7p

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Az eurózóna válságának egyetlen megoldása, ha az Európai Központi Bank által felvásárolt államkötvények értékét soha nem kell visszafizetni – állítja két neves közgazdász. Így legalább a vétkes országok is hozzájárulnak a mentés költségeihez és a szerzők szerint az inflációtól sem kell félni.

A közgazdaságtudomány két kiemelkedő munkásságú és nemzetközileg is elismert képviselője, Charles Wypłosz és Pierre Pâris egy nagyon hasznos és érdekes írásban fejtették ki a véleményüket arról, hogy miként lehetne, illetve miként kellene megnyugtatóan kezelni az eurózóna adósságválságát.

Kiindulópontjuk szerint az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjának (OMT) egyik következménye, hogy a spreadek (hozamkülönbségek) a továbbiakban már nem jelzik megfelelően, hogy mit gondolnak a befektetők az egyes országok államkötvényeiről, emiatt pedig már nem alkalmasak a fenntarthatóság mérésére. Helyette a szerzők a GDP-arányos államadóssággal (adósságráta) igyekeznek megragadni a jelenséget, és miután ez a mutató mind az unió átlaga, mind pedig pénzügyi segítségre szoruló országok tekintetében nagyobb, mint a válság előtt volt, ezért arra jutottak, hogy a jelenlegi helyzet hosszú távon fenntarthatatlan.

(Ezen a ponton érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a fiskális fenntarthatatlansággal kapcsolatos vizsgálatok egy jelentős része azt jelzi, hogy önmagában az adósságráta nagyon keveset árul el a fenntarthatatlanságról, ám az adósságspirál veszélye miatt a kiugróan magas államadósságok csökkentése ettől függetlenül is kívánatos.)

A beavatkozás szükségessége mellett a szakemberek öt pontban foglalják össze a különböző lehetőségeket:

1. Lassan csökkenteni az adósságot költségvetési többlet segítségével

Ennek a forgatókönyvnek az a lényege, hogy az eladósodott országok a saját költségvetésükből gazdálkodják ki a felvett hitelek visszafizetéséhez szükséges összeget. Az egyik probléma ezzel az, hogy néhány érintett ország (Görögország, Portugália vagy Olaszország) esetében 20 évis is eltart, amíg a maastrichti szerződésben szereplő 60 százalék alá sikerül csökkenteni az adósságrátát. Ennél is nagyobb baj, hogy az első szakaszban a deficites költségvetésből szufficitest kell csinálni, ami visszafogja a gazdaság teljesítményét és a szerzők szerint a jelenlegi növekedési körülmények és kilátások mellett még nem jött el az ideje az ilyen „fejnehéz” megoldásoknak.

2. Privatizáció

Felgyorsítaná a folyamatot az államok tulajdonában lévő vagyontárgyak (egy részének) értékesítése, és bár nehéz pontosan megmondani, hogy kinek miből mennyije van, az OECD legfrissebb adatai szerint lenne mit privatizálni. A bruttó és a nettó adósságráta közötti különbség az eurózónában átlagosan, GDP-arányosan 37 százalék, de például Görögországban ez az érték meghaladja a 60 százalékot is.

Az állami vagyon becsült nagysága a GDP százalékában

Ausztria

34,6

Belgium

21,7

Finnország

117

Franciaország

39,6

Németország

37,6

Görögország

61,9

Írország

44

Olaszország

27,3

Hollandia

38,9

Portugália

45,1

Szlovákia

31,7

Szlovénia

52,8

Spanyolország

29,3

Eurózóna

37,4

Ezzel a lehetőséggel kapcsolatban az egyik probléma az, hogy az értékesítés komoly adminisztratív terhet jelent, ráadásul akár 2-3 évig is eltarthat egy ilyen folyamat. Emellett a végkiárusításokhoz hasonlóan az érintett országoknak számolniuk kell azzal is, hogy „áron alul” tudják csak értékesíteni a vagyonelemeket.

3. Az adósságok átstrukturálása

Mivel a szerzők szerint az előző két út nem járható, így az adósságok átstrukturálása nem csak elkerülhetetlen, hanem egyenesen kívánatos. Csupán az jelenti a problémát, hogy az államok által felvett hitelek jelentős részét a kereskedelmi bankok biztosították számukra, ezért egy jelentős mértékű adósságátstrukturálás komolyan veszélyeztetné a pénzügyi szektor működőképességét, ami végső soron megint a bankok költséges megmentésére kényszeríthetné az országokat.

Ebből a szempontból megoldást jelenthetne a külső segítség, ám a szerzők rámutatnak arra, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) szabad kapacitása 500 milliárd euró, míg a válságba került országok (Görögország, Portugália, Spanyolország, Írország és Olaszország) összes adóssága 3750 milliárd euró.

4. Az adósságok elengedése

Ez a forgatókönyv annyiban különbözik az előzőtől, hogy az ESM (és/vagy több más ország) nem csupán megvásárolná a bajba került országok államkötvényeit, de a következő lépésben el is engedné a tartozást. Tulajdonképpen egy nagyon jelentős pénzügyi transzfer lenne a gazdagabb országok részéről a bajba került államok számára – és pont ez az egyik probléma, hiszen ez politikai akadályokba ütközik.

Másrészt viszont közgazdasági szempontok alapján is megvalósíthatatlan. A szerzők számításai szerint a hitelező országok GDP-jének 30 százalékába kerülne, ha elengednék hat eladósodott ország (Görögország, Portugália, Spanyolország, Írország Olaszország és Franciaország) adósságának a negyedét. Kisebb országok, például Görögország esetében azonban megvalósítható ez a lehetőség, fogalmaznak a szakemberek.

