Londonban úgy vélik, hogy kétharmadhoz közelít az együtt számolt esélye annak, hogy Görögország tőkekorlátozásokat lesz kénytelen bevezetni és ennek következtében később távoznia kell az euróövezetből.
Tőkekorlátozás kizárva
A Morgan Stanley elemzői forgatókönyveikben 35 százalékos esélyt adtak arra, hogy a görög hatóságok valamilyen formájú tőkekorlátozást alkalmaznak a tőkekiáramlás megfékezésére.
A ház szerint egy ilyen lépés már önmagában gyakorlatilag azt jelentené, hogy Görögország a továbbiakban nem lenne teljes jogú tagja az euróövezetnek.
Újabb segély kéne
Az MS elemzői szerint tőkekorlátozások nélkül is 25 százalékos az esélye a Grexitnek, vagyis annak, hogy Görögország ténylegesen távozik az euróövezetből, tőkekorlátozások esetén azonban ez a kockázat 12-18 havi távlatban 60 százalékra növekszik.
A ház szerint Görögországnak most már nem elsősorban arra a 7,2 milliárd eurós folyósítási részletre van szüksége, amely a jelenlegi segélyprogram keretében illetné meg - ha sikerülne megegyezni a Nemzetközi Valutaalappal és a többi hivatalos nemzetközi hitelezővel a további reformlépésekről -, hanem egy teljes körű újabb pénzügyi segélycsomagra.
Az elemzők számításai szerint ha Görögország hozzá is jutna a 7,2 milliárd eurós összeghez, az még arra sem lenne elég, hogy a mostantól augusztus végéig felmerülő finanszírozási igényeket fedezze.
Ugyanezt állapították meg a Capital Economics elemzői. Szerdai helyzetértékelésük szerint az európeriféria szuverén kötvényhozamai a kockázatokhoz mérve meglepően alacsonyak; a spanyol állampapírok hozamfelára az irányadó német Bund felett például 2010 eleje óta nem volt olyan szűk, mint most.
Veszélyes az ekkora bizalom
A cég londoni elemzői szerint ez a piaci nyugalom négy olyan hiedelemre vezethető vissza, amelyek mindegyike hamisnak bizonyulhat. Az egyik az, hogy végül létrejön valamilyen egyezség Görögország és hitelezői között, a másik az, hogy az esetleges görög szuverén törlesztési csőd nem vezetne automatikusan Görögország kényszerű távozásához az euróövezetből.
A harmadik pedig az, hogy az eurójegybanknak (EKB) elégséges az eszköztára a Grexit esetén várható pénzügyi járványhatás terjedésének megfékezésére, a negyedik pedig az, hogy ha Görögország távozik is a valutaunióból, más eurógazdaságok nem feltétlenül követnék. A Capital Economics londoni elemzői szerint a befektetők elbizakodott módon kezelik ezeket a kockázatokat.
Még a republikánusok körében is visszaesett. 
