Olvasóink gyakran hozzászólnak cikkeinkhez, főleg Facebook-oldalunkon, máskor a cikkeink mellett (minden cikkünk felett található egy kis fül felül a hozzászólásokhoz). Az utóbbi időben a menekültkérdés kapcsán sokszor felvetették: Miért is nem mennek az alapvetően muzulmán menekültek a – sokszor igen gazdag – muzulmán országokba, például Szaúd-Arábiába, Katarba, az Emírségekbe?
Nos, az egyik ok, hogy amint korábban írtuk, „ezeket a helyeket már régen elözönlötték a migránsok”. Az Egyesült Arab Emírségekben, Katarban vagy Kuvaitban már régen több mint a lakosság fele külföldi, főleg más arab országokból származó személy, vendégmunkás. Hogy ebből mennyi menekült, mennyi bevándorló, hogy nevezzük őket, ez egyéni megítélés kérdése.
12 millió külföldi Magyarországon?
Hogy az arányokat érzékeltessük, képzeljünk el egy olyan Magyarországot, ahol tízmillió magyarra jut például 12 millió külföldi (55 százalék). A valóságban Magyarország lakosságának mindegy 4 százaléka, olyan négyszázezer ember külföldi, ennek is nagyjából a fele határainkon túli magyar, aki még nem szerzett magyar állampolgárságot.
Mondhatjuk, hogy a gazdag olajkirályságokban senki nem dolgozik, és önzőek, nem akarnak több embert – de van itt még azért más is. A szíriai polgárháborút úgy is nevezhetjük, hogy „proxy war” – azaz olyan háború, ahol helyettesítőkkel, távolról irányított bábukkal vívják háborúikat a nagyhatalmak. Mint például a koreai vagy vietnami háborúk, ahol főleg az ázsiai emberek ölték egymást halomra, de lényegében az USA és a Szovjetunió (illetve Kína) között folyt a harc.
Az állatorvos és az ő lova
Szíria olyan, mint egy állatorvosi ló: az orosz, az amerikai, az iráni, a török, a szunnita, a síita érdekek ütköznek, és akkor még csak egy részét soroltuk fel. Ezért sajnos az sem valószínű, hogy egyhamar véget érjen, és nagyon könnyen lehetséges, hogy még további milliók fognak miatta elvándorolni. Sajnos ez talán az egyetlen dolog, amiben szinte mindenki egyetért.
És itt érkezünk el a következő magyarázathoz, ami a menekültkérdést illeti. Katar is, Szaúd-Arábia is, valószínűleg Irán is óriási összegeket költ arra, hogy a neki tetsző erők nyerjenek Szíriában. Oroszország szerepéről a napokban sok hír érkezett, és nyílt titok, hogy az USA is támogatja a felkelők egy részét.
Na most, ha X ország, mondjuk Katar, Emírség, Arábia támogatja Szíria egyik harcoló alakulatát, akkor jó lenne neki onnét menekülteket befogadnia? Aligha, valószínűleg maga is hadszíntérré válna. Valószínűleg tágra nyitná a kaput a terroristák előtt.
Kevesebb pénz, több menekült
Ezek az öbölmenti gazdag országok állítólag azt az utat választották, hogy távolról, pénzzel támogatják a menekülteket, fizetnek például a menekülttáborok fenntartásáért. Bár állítólag ezek a kifizetések újabban akadoznak, az ENSZ menekültügyi szervezete szerint a felajánlott pénzeknek csak egy kis része folyt be. (Ennek is szerepe lehet abban, hogy a menekülttáborokban élők helyzete romlik, és egyre többen indulnak neki az Európába vezető útnak.)
Vallás vagy klíma?
Mi ez a háború? Sokan azt tartják, hogy a vallásról van szó, a fő probléma a szunniták (Szaúd-Arábia, Egyiptom, Észak-Afrika zöme, Irak egy része, Szíria egy része) és a síiták (főleg Irán, és sok országban a kisebbség) sok évszázados ellentéte. A legtöbb országban, ha csak kis létszámban is, mindkét irányzat jelen van, Szíria pedig különösen megosztott (még keresztények is élnek ott).
Az összeesküvéselmélet-hívők szerint pedig egyenesen Európa iszlamizálása a cél. Mások úgy vélik, hogy valójában a klímaváltozásról van szó – legalábbis több éves szárazság után a parasztok tüntetése, majd a közéjük lövető kegyetlen diktátor indította ugyanis el a polgárháborút. Valószínűnek tartjuk, hogy mindezen okok együtt vannak jelen.
Európa első világháborúja
Összességében nagyon úgy tűnik, a gazdag arab országok valóban túl kevés részt vállalnak a konfliktusból – bár, valljuk be, más konfliktusokban sem a legbőkezűbb vagy leghumánusabb országok között szokták őket emlegetni. Ezt nem a Privátbankár találta ki, a menekültekkel szemben nyilván pozitív hozzáállású szervezetek, valamint az amerikai Washington Post vagy a brit BBC is hasonlóan vélekednek.
Síiták és szunniták ölik egymást, évtizedek óta, egy vallási eltérés miatt. Lehet, hogy a történelem megismétli önmagát? Emlékeznek arra, amikor milliók haltak meg azért, mert a kereszténység különböző ágazatai csaptak össze? Lehet, hogy a muzulmánok bizonyos szempontból csak le vannak kicsit maradva? Olvassa el keretes írásunkat a Harmincéves háborúról. Sokban hasonlít a jelenlegi helyzetre.
|
Katolikusok, reformátusok, és rengeteg halott „A harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború okozott a kontinensen.” „Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek.” (…) „A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70 %-a elnéptelenedett.” (Wikipedia) |
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
