Drogmaffia, „rossz hombrék” és persze a mérhetetlen mennyiségű illegális bevándorlás – ezek azok, amik miatt Donald Trump mindenképp szeretné egy hatalmas fallal elválasztani az Egyesült Államokat Mexikótól. Bár az új elnök nagyon sokat beszélt a tervről, konkrétumokat azonban egyelőre még meglehetősen keveset tudunk a falról. A Bloomberg elemzői összegyűjtötték azokat az információmorzsákat, amiket már többé-kevésbé biztosan tudhatunk a mexikói falról – lássuk, mik is ezek!
Vajon az űrből látszani fog?
A fal az Egyesült Államok és Mexikó határán túl is kiépül majd, a mintegy 3200 kilométer hosszúra tervezett építmény mindössze 1050 kilométeren fedi majd a tényleges országhatárt, és a táv kétharmadán a Rio Grande folyót követi majd. A tervek szerint a fal kettévág majd több nagyvárost is, így a kaliforniai San Ysidrót és a texasi El Pasót, valamint több vadrezervátumot, agrárgazdaságot, sivatagot, valamint hegyet-völgyet. A 12 méter magas betonszörnyetegen összesen 30 határvédelmi és 25 átkelőpontot építenek majd ki.
|
| A meglévő kerítés egy szakasza Tijuanánál. Fotó: EPA/Alejandro Zepeda |
Magának a falnak egy része már létezik egyébként, 1990-ben 22 kilométer drótkerítést húztak fel, majd a ma ismert – és már létező – 1050 kilométernyi szakaszt még George W. Bush építtette 2006 után. Az építkezést végül 2009-ben, az Obama kormány alatt fejezték be, igaz, a demokraták még mindig lógnak 45 kilométernyi drótkerítés kiépítésével. A betonkígyót emellett szögesdróttal és élő védelemmel erősítenék meg, továbbá néhány méterre a föld alá érne, megakadályozva az alagútásást.
Szép. De mibe kerül?
Az első számítások 8 és 40 milliárd dollár közé lövik be a költségeket, de ez attól függ, kit kérdezünk. Trump szerint 8-12 milliárdból már simán kijönne az építkezés, ráadásul ezt egyébként is Mexikóval fizettetné ki. Bár Mexikó többször is jelezte, hogy eszük ágában sincs egy szöget sem adni a falhoz, Trump mindenkit megnyugtatott: bár az adófizetők pénzét használja majd fel rá, ezt kamatostul visszaköveteli majd a déli szomszédtól. A republikánusok egyébkén 12-15 milliárdra saccolnak.
A Reuters az amerikai belbiztonsági szolgálatot kérdezte meg, ők ennek a duplájára, 21,6 milliárd dollárra becsülték az építkezési költségeket. Az MIT egyetem pusztán anyagköltséggel számolta ki, így az a mintegy 1600 kilométer, amit Trump akar felhúzni, nagyjából 27 és 40 milliárd dollár között jöhet ki. Ebben a betontól az acélig, valamint a munkások költségén át minden benne van. Arról nem is beszélve, hogy a fal sokszor magánterületen fut majd, amit az állam bár kisajátíthat, ezt valamilyen módon kompenzálnia kell, ami ismételten felfelé srófolhatja a költségeket.
Egy egész hadsereget akar feltartóztatni?
Nehéz pontosan meghatározni, hogy hányan szöknek át Mexikóból a jobb élet reményében az Egyesült Államokba. Tavaly összesen 408 870 határsértőt fogtak el, egy nagy részük azonban maguktól a határvédőktől kért menedékjogot az államokban. Az 1970-es évekhez képest jelentős csökkenés látható, a statisztika azonban nem méri, hogy egy embert hányszor csípnek el határsértés közben, arról meg egyáltalán nincs adat, hogy pontosan hányan járnak sikerrel. A határvédelem saját elmondása szerint 81 százalékos hatékonysággal fordítja vissza a határon átkelni kívánókat.
|
| (Fotó: Wikipedia) |
Az átjutók mintegy fele egyébként a Rio Grande-völgy határvédelmi szektorán belül telepszik le, de az 1998-2012-es statisztikai adatokból kiderül, hogy sokan ennél tovább is merészkednek, ebben az időszakban jelentősen megnőtt az arizonai Tucson spanyol ajkú lakossága. Ezt a területet azóta elzárták, így ma már ennél keletebbre, egészen Texasig merészkednek a bevándorlók. Ami biztos, hogy rengeteg pénzt küldenek haza, tavaly 25,7 milliárd dollárt utaltak el a bevándorlók a Mexikóban maradt családtagoknak.
Mit gondol a nép: működni fog?
Bármekkora támogatottsága is van Trumpnak, a közvélemény kutatások alapján az amerikaiak majdnem kétharmada nem kér a befalazásból. A Pew közvéleménykutató egy januári felmérésében 8 bevándorlásellenes akciót kellett rangsorolnia az embereknek, és mindössze 40 százalék gondolta úgy, hogy ez a legjobb megoldás a mexikóiak visszaszorítására. Trump egyébként bármikor elindíthatja az építkezést, a finanszírozást azonban a kongresszusnak kell megszavaznia.
|
| Az USA és Mexikó határának egy szakasza (Wikimedia Commons) |
Hatásfokát tekintve Donald Trump korábban az izraeli falat vette alapul, meglátása szerint ott ez 99,9 százalékban „felszámolta a káoszt”. Az biztos, hogy a falak építését követően mindig egy számottevő visszaesés következik az elfogott illegális bevándorlók számában, ugyanakkor megszaporodtak a „beásásos” módszerrel érkezők, 2007 és 2010 között havi egy alagutat találtak. A fal ráadásul nem tartóztathatja fel azt, akik menedékjogot kérnek az Egyesült Államokban, márpedig ma ők alkotják a beérkezők zömét. Akik pedig repülővel érkeznek az országba, azok röhögve nézhetik az alant tekergő, méregdrága falat.
Kevesebb Apple, több New York Times – így döntött a befektetési guru. 
