Ismét holtponton a brit EU-kilépés, azaz Brexit ügye: hiába van megállapodás a két fél között, ha azt a brit miniszterelnök nem tudja jóváhagyatni a parlamenttel. Most újabb népszavazással zsarolja a képviselőket, ha nem mondanak igent, és tulajdonképpen ez lenne a legjobb megoldás, amiből kis eséllyel, de még az egész kilépés elmaradása is kisülhet.
Úgy tűnik, az Egyesült Királyság miniszterelnöke fogságába került: Theresa May patthelyzetet teremtett, melyből egyre inkább csak egy kiút látszik, miszerint a döntést visszaadja népének. Eddig erről hallani sem akart, és most is ezzel ijesztgeti a parlamenti képviselőket, hátha inkább megszavazzák az általa kötött egyezményt. Kérdés, hogy a képviselők mennyire ijednének meg, talán nekik is kényelmesebb, ha az igen csak kényes kérdésben közvetlenül választóik döntenek.
Hazárdjáték
Csak múlt héten derült ki, hogy Theresa May úgy kötött megegyezést az Európai Unióval, hogy közben háttér-tárgyalásokon nem biztosította a szükséges parlamenti többséget, hanem reménykedett, hogy majdcsak megszavazzák. A szavazásnak végül nem mert nekiszaladni, az utolsó pillanatban lemondta, miután a parlament három napig tárgyalta a kérdést. Ezek után pártja képviselőcsoportjának egy feldühödött része bizalmatlansági indítványt nyújtott be ellene, melynek során nem túl meggyőző többséggel kitartott mellette a frakció.
May ezek után Brüsszelbe ment, nem tudni, miben reménykedve, hisz nyilvánvaló volt, hogy az Unió nem fogja engedni a két Írország közti nyitott határ megszüntetését. Így kialakult a tökéletes patthelyzet, melyet ha nem sikerül az elhalasztott szavazás, már csak a nép oldhat fel. May szerint ugyan kárt okozhatna ez a politikába vett hitnek, de hát ezért mégiscsak ő a felelős: két és fél éve miniszterelnök, egyedül neki volt lehetősége az Európai Unióval való megállapodásra és ennek otthoni elfogadtatására.
Miről döntenének?
Most mindkét nagy párt korábbi miniszterelnöke, John Major és Tony Blair a népszavazás mellett kardoskodik, és ők megtehetik, hogy tényleges véleményüket hangoztatják, mivel nem kell jövőbeni politikai pályájukkal foglalkozni. Mindenki más azt latolgatja, mi lehet a legkevésbé rossz neki: a miniszterelnök támogatása a parlamentben, vagy egy népszavazás. Ha telik az idő, és semmi nem történik, vagyis az ország a szakadék felé rohan, az senkinek nem jó, hisz a teljes brit politikai elit alkalmatlanságát bizonyítaná.
A kérdés az, hogy ha sor kerülne népszavazásra, miről is lehetne szavazni? Két megoldást lehet elképzelni, az egyik szerint a kérdés az lenne, hogy elfogadja-e a nép a Theresa May által letárgyalt szerződést, így az életbe léphet, vagy sem. A másik lehetséges eset, hogy olyan kérdést teszek fel, amire háromféle választ lehet adni, ez nagyjából a következő lenne: 1. Maradjon az ország az EU tagja 2. Lépjen ki az ország, de lépjen életbe a letárgyalt megállapodás 3. Lépjen ki az ország megegyezés nélkül.
Esélylatolgatás
Az első esetben a nép vélhetően megszavazná azt, amit most a parlament nem akar, vagyis a megkötött egyezséget. A második esetben is ennek lehet a legnagyobb valószínűsége, bár nem zárható ki, hogy az egész cirkuszba belefáradt nép ezúttal a bennmaradás mellett döntene. Ez a kimenetel mindenki számára kedvező lenne, ugyanakkor természetesen számunkra is nagy előnyt jelentene. Fennmaradna a szabad munkavállalás Nagy-Britanniában, ami ugyan fokozhatja a munkaerőhiányt, viszont éppen ezért a bérfelzárkózást is gyorsítja.
Végül még az sem zárható ki, hogy a miniszterelnök utólag elvégzi a házi feladatot: körbejárja a parlamentet, tárgyal a képviselőkkel, támogatókat próbál szerezni, esetleg kisebb csoportokban próbaszavazást tartanak. Egy idő után egyre több képviselő érezheti kínosnak a helyzetet, és dönthet úgy, hogy limitálja a presztízsveszteséget azzal, ha megszavazza a megállapodást, ezt a legújabb terv szerint januárban tehetnék meg.
Címlapon
Megfúrnák az EU egyik legdemokratikusabb vívmányát
Az EU azért vezette be a csúcsjelölti rendszert 2014-ben, hogy demokratikusabbá tegye az Európai Bizottság vezetőjének megválasztási folyamatát. Az volt a cél, hogy az új elnök személye ne csupán hatalmi alkuk eredménye legyen, hanem az uniós polgárok is beleszólhassanak a választásba. Ezt a rendszert rúgná fel most az Európai Tanács egy része.
