A KSH adatai szerint márciusban a fogyasztói árak 5,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Februárban 5,9 százalékos éves inflációt mértek Magyarországon. Jelentős mértékben nőtt a szeszes italok, dohányáruk és az üzemanyagok ára. Az átlagosnál kevésbé drágultak az élelmiszerek és a szolgáltatások, míg a tartós fogyasztási cikkekért kevesebbet kellett fizetni. Részletek>>
A szerdai adatismertetés után a 4cast nevű londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcsoport felzárkózó térségi közgazdászai közölték: összességében úgy tűnik, hogy a gyenge forint, az áfa-emelés és a minimálbér emelése az idei első két hónapban okozott nagyobb ársokkot, de ennek márciusban már nem volt továbbgyűrűző hatása.
A cég elemzői szerint az inflációs kosár fő alkotóelemeinek többsége a vártnál kevésbé drágult és ez jó eséllyel valamelyes megkönnyebbülést jelent a jegybank monetáris tanácsának, mivel az alapszintű inflációs folyamat nem annyira rossz, mint amilyenre a januári és februári számokból következtetni lehetett. A 4cast elemzői szerint ugyanakkor a támogatások szűkítésével és adóemelésekkel járó további költségvetési kiigazítások lehetősége, a gyümölcsösöket ért fagykárok és "természetesen az olajárak" folytatódó inflációs nyomást okoznak.
Az élelmiszerárak csökkenésére nem lehet számítani
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a következő hónapokban a tojás- és baromfiárak európai uniós szabályozások miatt magasak maradhatnak, ami magasan tarthatja az élelmiszerárakat, annak ellenére, hogy bázishatások miatt egyes alapélelmiszerek árai csillapíthatják az átlagos emelkedést.
Kiemelte, hogy áprilisban tovább drágultak az üzemanyagok, azonban egy évvel ezelőtt is jelentős drágulás volt, így ez bázishatások miatt éves szinten nem okoz magasabb árnyomást. A gyenge kereslet Suppan Gergely szerint továbbra is fékezheti az inflációt, de lényeges hatást az IMF/EU-megállapodás fejthet ki a forintgyengülésből származó felfelé mutató kockázatokra. Az elemző az idei évre 5,3 százalék körüli átlagos inflációt prognosztizált.
A jegybank kivár az IMF/EU-megállapodásig
Suppan Gergely szerint az MNB várhatóan kivár az IMF/EU-megállapodásig, mivel ennek hiánya fokozhatja a stabilitási és inflációs kockázatokat, kamatcsökkentés csak a hitelmegállapodást követően tart lehetségesnek az elemző.
Németh Dávid, az ING makroelemzője kifejtette: a feldolgozott élelmiszerek átlagosnál kisebb drágulása mögött főként a cukor és a pékáruk árának alakulása állt, ezek lefelé húzták az inflációt. A kövező hónapokban az elemző szerint kissé csökkenhet az infláció (áprilisban 5,3 százalékra), majd nyáron ismét emelkedhet, főként a bázishatás miatt, az év végére pedig 5 százalék környékére lassulhat a fogyasztói árak emelkedése. Éves átlagban Németh Dávid 5,5-5,6 százalékos inflációval számol.
Az elemző hozzáfűzte, hogy a magas infláció nem feltétlenül indokol sem jegybanki alapkamat emelést, sem csökkentést, mivel az adószűrt infláció például csökkent. Véleménye szerint az MNB kamatpolitikáját inkább a romló nemzetközi hangulat befolyásolhatja, óvatosságra intve a döntéshozókat.
Együttműködnek a gigacégek. 
