|
| London. Kép forrása: EPA |
A Brexit-et ellenző britek váratlanul többségbe kerültek a Telegraph legfrissebb felmérés szerint. Ha ma lennének a választások, 52 százaléka a megkérdezetteknek inkább maradna az EU-ban és 43 százalék pártolná a távozást. A június 23-i népszavazás kapcsán a világpolitikai nagyágyúi azonban semmit sem bíznak a véletlenre.
Washington nyíltan lobbizik
Obama elnök látogat Londonba a héten, hogy Cameron miniszterelnökkel Szíriáról és az Iszlám Államról konzultáljon – de legfontosabb cél, hogy lebeszélje a briteket a kilépésről. Az amerikai elnök ugyanis Európa további fragmentációjától tart és ezen véleményét nyíltan ossza a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg is.
Az amerikai pénzügyi körök vezető szócsöve, a Wall Street Journal a héten azt fejtette ki, hogy a brit EU kilépés komoly csapás lehet az európai munkaerő-piacra is, miután az elmúlt 8 évben az Egyesült Királyságban volt a legnagyobb a bővülés – 1,8 millió munkahellyel, a második helyen Németország áll 1,6 millióval –, amely jelentős mértékben felszívta a többi állam munkaerő-kínálatát.
Párizs és Berlin világos üzenete Londonnak
Az EU alapító államai is világosan letették a garast az utóbbi napokban. Emmanuel Macron francia gazdasági miniszter kerek-perec kijelentette, hogy Brexit esetén „Nagy Britannia megszűnne nagynak lenni”. Ebben bizony van valami, hiszen a skót szeparatista törekvések azonnal újra az asztalra kerülnének London esetleges távozásakor. A német nagypolitikai is keményen odatette magát. Schäuble német pénzügyminiszter szerint Nagy-Britanniának nagyon nehéz tárgyalásokra kell felkészülnie, ha az EU-ból való kilépést választja és továbbra is szeretné a korábbi szabadkereskedelmi feltételeket elérni. Ez kemény figyelmeztetés, hiszen a britek számára jóval fontosabb az EU piaca, mint fordítva: London kereskedelmének majdnem a fele az EU-val bonyolódik, míg az EU tagállamai átlagban csupán kereskedelmük 8 százalékát bonyolítják a britekkel.
Az EU már korábban világossá tette Norvégia és Svájc számára, hogy csak akkor élvezhetik az egységes európai piacra való bejutást, ha a szabályok nagy részét elfogadják, beleértve a munkaerő szabad áramlását és ráadásul hozzá kell járulniuk az EU közös költségvetéséhez. Más szóval a britek kevés többlet-szuverenitást szereznének egy kilépéssel – éppen ellenkezőleg, szavazatot és befolyást veszítene az ország az egységes piaci részvételét illetően.
|
| Káncz Csaba |
Eközben pedig Frankfurt és Párizs, mint rivális versenytársak a globális pénzpiacokon, olyan új szabályozókat léptethetnének életbe, amellyel üzleti részesedést nyerhetnének vissza Londontól. Térségünk sajtója is felfigyelt a várható lökéshullámokra. A lengyel Dziennik Gazeta Prawna a héten kiemelte, hogy a Brexit lengyelek százezreinek (mintegy 818 ezer fő) EU-s védelmének elvesztéséhez vezetne az Egyesült Királyságban.
2017-ben új játszma kezdődik
A kilépést pártolók (Vote Leave) kampánya eddig látványos kudarcot vallott abban a vonatkozásban, hogy neves politikai és gazdasági vezetőket sorakoztasson föl az ügyük mellett. A Vote Leave kampány fő ígérete, hogy London visszavehetné az ellenőrzést az Egyesült Királyság ügyei fölött. De valóban lehetséges-e ez a globalizált világban? Éppen akkor, amikor egyébként világosnak kellene lennie, hogy a kor aktuális és nagy kihívásaival – így többek között a globális ökológiai válság, a nemzetközi kereskedelem, a migráció és az adóelkerülés – egyetlen nemzetállam sem tud önállóan megbirkózni.
A britek, ha benn is maradnak az EU-ban, a nemrég megkötött különalkujukkal lecövekelték magukat az Unió külső körén, miközben a mag-Európa hívei is szervezkednek a nemzetek feletti integráció folytatására. A 2017-es német és francia általános választások után várhatóan újraosztják a kártyákat a kontinensen.
Káncz Csaba jegyzete
A spanyol Néppárt (PP) vizsgálóbizottságot szeretne felállítani a parlamenti áramszünet ügyében, hogy kiderüljön az igazság. 
