Sokat drágult a tojás és a tejtermékek egy év alatt
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint tavaly februárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 3,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a tojás 37,1, a vaj, vajkrém 13,5, a száraztészta 9,9, a tejtermékek 7,4, a tej 6,2, a kenyér 6 százalékkal drágult. A cukor 14,2 százalékkal olcsóbb lett.
A legjobban, 6,4 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt. A háztartási energia 1,6, ezen belül a tűzifa 14,4, a palackos gáz 7,9 százalékkal drágult, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott.
A szolgáltatások ára átlagosan 1 százalékkal emelkedett. A ruházkodási cikkekért 0,3, az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 0,5, ezen belül a járműüzemanyagokért 2, a tartós fogyasztási cikkekért 1,0 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
Egy hónap alatt
Januárhoz képest a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,4 százalékkal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) és a párizsi, kolbász egyaránt 3,7 százalékkal többe, a tojás 9,3, a cukor 2 százalékkal kevesebbe került. A szolgáltatások ára 0,4, a szeszes italok, dohányáruké 0,3, a háztartási energiáé 0,1 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkek és az egyéb cikkek ára 0,2 százalékkal mérséklődött, utóbbin belül a járműüzemanyagokért 0,5 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy hónappal korábban. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 1,7 százalékkal olcsóbbak lettek.
Az előző adatközlés szerint, azaz januárban és tavaly decemberben egyformán 2,1 százalékos volt az infláció Magyarországon. Az élelmiszerek ára 4,4 százalékkal nőtt januárban az előző év januárjához viszonyítva.
Az éves infláció 2017-ben 2,4 százalék volt, ezen belül éppen februárban volt a legmagasabb, 2,9 százalékos a drágulás mértéke és a júniusi 1,9 százalék a legalacsonyabb.
Ezt várták az elemzők
A portfolio.hu által megkérdezett elemzők 2 százalékos éves inflációval számoltak. (Véleményüket tavaly februári magas bázisra, az üzemanyagárak múlt havi csökkenésére, az idei áfaváltozások hatására alapozták, amit kiegészít az eurózónában, főképp Németországban lassuló infláció.)
Elmaradt a tűzijáték, de azért lett meglepetés
Virovácz Péter, az ING szenior elemzője a mostani adatokra reagálva elmondta: az inflációs adat némi meglepetést okozott a 2 százalékos piaci várakozáshoz képest, de tekintettel arra, hogy továbbra is lassulásról beszélünk, így azért az igazi tűzijáték elmaradt.
A volatilis tételek kiszűrésével kapott maginflációs adat szintén csökkent, 2,4 százalékra, vagyis jelenleg távolodunk a jegybank inflációs céljától - közölte az elemző.
Az infláció lassulását elsősorban az élelmiszerek termékköre okozta, ezen belül is a zöldségek és gyümölcsök szezonális árváltozása jelentkezett leginkább. A legfontosabb termékkörök közül egyedül a szolgáltatások esetében figyelhettünk meg gyorsuló áremelkedést, ám itt is csupán 0,2 százalékponttal 1 százalékra emelkedett az infláció.
Innen már csak felfele
Virovácz szerint a februári adat jelentheti az idei év mélypontját inflációs szempontból és a következő hónapokban lassú, fokozatos emelkedést figyelhetünk meg, így év végére 2,8 százalékra kúszhat az áremelkedés üteme. Az év egészét tekintve átlagosan 2,6 százalékos inflációval kalkulálnak az ING-nél. Az általános áralakulás így jelenleg nem indokol irányváltást a jegybanki politikában - jegyzi meg Virovácz.
Mit mértünk mi? Az év eleji kiugró áremelkedés óta második hónapja csorog lassan lefelé a nagybevásárlás ára a hazai hipermarketekben - éves összehasonlításban persze ezúttal is drágulást mértünk. Februárhoz képest a cukor és a narancslé ára csökkent nagyobb mértékben. Több mint 20 százalékkal drágult viszont az alma, 10 százalékot meghaladó mértékben emelkedett a liszt, a májas, egyes tömény szeszesitalok és szénsavas üdítők ára. Hogy hol tudtunk a legolcsóbban bevásárolni? A Privátbankár Árkosár felmérése >>>> |