3 vagy 3,5 százalék?
A kamatdöntést követően az MNB honlapján megjelent tájékoztatóban a Monetáris Tanács azt írta: „A 3 százalékos inflációs cél elérését így lazább monetáris politika is biztosítja.” A dokumentum közzétételével egyidőben azonban sajtótájékoztatót tartott Matolcsy György, ahol az inflációs célt 3-3,5 százalék között jelölte meg (Frissítés: a jegybank szerint nem mondott ilyet a jegybankelnök - lásd a cikk kiegészítését.)
Már első hallásra is szokatlan volt, hogy a jegybank ilyen formában „jelenti be”, hogy megemelte inflációs célját. Zavart okozott, hogy ezt az információt jegybank új döntési feltételrendszerével egyidejűleg hozták nyilvánosságra: augusztustól az inflációs célkövetés helyett egy három pillérű keretrendszert jelöltek ki, amelyben az infláció alakulása, a pénzügyi stabilitás és a reálgazdaság teljesítményének figyelembe vételével hozzák meg a döntést az alapkamat mértékéről.
Megtudtuk: tényleg tévesztés volt
| Az új, 4 százalékos alapkamat mától van érvényben, az MNB honlapjának főoldalán már ez az érték szerepel, azonban a középtávú cél a honlap szerint továbbra is 3 százalék. |
Felmerült, hogy a 3,5 százalékos inflációról szóló jegybankelnöki bejelentés egyszerűen tévesztés, Matolcsy valójában az alapkamatra gondolt, amikor inflációt mondott. Információink szerint valóban ez történt – az érvényben lévő cél tehát továbbra is 3 százalék. Ezt alátámasztja az is, hogy a Monetáris Tanács kamatdöntést követő indoklásában végig a változatlan cél szerepel.
(A helyzet tisztázását nem könnyítette meg, hogy a tájékoztató írásos anyaga vagy videófelvétele hivatalos formában sehol sem érhető el.)
|
Frissítés: Cikkünkre reagálva a Magyar Nemzeti Bank kommunikációs osztálya közölte: a felvételt visszahallgatták, és a jegybankelnök nem beszélt 3-3,5 százalékos inflációs célról: ehelyett az inflációs prognózist említette a jegybankelnök, egy szót félrehallottunk. "A Matolcsy György által tegnap említett 3-3,5 százalékos mérték a Magyar Nemzeti Bank középtávú inflációs előrejelzésére vonatkozik, ahogyan azt a jegybankelnök a sajtótájékoztatón világossá is tette. Az inflációra vonatkozó, tegnap jelzett prognózis szintén változatlan, és összhangban van az MNB júniusi inflációs jelentésében szereplő adatokkal. Ahogyan az ismert, a legutóbbi inflációs jelentésében a jegybank 2014-re 3,2 százalékos éves átlagos inflációval számol. Mint az MNB jelentése írja, 2014-től a fogyasztási kereslet élénkülésével és a kibocsátási rés fokozatos záródásával párhuzamosan a vállalati termelési költségeket növelő adóintézkedések hatása tompítva a maginfláció lassú emelkedésében is megjelenhet. A vállalati költség-alkalmazkodás mellett a fogyasztói árakba történő áthárítás csak részleges lehet. Az alacsony inflációs környezet fennmaradását középtávon a tartósan visszafogott bérdinamika is segítheti" - írják. Ahogy fentebb írtuk, hivatalos leirat nincs a sajtótájékoztatóról; a felvételt csütörtökön tudja rendelkezésünkre bocsátani az MNB. Addig is biztos, hogy mivel nem csak mi hallottuk félre a jegybankelnök szavait (pl: CIB/Világgazdaság, Portfolio, elemzők), biztosan sikerült helyretenni egy dolgot mindenki fejében: nem változott a jegybank középtávú inflációs célja. |
Akár 600 svéd is Tartuban ülhet. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