- Megfúrnák az EU egyik legdemokratikusabb vívmányát
- Orbán retteghet – befut Budapestre az isztambuli gyors
- Egészen új dolgot jelent a falusi csok azoknak, akik költöznének
- Felvásárolják a Richter Gedeon partnerét – a befektetők nem örülnek
- Átírta a számokat az MNB, megerősödött a forint
- A nap képe: ilyen töltőállomás se volt még Magyarországon
- A nagy albérletkörkép: itt van, hogyan bérelnek lakást a magyarok
- Százmilliókat bukott a Népszabadság eladásán az MSZP
- A Deutsche Banktól igazol az Államadósság Kezelő Központ új vezére
További cikkek
-
Átírta a számokat az MNB, megerősödött a forint
A kamatdöntés indoklásában megjelölték azt a 4 tényezőt, amit kiemelten figyelemmel követ a Monetáris Tanács. Az infláció és a GDP-növekedés pályáját is feljebb tolták. Úgy számolnak, hogy az új lakossági állampapír még a jövőbeni fizetésemelésünket is magához vonzza. Tovább
-
Maradt az alapkamat – a forint megmozdult
Most sem nyúltak az alapkamathoz, maradt 0,9 százalékon. A nem-konvencionális eszköztáron sem változtattak Matolcsyék. Tovább
-
Klímaváltozás: akár 58 százalékkal is megugorhat a globális energiaszükséglet 2050-ig
Ördögi kör: a Föld hevül, több légkondi kell, ez fokozott üvegházgáz-kibocsátással járhat, melytől pedig még nehezebb lesz fékezni a klímaváltozást. Tovább
-
Csak légkondis kamion viheti a teheneket külföldre
Túl meleg van, ezért intézkedett az Agrárminisztérium. A korlátozás a nyolc órásnál hosszabb utakra vonatkozik, és elsősorban a Törökországba irányuló élőállat-szállítmányokat érinti. Tovább
-
Orbán retteghet – befut Budapestre az isztambuli gyors
Négy hónap múlva Magyarországon is főpolgármester-választásra kerül sor, és a nagyvárosi polgárság éppen úgy mélyütést vihet be a magyar miniszterelnöknek, ahogyan az a példaképével, Erdogannal történt. Tovább
-
Nagyon kevés fizetést kapnak idehaza a kezdő tanárok
Hiába az elmúlt időszakban végrehajtott béremelés a pedagógusok körében, nemzetközi viszonylatban elkeserítően alacsony a kezdő fizetés. Tovább
-
A nap képe: fontos emberrel találkozott Manfred Weber Brüsszelben
A néppárti csúcsjelölttel ma az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk tárgyalt. Tovább
-
141 százalékkal nőtt a hazai kockázati tőkebefektetések piaca tavaly
191 tranzakcióban 346 millió euró összértékű tőkebefektetést hajtottak végre Magyarországon 2018-ban. Tovább
-
Szerelmi dráma bonyolítja a brit miniszterelnök-választást
A miniszterelnöki posztért folyó verseny esélyese csúnyán összekapott párjával, de továbbra is vele együtt szeretne beköltözni a Downing Street 10-be. Tovább
-
776 milliárd forint az infokommunikációs ágazat első negyedéves bevétele
Ez 7,8 százalékos növekedés a tavalyihoz képest. Tovább
-
Putyin nyeregben van: ma sorsdöntő tárgyalás kezdődik a Közel-Keletről
A Szíria jövőjéről folyó ma kezdődő tárgyalásokon az oroszok nyeregben érezhetik magukat. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Egyre többen vesznek fel hitelt új lakásra
Egy év alatt 16,5 százalékról 22 százalékra nőtt az arányuk az új kihelyezésekben. Tovább
-
OECD-felmérés: elöregedtek a magyar tanárok, de nem túlterheltek
A szakma idősödése az egész régióban komoly probléma. Tovább
-
Két évvel ezelőtti szintjére esett vissza a gazdasági bizalom
A GKI jelentése szerint júniusban romlottak az üzleti, de javultak a fogyasztói várakozások. Tovább
-
Szegény magyarok - csak első ránézésre olcsóak a hazai boltok
Magyarország a statisztikát elnézve viszonylag olcsó országnak tűnik, ám az átlagfizetéseket jobban megnézve már nem ennyire egyértelmű a kép. Tovább
-
Erdogan jelöltje vesztett az isztambuli főpolgármester-választáson
Elismerte vereségét vasárnap a megismételt isztambuli főpolgármester-választás kormánypárti indulója, Binali Yildirim volt kormányfő. Tovább
-
Már nem Moldova Európa legszegényebb országa
Sokáig Albánia volt a kontinens utolsó helyezettje, aztán a helyét átvette Szovjetunió megszűnése után majdnem egy évtizedig zsugorodó gazdaságú Moldova. Tovább
-
Jön a rekkenő hőség - ezúttal Franciaországban
Franciaország egész területén intenzív rekordmelegre kell számítani a jövő héten: hétfőtől kezdve egy héten át a hőmérő higanyszála 40 fok fölé is emelkedhet. Tovább
-
Megkezdődött az Irán elleni háború, de a cybertérben?
Az egyik neves amerikai lap úgy tudja, csütörtökön csak a légicsapásokat fújta le Donald Trump amerikai elnök. A rakétarendszerek, köztük légvédelmi egységek elleni számítógépes, azaz cybertámadást viszont nem. Ám az irániak is igen járatosak az informatikai hadviselésben. Tovább
-
Németországnak terror-problémája van
Tizenkétezer erőszakos szélsőjobboldali lehet Németországban, akik közül több százan felszívódtak a hatóságok elől. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
