Hirdetés
Hirdetés

Műanyagos eső esett a Sziklás-hegységben

2019. augusztus 13., 16:01

A mikrorészecskék nem csak a vizeinket szennyezik nagy mértékben, már a levegőnk sincs biztonságban.

Gyülekező viharfelhők a Sziklás-hegységben. (Forrás: Depositphotos)
Gyülekező viharfelhők a Sziklás-hegységben. (Forrás: Depositphotos)

Színes, mikroszkopikus műanyagrészecskéket talált egy amerikai kutató a Sziklás-hegységben begyűjtött csapadékmintákban, írja a Guardian.

"Azt hiszem, a legfontosabb eredmény, amit megoszthatunk az amerikai néppel az, hogy több műanyaggal élünk együtt, mint amennyi elsőre látszik. Benne van az esőben, hóban - most már a környezetünk része"

Hirdetés

- mondta Gregory Weatherbee, az Amerikai Földtani Szemle kormányügynökség munkatársa, a szóban forgó kutatás egyik szerzője.

Weatherbee eredetileg a nitrogénszennyezést akarta vizsgálni a Colorado államban gyűjtött csapadékmintákban, ehelyett talált rá a sokkal szembetűnőbb, és a szivárvány minden színében pompázó műanyagszálakra és -szilánkokra. A kutató ki is hangsúlyozta, hogy találata abszolút véletlenszerű volt, noha egybecseng egy korábbi kutatással, mely műanyagot mutatott ki a Francia Pireneusokban, ami alapján az a dokumentum arra következtetett, hogy a plasztikrészecskék a széllel száz- vagy akár ezerkilométernyi távolságokra is eljuthatnak.

A műanyaghulladék 90 százalékát nem hasznosítják újra, de nem csak a szemétről lemorzsolódó részecskék dúsítják a természet műanyagtartalmát, hanem például a tartósabb fogyasztási cikkeink is, mutat rá Sherri Mason, a Pennsylvaniai Egyetem mikroműanyag-kutatója. Elmondása szerint a ruháinkról is apró műanyagszálak szakadnak le minden egyes mosással, melyek a mosógépből kiürülő vízzel jutnak a külvilágba.

A levegőbe jutó mikroműanyag pedig a formálódó esőcseppekbe kerülve zúdul le később műanyag-esőként a felszínre, és így végül azok is a sós- és édesvizeinkben, valamint a talajban kötnek ki. Amit éppen nem mos ki a levegőből az eső, azt pedig belélegezzük. Hogy mekkora mennyiségekről van szó, azt egyelőre nem tudjuk, a kutatók ugyanis a levegő és az édesvizek műanyagtartalmát még nem kezdték el behatóbban vizsgálni. Az óceánok műanyag-szennyezettsége is csak alig több mint egy évtizede került a kutatások előterébe, és az sem áll túl jól, a tudósok ugyanis az óceánokba kerülő plasztik 99 százalékát egyszerűen nem találják. (Valószínűleg a halak ették meg.)

A műanyagok mindenesetre most már valóban mindenütt felbukkannak a bolygón, nemrég bevásárlószatyrot emeltek ki a Mariana-árokból. Idén nyáron mutatták ki azt is, hogy a magyar folyók is mikroműanyagokkal vannak tele, a Földközi-tengert pedig lassan át lehet nevezni Plasztik-tengerre. Ja, és bennünk is elég sok műanyag van, ugyanis minimum 50 ezer műanyagrészecskét eszünk meg évente.

(Guardian)

Cetelem MKB Cib További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Elbukott az olasz forradalom, de sokat tanulhatunk belőle – a hét sztorija

Elbukott az olasz forradalom, de sokat tanulhatunk belőle – a hét sztorija

A héten megbukott az Öt Csillag és a Liga koalíciója, Európa első elitellenes-populista kormánya, miután a Liga felmondta az együttműködést, és egyedül kormányozná tovább Olaszországot. Az Öt Csillag ugyanakkor megmutatta, hogyan lehet civil alapokon, a semmiből indulva, hiteles arcokkal kormányra kerülni. Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Szerinted gyengülni fog a forint, vagy erősödni? Hol lesz év végén az euró?