Mindenki ránk figyel, de mi van most a görögökkel?

Görögországnak el kellene hagynia az euróövezetet és le kellene értékelni fizetőeszközét, hacsak nem hajlandó Európa "óriási" támogatást adni az eladósodott országnak - mondta Miroslav Singer, a cseh központi bank elnöke a Hospodarske Noviny napilapnak adott interjúban. Először kritizálta keményen egy "új" tagállam fontos pénzügyi vezetője a régóta uniós lélegeztető gépen tartott - kvázi csődbe ment - Görögországot.

Búcsú a görögöktől - kinek fájna?

Singer, a cseh jegybank első embere

A lap hétfői számában megjelent írás szerint Európának a bajba jutott bankok feltőkésítésében kellene segítenie, és az olyan ügyekre kellene koncentrálnia, amelyek valóban megoldhatóak, ahelyett, hogy évek óta Görögországra figyel, amely az európai GDP kevesebb mint 2 százalékát adja.

Úgy fogalmazott: "ha nincs arra irányuló szándék, hogy Görögország jelentős mennyiségben kapjon strukturális pénzeket, nem látok más megoldást, mint hogy Görögország hagyja el az euróövezetet és értékelje le új fizetőeszközét".

Az eddigi válságkezelésről szólva kifejtette: "a Görögországnak nyújtott eddigi hitelek arra voltak jók, hogy időt nyerjenek a gazdag görögöknek pénzük kimenekítésére. Ez csökkenti Európa hitelességét és az Európán kívüli államok hajlandóságát, hogy új tőkét biztosítsanak a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) az euróövezeti válságkezelésre".

Az IMF sem elégedett

Kételkedik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a görögországi reformok sikerében, a nemzetközi pénzügyi szervezet szerint további áldozatokra van szükség ahhoz, hogy elviselhető legyen az adósságteher - írta még vasárnap a Der Spiegel. Úgy néz ki, az ország egy másik fő hitelezőjét sem nyugtatta meg az új, "szakértői" görög kormány ténykedése.

A német hírmagazin az IMF egy belső feljegyzésre hivatkozva azt írta, hogy a szervezet szakértői szerint Athén rosszul áll a reformokkal: az adóbehajtás hatékonysága nem nőtt az elvárt mértékben, a privatizációs bevételek pedig elmaradtak a várakozásoktól. Közben a vártnál tovább mélyült a recesszió, a reformprogram sikeressége így veszélybe került.

Papademoszban kételkedik az IMF Fotó: MIT EDU

A tavaly október óta formálódó második görög mentőcsomaghoz kapcsolódó reformprogram szerint a hazai össztermék (GDP) arányában számolt államadósságot 2020-ra 120 százalékra kell csökkenteni a jelenlegi 160 százalékról, hogy fenntarthatóan működjön az állam. Ezt a célt csak újabb áldozatok árán lehet elérni, az eddigi erőfeszítések elégtelenek - véli az IMF, amely három alternatívát vázolt fel a helyzet kezelésére.

Ki vállalja az újabb terheket?

Az egyik lehetőség az, hogy Athén további megszorításokat hajt végre. A másik alternatíva az, hogy nem a görög lakosság, hanem a görög állampapírokkal rendelkező magánbefektetők - bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók - vállalnak újabb áldozatot, vagyis a tervezettnél többet engednek el a görög államadósságból. A harmadik lehetőség az IMF szerint az, hogy az euróövezeti partnerországok adnak a tervezettnél nagyobb támogatást Görögországnak.

Az IMF képviselői január 16-án kezdenek újabb tárgyalási fordulót Athénban az Európai Bizottság (EB) és az Európai Központi Bank (EKB) szakértőivel együtt. A trojka és a görög kormány a nemzetközi támogatás folytatásáról folytat megbeszéléseket. Görögország fizetőképessége a trojka támogatásától függ. Az athéni vezetésnek március 20-ig mindenképpen pénzt kell szerezni, mert meg kell újítani 14,5 milliárd euró államadósságot - írta a Der Spiegel.