|
| Amerikai-kínai kétoldalú tárgyalások Washingtonban. Fotó: EPA/Dennis Brack |
Az Egyesült Államok és Kína együttműködik annak érdekében, hogy Észak-Korea ne hajtson végre több atomkísérletet - ebben állapodott meg az amerikai és a kínai elnök csütörtökön a nukleáris biztonságról szóló washingtoni nemzetközi konferencián, kétoldalú tárgyalás keretében.
Észak-Korea provokációit ugyanis egyre nagyobb aggodalommal figyelik Washingtonban. A kommunista állam januárban állítólag hidrogénbomba-kísérletet hajtott végre (robbantás biztosan volt, de az kérdéses, hogy hidrogénbomba volt-e), majd azóta több kísérleti rakétát bocsátott fel.
A klímavédelmi egyezményt is aláírják
Barack Obama és Hszi Csin-ping a Fehér Házban találkozott egymással, és már a megbeszélések kezdetekor közös közleményt adtak ki, amelyben tudatták, hogy nemsokára mindkét ország aláírja a párizsi klímavédelmi egyezményt.
A tavalyi párizsi klímacsúcson több mint 190 ország jelezte, hogy aláírja a dokumentumot, de a valódi aláírás és az intézkedések bevezetése csak a jövő hónapban kezdődik el. Szakértők szerint az, hogy a két gigantikus gazdaság - amelyek együtt a globális károsanyag-kibocsátás 40 százalékáért felelnek - aláírja a nyilatkozatot, a többi országra is ösztönzőleg hat majd. Ha 55 százalék vagy 55 ország aláírja a dokumentumot, még idén életbe léphet a megegyezés.
Aggódnak Észak-Korea miatt
A megbeszélés után Obama úgy nyilatkozott, hogy Kína és az Egyesült Államok is atomfegyvermentes Koreai-félszigetet szeretne, ennek érdekében cseréltek véleményt arról, hogy miként lehetne eltántorítani Phenjant a további kísérletektől, amelyek Washington megítélése szerint növelik a térségben a feszültséget. Az amerikai elnök pár órával korábban a japán és a dél-koreai vezetőkkel tárgyalt ugyanerről a témáról.
|
Trump megint beletenyerelt Donald Trump szerint az amerikai erőknek ki kellene vonulniuk Japánból és Dél-Koreából, és a két ázsiai hatalomnak - önmaga védelmére - atomfegyvereket kellene kifejlesztenie. Az állásfoglalást a Fehér Ház, majd Japán és Dél-Korea is visszautasította. Japán az egyetlen ország a világon, amely ellen atombombát vetettek be, és az ország politikáját a második világháború vége óta az atomfegyver-mentesség és a pacifista alkotmány határozza meg; képtelenségnek nevezték, hogy atomfegyvereket fejlesszenek ki. |
Már az is nagy szó, hogy egy asztalhoz ültek
Bár az amerikai-kínai csúcstalálkozóról kevés konkrétum szivárgott ki, elemzők nagyon fontosnak ítélik meg már a találkozó létrejöttét is. Washington számára Kína egyre nagyobb jelentőséggel bír; részben az amerikai-kínai gazdasági kapcsolatok miatt, részben pedig a Dél-kínai-tengeren - a pekingi területi követelések miatt - kialakuló feszültség miatt.
|
Villongások a Dél-kínai-tengeren Októberben az Egyesült Államok haditengerészete megközelítette "a kínai Nansa-szigetek Csubi zátonyát a Dél-kínai-tengeren". Persze azok a szigetek csak Kína tartoznak hozzájuk. Az amerikai hadihajó akciójáról itt írtunk, a háttérről pedig itt: Kína kihívja a sorsot maga ellen: ki jön ki győztesen a szigetekért vívott küzdelemben? >> |
Amerikai sajtójelentések a hivatalos kínai hírügynökséget idézik, amely szerint a kínai államfő nagyon határozottan képviselte a Dél-kínai-tenger vitatott területei fölötti kínai szuverenitás vitathatatlanságát, és reményét fejezte ki, hogy nézeteltéréseiket békésen rendezik. "Peking tiszteletben tartja és óvja más országok nemzetközi jogban rögzített hajózási és légiforgalmi szabadságát, de a hajózás szabadságának ürügyén nem fogad el amerikai akciókat a térségben" - mondta a kétoldalú találkozón Hszi Csin-ping.
Az Obama-Hszi találkozó után a kínai külügyminiszter-helyettes "pozitív, konstruktív és gyümölcsöző" tárgyalásnak minősítette a két elnök megbeszéléseit.
Orbán is ott van a negyedik atomcsúcson
Az atomcsúcs intézménye Barack Obama amerikai elnök kezdeményezése, aki 2009-ben vetette fel, hogy szükség lenne egy ilyen témájú konferenciára. A rákövetkező évben Washingtonban meg is rendezték az első találkozót, amelynek célja nem a nukleáris leszerelés, hanem annak megakadályozása volt, hogy hasadóanyagok rossz kezekbe kerüljenek.
A legutóbbi - két évvel ezelőtt, Hágában megrendezett - nukleáris biztonsági csúcstalálkozón több mint ötven ország vett részt, de csak 35 vállalt kötelezettséget arra, hogy magára nézve is kötelező érvényűnek ismeri el, beemeli saját jogába a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nukleáris biztonsági iránymutatásait. Többek között Oroszország, Kína, India és Pakisztán sem vállalt ilyen kötelezettséget.
Az idei a negyedik nukleáris biztonsággal foglalkozó csúcstalálkozó; Orbán Viktor is részt vesz rajta.
|
| Orbán Viktor miniszterelnök érkezik a washingtoni Fehér Házba, ahol Barack Obama amerikai elnök fogadást és vacsorát adott a nukleáris biztonságról szóló csúcstalálkozón részt vevő delegációvezetők tiszteletére 2016. március 31-én. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs |
Vasárnap találkozik Trumppal, hogy megállapodjanak a kereskedelemről. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
