|
| Vlagyimir Putyin, Emmanuel Macron és felesége, Brigitte Macron a szeptember végén elhunyt egykori francia elnök, Jacques Chirac búcsúztatása után Párizsban. EPA/ALEXEI DRUZHININ / SPUTNIK / KREMLIN |
Markus Ederer, a moszkvai EU képviselet vezetője bombát robbantott egy friss táviratával, amelyben azt javasolja a külügyi szolgálatnak, hogy kezdjenek egy új fejezetet a Putyinnal ápolt kapcsolatokban. Ederer szerint az EU vezetőinek pragmatikusan kell törekedniük a kapcsolatok kibővítésére, hogy ezzel kivédjék azt az eurázsiai versenyt, amelyet Kína növekvő befolyása jelent.
A diplomata szerint az EU sokat veszíthet, ha elhanyagolja a tektonikus változásokat Eurázsiában, éppen ezért az 5G kommunikáció, a személyes adatvédelem és az Arktikus térség vonatkozásában a kapcsolatok erősítését javasolja.
Macron és Putyin, két jóbarát
S noha Ederer javaslataitól szívszélhűdés kerülgette a Moszkva-ellenes lengyel és balti diplomatákat, azok valójában nyitott kapukat döngetnek Párizsban. Macron elnök ugyanis már szeptemberben kifejtette, hogy az európai kontinens biztonságát újra kell definiálni, mégpedig Moszkva részvételével. Macron meggyőződése, hogy az USA a jövőben már érdemben nem fog hozzájárulni Európa biztonságához, a németek pedig nem hajlandók kitölteni a keletkezett űrt. Sőt a francia elnök még attól is tart, hogy Moszkvát dominálni kezdi Peking, amellyel Párizs és Európa a perifériára szorulna.
Macron ezért padlógázzal dolgozik az európai haderő megerősítésén. Párizs itt sikereket tud elkönyvelni, hiszen éppen a múlt hónapban Norvégia, Svédország és Olaszország csatlakozott a franciák által vezetett katonai kezdeményezéshez (European Intervention, EI2). A francia erőfeszítés egybeesik a közvélemény hangulatváltozásával, amely szerint az európaiak többsége már egy önálló kül- és biztonságpolitikát támogat, Washington kistestvérének szerepe helyett.
Párizs lépései szintén egybeesnek az Európai Tanács júniusban publikált „A 2019–2024-es időszakra szóló új stratégiai menetrend”-jével. E szerint „Az Uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért és védelméért is, mindenekelőtt a védelmi beruházások, a képességfejlesztés és a műveleti készenlét fokozásával. Az EU szoros együttműködésben fog fellépni a NATO-val a Szerződésekben rögzített és az Európai Tanács által meghatározott elvek – többek között az inkluzivitás, a kölcsönösség és az EU döntéshozatali autonómiája elvének – maradéktalan tiszteletben tartása mellett.”
Francia lépések az űrben és a tenger mélyén
|
| Káncz Csaba |
Macron nem a levegőbe beszél és a franciák öles léptekkel haladnak előre. Párizs júliusban jelentette be, hogy létrehozzák a francia űrhaderő parancsnokságát és a jövőben olyan miniatűr kémműholdakat (nano-satellites) lőnének fel a világűrbe, amelyek fegyverrel is felszerelhetők, így hatékonyan tudnák megvédeni magukat támadás esetén.
Tavaly szeptemberben Párizs a katonai költségvetés 5 százalékos emeléséről döntött - évi 35.9 milliárd euróra -, holott az tavaly már így is a GDP 2.3 százalékára rúgott. Júliusban pedig Macron avatta fel az első Suffren-osztályú nukleáris tengeralattjárót, amely az elődeivel ellentétban nem 45, hanem 70 napig képes egyfolytában a tenger mélyén műveleteket végezni és 50 százalékkal több fegyvert is képes hordozni. Párizs nemzetközileg is sikeres ezen a területen, hiszen fél éve elnyert egy 12 tengeralattjáró építésére vonatkozó mega-tendert Ausztráliában.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
