Kaljulaid Moszkvába a felújított észt nagykövetség átadási ünnepségének alkalmából érkezett, ahol kijelentette: Mai itteni jelenlétem világos jele annak, hogy Észtország kész az együttműködésre.
Rég láttuk egymást - mondta vendégét fogadva a Kremlben Putyin, arra emlékeztetve, hogy a legutóbbi kétoldalú csúcstalálkozó hozzávetőleg egy évtizede történt. Megjegyezte, hogy az észt elnökkel nemrégiben valahol külföldön összefutott.
A TASZSZ orosz hírügynökség szerint a mostani első észt elnöki látogatás Oroszországban 2011 óta. Az utolsó teljes értékű kétoldalú államfői találkozó 2008-ban volt. A The Moscow Times visszatekintése szerint Kaljulaid elődje, Toomas Ilves 2008-ban járt Oroszországban, ahol az akkori elnök, Dmitrij Medvegyev fogadta.
Putyin balti államfővel Dalia Grybauskaite litván elnök személyében találkozott legutóbb 2010-ben Helsinkiben, amikor ő maga a kormányfői posztot töltötte be. Az utolsó orosz-balti elnöki találkozó ugyanabban az évben történt Valdis Zalters lett államfő és Medvegyev között.
Kaljulaid a tárgyalásokat követő sajtótájékoztatóján elmondta, hogy észtországi látogatásra hívta meg Putyint. Az orosz elnök a megbeszélés kezdetén rámutatott, hogy a hivatalos kapcsolattartás hiányában a kétoldalú kereskedelmi forgalom a felére csökkent, igaz, tavaly 17 százalékos növekedés volt kimutatható. Azt hangoztatta, hogy a két országnak közös érdekei vannak a Balti-tenger régiójával, a biztonsággal, a környezetvédelemmel és a közlekedéssel kapcsolatban. Kaljulaid elmondta, globális és geopolitikai kérdéseket kíván megvitatni Putyinnal, egyebek között azt, hogy Észtország az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagságára pályázik.
A területén élő jelentős orosz kisebbség miatt Észtországot, csakúgy, mint szomszédait, nyugtalanítja a Krím félsziget Ukrajnától történt orosz elcsatolása és a kelet-ukrajnai oroszajkú szakadárok Moszkva általi támogatása. A balti államok a beavatkozás miatt Oroszország ellen bevezetett szankciók lehatározottabb támogatói közé tartoznak.
Észtország a potenciális agresszió elrettentése érdekében NATO-hadgyakorlatok sorának házigazdája volt az elmúlt években, a katonai szövetség erősödő jelenléte az orosz határok közelében viszont Moszkvát aggasztja, csakúgy mint az oroszellenes hangulat szítása.
Az orosz hadsereg több mint 450 csapásmérő drónnal és 30 különböző típusú rakétával támadta Ukrajnát, több polgári létesítményben károk keletkeztek. 
