Össztűz Varsóra – Orbánt megpróbálják leválasztani

Beata Szydlo lengyel miniszterelnök (MTI/EPA/Pawel Supernak)

Tegnap rendezték meg Budapesten a Századvég Alapítvány és az Israel Public Diplomacy Forum közös szervezésében az „A V4-Izrael szövetség növekvő jelentősége” című nemzetközi workshopot. Az időzítés nem lehetett volna kitünőbb, hiszen azon melegében meg is vitathatták a V4-ek legnagyobb tagállama és Izrael között kirobbant diplomáciai botrányt. Az izraeli kormány ugyanis már hétfőn frontálisan nekiment a lengyel kormánynak és elítélését követelte a hétvégi nagyszabású varsói megemlékezésnek, ahol „zsidómentes Lengyelország”-ot követeltek egyes felvonulók.

Budapest és Washington nyomdokain

A Guardian beszámolója szerint a lengyel fővárosban 60 ezren ordítozták, hogy „Menekültek kifelé!”A zászlókon pedig muszlim holokausztra szólítottak fel. A belügyminiszter ehhez képest gyönyörű látványnak minősítette az eseményt, az állami tévé pedig a hazafiak nagyszerű menetéről beszélt. A Financial Times értékelése szerint nem kétséges, hogy a lengyel vezetés Trump és Orbán példáját követi, amikor teret nyit a szélsőjobbnak, miközben semlegességet színlel.Ezáltal élesen jobbra tolja a politika súlypontját.

Izrael számára enyhe vigasz, hogy a lengyel elnök legalább elítélte a kilengéseket. Kijelentette, hogy az országban nincs helye a beteges nacionalizmusnak, az idegengyűlöletnek, a zsidóellenességnek. Ráadásul mindezt egy korábban németek által lakott sziléziai városban mondta, amelynek lakóit egykor ugyanúgy elűzték, (illetve meggyilkolták), mint a lengyeleket a háború után Ukrajnából és Fehéroroszországból.

Varsó a múlt héten Berlinnel is összekapott, amikor a német védelmi miniszter egy TV-vitában kijelentette, hogy a lengyeleknél támogatni kell a fiatal nemzedék egészséges, demokratikus ellenállását, ugyanakkor fenn kell tartani a párbeszédet a kormánnyal, és Magyarországgal és Lengyelországgal közösen kell birkózni a közös értékekért. Kijelentését lengyel hivatalos részről úgy értékelték, hogy azzal az ellenzék támogatására hívott fel, és ily módon mélypontra juttatta a kétoldalú kapcsolatokat. A német katonai attasét berendelték a szakminisztériumba.

Kitart-e Orbán?

Varsó európai elszigetelődése ráadásul újabb, komoly lökést kapott az elmúlt órákban. A lengyelországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el tegnap az Európai Parlament (EP) plenáris ülése, és ennek értelmében a testület elkezdi előkészíteni az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását a lengyel kormánnyal szemben. Az EP májusban hasonló határozatot fogadott el a magyarországi helyzet kapcsán is, kezdeményezve az "atomfegyverként" is emlegetett uniós eljárás megindítását.

Káncz Csaba

Mint az EP kifejtette, az utóbbi időben számos területen gyors jogalkotási fejleményekre került sor megfelelő konzultáció és alkotmányossági felülvizsgálat nélkül, például az állami média, a büntetőjog, a rendőrségre és a civil szervezetekre vonatkozó törvények, a menedékjog és a nők jogai terén. Továbbá rámutattak: ez felveti a fékek és ellensúlyok, illetve az alapvető emberi jogok szisztematikus ellehetetlenítésének kockázatát.

A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az európai uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség. Mivel Varsó és Budapest fő politikai beállítottságát tekintve hasonló úton jár, ezért a magyar miniszterelnök vétóját megakadályozandó az Európai Bizottság a lengyel-magyar tengely fellazítására törekedett az elmúlt hónapokban. Kérdés, hogy ennek a manővernek mi a realitása: a vasárnapi Fidesz-kongresszuson Orbán kijelentette, hogy „csak idő kérdése, és nemcsak Magyarországon, de egész Európában, sőt az egész nyugati világban győzni fogunk.”

Káncz Csaba jegyzete