|
| Gyülekező viharfelhők a Sziklás-hegységben. (Forrás: Depositphotos) |
Színes, mikroszkopikus műanyagrészecskéket talált egy amerikai kutató a Sziklás-hegységben begyűjtött csapadékmintákban, írja a Guardian.
"Azt hiszem, a legfontosabb eredmény, amit megoszthatunk az amerikai néppel az, hogy több műanyaggal élünk együtt, mint amennyi elsőre látszik. Benne van az esőben, hóban - most már a környezetünk része"
- mondta Gregory Weatherbee, az Amerikai Földtani Szemle kormányügynökség munkatársa, a szóban forgó kutatás egyik szerzője.
Weatherbee eredetileg a nitrogénszennyezést akarta vizsgálni a Colorado államban gyűjtött csapadékmintákban, ehelyett talált rá a sokkal szembetűnőbb, és a szivárvány minden színében pompázó műanyagszálakra és -szilánkokra. A kutató ki is hangsúlyozta, hogy találata abszolút véletlenszerű volt, noha egybecseng egy korábbi kutatással, mely műanyagot mutatott ki a Francia Pireneusokban, ami alapján az a dokumentum arra következtetett, hogy a plasztikrészecskék a széllel száz- vagy akár ezerkilométernyi távolságokra is eljuthatnak.
A műanyaghulladék 90 százalékát nem hasznosítják újra, de nem csak a szemétről lemorzsolódó részecskék dúsítják a természet műanyagtartalmát, hanem például a tartósabb fogyasztási cikkeink is, mutat rá Sherri Mason, a Pennsylvaniai Egyetem mikroműanyag-kutatója. Elmondása szerint a ruháinkról is apró műanyagszálak szakadnak le minden egyes mosással, melyek a mosógépből kiürülő vízzel jutnak a külvilágba.
A levegőbe jutó mikroműanyag pedig a formálódó esőcseppekbe kerülve zúdul le később műanyag-esőként a felszínre, és így végül azok is a sós- és édesvizeinkben, valamint a talajban kötnek ki. Amit éppen nem mos ki a levegőből az eső, azt pedig belélegezzük. Hogy mekkora mennyiségekről van szó, azt egyelőre nem tudjuk, a kutatók ugyanis a levegő és az édesvizek műanyagtartalmát még nem kezdték el behatóbban vizsgálni. Az óceánok műanyag-szennyezettsége is csak alig több mint egy évtizede került a kutatások előterébe, és az sem áll túl jól, a tudósok ugyanis az óceánokba kerülő plasztik 99 százalékát egyszerűen nem találják. (Valószínűleg a halak ették meg.)
A műanyagok mindenesetre most már valóban mindenütt felbukkannak a bolygón, nemrég bevásárlószatyrot emeltek ki a Mariana-árokból. Idén nyáron mutatták ki azt is, hogy a magyar folyók is mikroműanyagokkal vannak tele, a Földközi-tengert pedig lassan át lehet nevezni Plasztik-tengerre. Ja, és bennünk is elég sok műanyag van, ugyanis minimum 50 ezer műanyagrészecskét eszünk meg évente.
(Guardian)
Ez a „gig economy.” 
