Könnyen előfordulhat, hogy Szlovénia újabb atomerőművet épít. Ez az ország új energiakoncepciójának kialakulása során dőlhet el. A második erőmű körülbelül tíz év múlva termel áramot, ha Szlovénia belátható időn belül a megépítése mellett dönt. Az amerikaiak erősen győzködik a szlovénokat, mert ők szeretnék megépíteni a második ottani atomerőművet.
(Fotó: depositphotos.com)
A cikk a Privátbankár.hu és a BALK együttműködésében jelenik meg.
Krško nem teljesen szlovén
Szlovéniában egyetlen egy atomerőmű van, de az sem teljesen szlovén, mert a horvátokkal osztoznak rajta.
A Szlovéniában előállított áram egyharmada származik az 1981-ben épült krškoi atomerőműből, amelyet a tervek szerint 2043-ban zárnak be.
"Eközben már 15 éve folyik a vita arról, hogy Szlovénia újabb atomerőművet építsen, vagy inkább mondjon le az atomenergiáról".
Janez Janša kormánya már 2006-ban belefoglalta a nemzeti fejlesztési projektbe a második atomerőművet, amely az akkor becslések szerint 2 milliárd euróba került volna, és 2015-ben kellett volna megkezdeni az építését. De ebből semmi nem lett.
A Marjan Šarec által vezetett jelenlegi kormány koalíciós megállapodása pedig csak a megújuló és megbízható energiaforrásokkal foglalkozik, és meg sem említi az atomenergiát vagy a második atomerőművet.
Az amerikai befolyásolási technika
Az Egyesült Államok arra szeretné rávenni Szlovéniát, hogy építsen még egy atomerőművet, és a kivitelezéssel az Egyesült Államokat bízza meg.
Rick Perry amerikai energiaügyi miniszter júniusban részt vett a Három Tenger Kezdeményezés szlovéniai tanácskozásán, amit arra használt ki, hogy népszerűsítse az amerikai technológiát.
Ez ugyanis újabb terjeszkedési lehetőség lenne az Egyesült Államok és az amerikai cégek számára.
"Az Önök partnerei szeretnénk lenni. Lehet, hogy Szlovénia nem mindenkinek a radarján jelenik meg üzleti célként, de az Egyesült Államok számára fontos ország"
– mondta az amerikai energiaügyi miniszter.
Arról nem szól a fáma, hogy Szlovénia azért került-e fel az amerikai radarokra, mert a “First Lady” szlovén származású.
Valószínűleg a kettőnek nincs köze egymáshoz, és ezúttal is a szokás erőteljes amerikai befolyásolási technika alkalmazásáról van szó a szövetségesi körben.
Az SMR-technológia
Az Egyesült Államok “kis moduláris atomerőművet” (SMR) szeretne eladni Szlovéniának.
Az SMR-technológia előnye a modularitás. Ezek az erőművek gyári környezetben szerelhetők össze, és majdnem kész állapotban szállíthatók a helyszínre, ahol a végleges beépítés minimális munkát igényel.
A rugalmas telepítésnek köszönhetően távoli, elszigetelt helyen is megépíthetők. Emellett vagy nagyon ritkán vagy egyáltalán nem kell üzemanyagot cserélni bennük, így kevésbé sebezhetőek egy esetleges terrortámadással szemben.
Perry szerint Szlovénia kitűnő piac lehet az új technológia számára, amiben az Egyesült Államok Franciaország, Kína vagy Oroszország előtt jár, hiszen
a Westinghouse a legjobb reaktorokat gyártja a világon.
A három pillér
A szlovén infrastrukturális minisztérium közölte a szlovén állami hírügynökséggel, hogy a kialakulóban lévő energiakoncepcióban és klímapolitikában az atomenergia több szempontból is előtérbe került.
"Amellett, hogy alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás, megbízható villamosenergia-ellátást biztosít versenyképes árakon, ezáltal javítva az energiabiztonságot."
A szlovénok eddig már 16 millió eurót költöttek a második szlovén atomerőművel kapcsolatos különböző tanulmányok kidolgozására az állami tulajdonban lévő GEN Group elnevezésű cégen keresztül.
A GEN csoport azt közölte a STA hírügynökséggel, hogy a szlovén energiapolitika három pillére épül. Ezek a fenntartható klímával kapcsolatos politika, a megbízhatóság és a versenyképes energiaellátás.
A GEN becslése szerint a beruházás 3,5-5 milliárd euróba kerülhet a választott technológiától és a reaktor méretétől függően, ami körülbelül a duplája a 15 ezelőtt megcélzott összegnek.
Éjjel-nappal áram
Leon Cizelj, a ljubljanai Jožef Stefan Tudományos Kutató Intézet reaktormérnöki osztályának vezetője úgy véli, hogy a szlovén államnak a lehető leghamarabb döntenie kell a második atomerőmű megépítéséről.
"A szlovén szakértő szerint a nukleáris energia az egyetlen nem fosszilis energiaforrás, amely éjjel-nappal és minden időjárási körülmények között működik".
Ráadásul megbízható, és ideális az éghajlatváltozás elleni küzdelem szempontjából is.
Ha a szlovén kormány a második atomerőmű megépítése mellett dönt, akkor mintegy 400-500 szakértőt kell felkészíteni az építés figyelemmel kísérésére, illetve az új létesítményben való munkára.
Körülbelül tíz évre lehet szükség ahhoz, hogy az új erőmű termelni kezdjen, ebből öt év telik el a szükséges engedélyek beszerzésével, további öt év pedig az építési és szerelési munkálatok befejezésével.
És csak ezután mondhatják el a szlovének, hogy a második erőműnek is köszönhető a világosság.
Varga Szilveszter, a BALK főszerkesztőjének írása. Az eredeti cikk itt érhető el.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az ESG-felkészülés és -alkalmazás átalakuló munkamegosztása: ki dönt, miről – és mi az, amiről nem beszélünk? címmel Fehér Sándor, Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) Fenntartható Versenyképességi Osztálya vezetőjének moderálásával tartottak panelbeszélgetést csütörtökön a Klasszis Média ESG-konferenciáján, melyen Lovas Gabriella oktató, fenntarthatósági és TNFD (Taskforce on Nature-related Financial Disclosures)-szakértő és Sarkadi-Faragó Edit, a British Telecom (BT) Sustainability Proposition Managere volt a két beszélgetőtárs.
A 2027-től érkező vagyonadó gazdaságra, környezetre gyakorolt hatásairól szervezett kerekasztal-beszélgetést a minap a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Környezetgazdaságtani Szakosztálya és a Levegő Munkacsoport. A panelben olyan sokkoló számok is elhangzottak, mint hogy a szupergazdagok által használt jachtok 8 nap alatt annyi üzemanyagot fogyasztanak el, mint egy átlagos személyautó 20 év alatt. Vagy hogy a társadalom leggazdagabb 10 százaléka annyi károsanyagot bocsát ki, mint a többi 90 százalék együttvéve.
A GDP egyhatodának megfelelő összeget költött az előző kormány szociális kiadásokra, például nyugdíjakra vagy egészségügyi ellátásra 2025-ben. A legnagyobb arányt Ausztriában tette ki ez a csoport a kiadások között.
A magyar külügy is megszólalt. 