5. Az adósság monetizálása

Ha egy ország nagyon eladósodik, akkor a befektetők gyakran tekintenek a központi bankra végső megoldásként. Volt olyan kutatás, amely éppen azzal magyarázta az eurózóna adósságválságát, hogy a befektetők nem hittek abban, hogy az EKB végső soron helyt áll az egyes országok helyett. Kötvényvásárlási programja, illetve annak sikere éppen azt jelzi a szerzők szerint, hogy az EKB-nak komoly szerepe lehet a válságkezelésben a spreadek stabilizálásán túl is. A kötvényvásárlás önmagában egyrészt azért nem hatékony megoldás, mert az utánuk fizetett kamat az EKB nyereségén keresztül növeli a tulajdonosi jogokkal rendelkező országok jövedelmét, ami egy fordított irányú transzfer lenne a bajba jutott országok felől a tehetősebb államok felé. Másrészt viszont, ha lejárnak a kötvények, akkor vissza kell fizetni a hitelt, így ez a megoldás nem jelent igazi könnyítést az eladósodott államoknak.

Éppen ezért a szerzők azt javasolják, hogy az EKB előbb vegye meg az érintett államok kötvényeit, majd ezt alakítsa át határozatlan idejű, nulla kamatozású hitellé. A konstrukció előnye, hogy az adósság gyakorlatilag eltűnik, mert nem kell kamatot fizetni és a hitelt sem kell visszafizetni.

Az ilyen típusú, az adósságok monetizálásán alapul megoldásokkal szemben leggyakrabban felhozott ellenérv az infláció megugrása, ám a szerzők szerint ennek most nagyon kicsi a valószínűsége. Egyrészt azért, mert a hitelpiac befagyása miatt a monetáris bázis bővülése nem jelenti a pénzkínálat növekedését, másrészt viszont a magas munkanélküliség dezinflációs környezetre utal. Később persze a recesszió után felerősödhet az inflációs veszély, ám erre is van megoldásuk. Meg lehet emelni a kötelező tartalékrátát, és kötvényt bocsáthat ki az EKB. Ez utóbbi lépés ugyan nem költségmentes, ám a konstrukció előnye, hogy egyaránt terheli a bajba került és az vétlen államokat is. Ráadásul az EKB mérlegének ilyen mértékű bővülése nem is lenne példa nélküli.

Az persze maguk a szerzők is hangsúlyozzák, hogy ez utóbbi megoldás is csupán fügefalevélként takarja el az adósságrendezés költségeit, ám nem lényegtelen, hogy a hatásokat időben elnyújtja, a költségeket pedig oly módon szétteríti, hogy jusson belőle az eladósodott országoknak is.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Felébredtek a britek
Privátbankár.hu | 2025. május 15. 10:06
A brit gazdaság a vártnál kissé gyorsabban növekedett 2025 első negyedévében azt követően, hogy 2024 második felében nem sok életjelet mutatott. Szakértők szerint nem tart sokáig a lelkesedés.
Makro / Külgazdaság Brüsszel megszorongathatja Trumpot
Privátbankár.hu | 2025. május 15. 09:09
Amióta Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke kirobbantotta vámháborúját, azt találgatják a szakértők, mely ágazatok bukhatják a legnagyobbat rajtuk. Amerikának van egy gyenge pontja.
Makro / Külgazdaság Hiába az eredeti terv: Trump és Putyin egyelőre nem áll kézen fogva a fotósok elé
Privátbankár.hu | 2025. május 15. 08:31
Vlagyimir Putyin kihagyja az Oroszország és Ukrajna közti tűzszüneti tárgyalásokat, amivel egyben Donald Trump amerikai elnök is elvesztette az esélyt, hogy találkozzon vele. 
Makro / Külgazdaság Új intézkedésre készül Putyin
Privátbankár.hu | 2025. május 15. 07:07
Orosz sajtóértesülések szerint a moszkvai kormány arra készül, hogy visszahozza a szovjet idők egyik jellegzetes intézkedését, az import korlátozását, ami persze nem lehet ugyanolyan, mint régen.
Makro / Külgazdaság Fordulat az építőiparban? Megmagyarázzuk a számokat!
Privátbankár.hu | 2025. május 14. 18:56
Bár éves szinten még visszaesés látható, havi alapon már bővült az építőipar teljesítménye – óvatos kilábalás jelei mutatkoznak az ágazatban.
Makro / Külgazdaság Donald Trump megkötötte az évszázad üzletét
Privátbankár.hu | 2025. május 14. 17:41
Katar megállapodást írt alá a Boeing amerikai repülőgépgyártó vállalattal utasszállítók beszerzésére a Qatar Airways légitársaság számára Donald Trump amerikai elnök szerdai látogatása során.
Makro / Külgazdaság Hullámvasútra ült az ipar márciusban
Privátbankár.hu | 2025. május 14. 08:45
Megjelent az ipari adatok második becslése.
Makro / Külgazdaság Nem hozott jó hírt a KSH, itt vannak a számok
Privátbankár.hu | 2025. május 14. 08:30
Megjelentek az építőipar márciusi számai.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor újabb furcsa döntést hozhat
Privátbankár.hu | 2025. május 14. 08:10
Még az év elején került szóba az egyik Kormányinfón, hogy az Egyesült Államok – és Argentína – példáját követve Magyarország is kiléphet-e az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Ahogy akkor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter felvetette ennek lehetőségét, úgy most Rétvári Bence államtitkár sem cáfolta meg ennek gondolatát. A lapunk által megkérdezett egészségügyi szakértők szerint Magyarország nagy hibát követne el, ha ezt meglépné.
Makro / Külgazdaság Évek óta nem látott hír érkezett az inflációról
Privátbankár.hu | 2025. május 14. 06:51
Rég láttunk hasonlót.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG