Reagált korábbi cikkünkre a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Azt írtuk: 2013 áprilisában Tarsoly Csaba Szijjártó Péterrel a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztossal és Kiss Szilárddal, az idén januárban letartóztatott volt moszkvai mezőgazdasági attaséval együtt nyitotta meg a Moszkvai Magyar Kereskedőházat.
Közpénzt nem kapott a moszkvai kereskedőházért a Quaestor
Az is írtuk: a kereskedőházat a Quaestor-csoport hozta létreegyüttműködésben a magyar állammal, majd beszállt az állami Magyar Nemzeti Kereskedőház is. A KKM szerint ez utóbbi állítás azonban hamis. Azt írják: "A moszkvai kereskedőház a Quaestor magánkezdeményezéseként indult el. Az elmúlt egy évben folyamatosan folytak tárgyalások arról, hogy az Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. ehhez a kezdeményezéshez az addigi eseti együttműködéseken túl is kapcsolódik, de szerződés megkötésére nem került sor. Értelemszerűen így havidíjra sem volt jogosult a Quaestor, és más jogcímen sem jutott közpénzhez. Ez nem jelenti azt, hogy az MNKH nem közvetített orosz relációban ügyletet, kb. 1 millió eurónyi szállításunk volt Oroszországba, többféle terméket érintve, de ezekben a Quaestor nem vett részt."
A KKM azt írja: az isztambuli török kereskedőház annyiban speciális az MNKH hálózatán belül, hogy nem szerződéses-megbízásos viszonyban működött eddig, hanem egy vegyesvállalat jött létre TMTE néven, amelyben az MNKH, Tarsoly Csaba és egy török üzletember vett részt. "A múlt idő azért jogos, mert az MNKH már kezdeményezte ennek a vegyesvállalatnak a felbontását." (Erről egyébként az eredeti cikkben is beszámoltunk.) A TMTE a török jog szerinti minimális alaptőkével alakult meg, a működtetéshez eddig néhány ezer eurót használt fel, amelyet a partnerek egyenlő arányban biztosítottak.
Az MNKH külföldi ügyfeleinek nem kínál sem állampapírokat, sem letelepedési kötvényeket. A moszkvai vízumközpont üzemeltetéséért a Quaestor-csoport egy forint közpénzt nem kapott, az a saját vállalkozása volt - írja a KKM.
Természetes, hogy Szijjártó ismeri Tarsolyt
Szijjártó Péter 1998 óta képviselő volt Győrben, ahol az önkormányzat sport albizottságának elnöke is volt, így természetes, hogy ismeri a Győrben sportbefektetéssel rendelkező Tarsoly Csabát. Ezenkívül a Quaestor-csoport külgazdasági tevékenységet folytatott, így az is magától értetődő, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium kapcsolatban volt vele, ahogyan több száz más külkereskedelemmel foglalkozó céggel - írja a KKM.
Nem Szijjártó küldte Kiss Szilárdot Moszkvába
„Kiss Szilárd ’C’ típusú nemzetbiztonsági átvilágításakor az Alkotmányvédelmi Hivatal fenntartásokat fogalmazott meg, de Szijjártó ennek ellenére kiküldte Moszkvába" - írtuk a cikkben. A KKM ezzel kapcsolatban azt írja: Kiss Szilárd soha nem volt Szijjártó Péter munkatársa, beosztottja, soha nem dolgoztak egy intézményben. Kiss Szilárd 2013 októberében hagyta el a minisztériumot, Szijjártó Péter 2014 nyarán kezdett el dolgozni a Külgazdasági és Külügyminisztériumban.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
