A kutatás szerint a magyar háztartások fogyasztási kiadásai idén 1,2 százalékkal csökkennek, amelynek hátterében a szektor mérlegalkalmazkodása, a gyenge árfolyam, illetve rövid távon a végtörlesztés áll. A beruházások 2,2 százalékkal esnek vissza 2012-ben, ez a mutató ugyancsak kettősséget tükröz: a feldolgozóipari gépberuházások dinamikus bővülése a járműgyártás nagyprojektjeihez köthető, az általános befektetési klíma azonban továbbra is rendkívül kedvezőtlen.
A Századvég idei prognózisa GDP-arányosan 3,2 százalékos államháztartási hiányt jelez, ezért GDP-arányosan 0,7 százalékos további költségvetési kiigazítás szükséges ahhoz, hogy az államháztartás idei GDP-arányos ESA-hiánya ne haladja meg a tervezett 2,5 százalékot. Jövőre azonban további kiigazítások szükségesek a Századvég kutatói szerint, mivel változatlan feltételek mellett a GDP-arányos államháztartási hiány 3,5 százalék lesz az EU által megkövetelt 3 százalékkal szemben.
A várható inflációt elemezve a Századvég elemzői megállapítják: bár a hazai gazdaságban jelentős kereslethiányra lehet számítani az elkövetkező két évben, a fogyasztói árak növekedése idén eléri az 5,4 százalékot. A korábbi 4,9 százalékos prognózist érdemben meghaladó drágulás azt jelzi, hogy a jegybanknak rövid távon további kamatemelést kellene végrehajtania annak érdekében, hogy az indirektadó-emeléseknek és az árfolyam korábbi leértékelődésének a másodkörös hatásait tompítsa. Ezt követően a jelentősen lassuló inflációval összhangban az irányadó ráta lassan csökkenő pályára állhat, és 2012 végére a jelenlegi 7 százalékról 6 százalékra szállhat le.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
