A Balkánon a legnagyobb marakodás a testvérnépek között folyik. A bolgárok viaskodnak a macedónokkal és a szerbekkel, a szerbek nem kedvelik a bosnyákokat és a horvátokat, a horvátok nem imádják a szerbeket és a szlovénokat, a szlovénoknak borsódzik a hátuk, ha a horvátokról van szó.
 |
| Aleksandar Vucic szerb elnök és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök a Niš-Dimitrovgrád autópálya ünnepélyes átadásán. EPA/DJORDJE SAVIC |
A cikk a BALK és a Privátbankár.hu együttműködésében jelenik meg.
De ne gondoljuk, hogy itt lezárult a kölcsönös gyűlölködések sora. A macedónok és a szerbek undorodnak az albánoktól, az albánok üldözik a romákat, meg állítólag a szerbeket is. A Balkánon ezért kimondottan sok az üldözött, és így sok az üldöző is, miközben “érdekbarátságok” néha azért köttetnek.
Jó barátok?
Bojko Boriszov bolgár kormányfő és Aleksandar Vučić szerb elnök november 9-én találkoztak a 10. Páneurópai folyosó újabb szakaszának, a Niš-Dimitrovgrád autópálya ünnepélyes átadása alkalmából. A találkozót rendkívül szívélyes hangulat jellemezte.
Ma leomlott a berlini fal Bulgária és a volt Jugoszlávia között. Mától Szerbiának kikötője van Várnában és Burgaszban, és Szerbiából Isztambulig jelzőlámpa nélkül lehet eljutni
– jelentette ki Boriszov.
Válaszában Vučić kifogástalan bolgár nyelven fogadta vendégeit.
Szívélyes üdvözlet kedves Bojko Boriszovnak és minden bolgár barátomnak. Nagyon boldog vagyok, hogy Szerbia mindent megtett azért, hogy a két baráti országot a legmodernebb autópálya kösse össze.
Majd a következő szavakkal fordult a bolgár kormányfőhöz:
Szerbia az Önök földje is. Azoké a bolgároké, akik Dimitrovgrádban, Boszilegrádban és sok más térségben laknak.
Tényleg áttörés következett volna be a két ország közötti történelmi viszályban?
Ezeréves harc
A két testvérnép között már közel ezer éve folyik a harc, hogy kié legyen a Balkán „szíve”, és ki egyesítse maga köré a többi délszláv népeket.
Az 1878 után létrejött független harmadik bolgár állam az öt háborújából négyet Szerbia ellen folytatott.
A két ország dominanciája a térségben ciklikusan változott a történelem során. A korai középkorban három évszázadon át a VII. században megalakult bogár állam volt a domináns.
A szerbek nem tudtak ellenállni a bolgár hódításoknak, Belgrád hol bolgár, hol magyar kézen volt.
A rácok, a bolgárok, a magyarok és a bizánciak gyűrűjébe szorultak.
A bolgár-szerb állam
Első államalakulatuk 1190-ben jött létre, majd 1217-ben létrejött a Szerb Királyság.
Akkoriban sok dinasztikus kapcsolat kötötte össze Bulgáriát és Szerbiát.
Szerbia a legnagyobb kiterjedését Dusán István idejében érte el, amikor birodalma magához csatolta az Égei-tenger, Albánia, Észak-Görögország térségét, egyúttal megkezdődött Bulgária hanyatlása.
Mindkét ország függetlenségének a török hódítások vetettek véget.
Mivel Szerbia az Oszmán Birodalom peremvidékén, az osztrák és magyar határ szomszédságában, Bulgária pedig közvetlenül a török főváros, Isztambul mellett terült el, Belgrád közel 70 évvel korábban szabadult fel a török elnyomás alól.
Ebben az időszakban született meg a Nagy-Szerbia eszméje, amely magába foglalta volna az adriai Splittől a fekete-tengeri Várnáig, illetve Szalonikitől a Dunáig tartó területeket.
A testvérháborúk
A nagy eszme beteljesülése helyett azonban 1885-ben létrejött az egységes bolgár állam, amelyben Milán király vetélytársat látott és annak megalakulásakor nyomban rátámadt.
Az első testvérháborút a bolgárok nyerték, de a XX. században folytatódtak a harcok a két ország között a véres balkáni háborúkban, illetve az első világháborúban, mindkét oldalról ment az adok-kapok.
A második világháború befejezéséig Szerbia Oroszországot, Bulgária Németországot képviselte a Balkánon.
Mindkét világháborúból Bulgária vesztesen, Szerbia győztesen került ki, ezáltal jelentős bolgár területek kerültek át a szerb oldalra.
A Balkán Föderáció
A második világháborút követően a nemzetközi kommunista mozgalom két legnagyobb tekintélye, Joszip Broz Tito, Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság államfője és Georgi Dimitrov, a Komintern főtitkára, Bulgária első számú vezetője tárgyalásokat kezdett Jugoszlávia és Bulgária egyesüléséről, a Balkán Föderáció létrehozásáról, amelynek kontúrjai 1947 nyarára már körvonalazódtak.
A két politikus közötti legfőbb vitát Bulgária státusza jelentette: Tito azt akarta, hogy Bulgária Jugoszlávia 7. tagköztársasága legyen, míg Dimitrov egyenrangú társországa kívánt lenni Jugoszláviának.
A terv végül Sztálin nemtetszésén bukott el, aki mindkét politikust magához rendelte.
Míg Tito elutasította a kérést, addig Dimitrov elfogadta és kiutazott. A bolgár kommunista vezér később tisztázatlan körülmények között hunyt el 1949-ben Moszkvában.
Bár Leninhez hasonlóan Dimitrovnak is mauzóleumot emeltek Szófiában, a nemzetközi közvélemény tisztában volt vele, hogy Sztálin tetette el láb alól a Komintern egykori főtitkárát.
Mindig az ellentétes oldalon
A kommunista rezsimek alatt újabb szerepcsere történt a Balkánon. Jugoszlávia Nyugat-orientált országgá vált a hidegháború alatt és semleges maradt, és szoros kapcsolatokat ápolt az el nem kötelezett országok mozgalmával.
Közben Bulgária a Szovjetunió leghűségesebb csatlósává vált: kétszer is kérte felvételét a Szovjetunióba, ám sem Hruscsov, sem Brezsnyev nem támogatta az ötletet.
Sok évtizeden át úgy tűnt, Jugoszláviára fényes jövő vár, ám a történelem ismét közbeszólt.
A délszláv háborúk és Jugoszlávia szétesése Bulgáriára is hatással voltak.
Nem csak Szerbia, Bulgária is elszigetelődött ebben a helyzetben, mivel a jelcini Oroszországra sem számíthatott, Szófiának nem volt más választása, mint hogy a nyugati orientáció útjára lépjen, kérje felvételét az Észak-Atlanti Szövetségbe.
A délszláv háborúk kapcsán Szerbiának ugyanaz a sors jutott mint Bulgáriának a balkáni háborúk után: jelentős területeket veszített el és agresszornak kiáltották ki, amiért megpróbálta területeit megvédeni.
Ki van a hátad mögött?
A NATO jugoszláviai bombázásakor Bulgária teljes semlegességet hirdetett, de megengedte a katonai szövetségnek, hogy harci repülőgépei használják a bolgár légteret a jugoszláv légtér elhagyásakor, támadásra viszont nem adott engedélyt.
A bombázások idején a bolgár lakosság 80 százaléka elítélte a NATO-támadásokat, nem kárörvendett Szerbia nemzeti tragédiáján, részvétét fejezte ki a szerb nép iránt. Akkoriban Bulgáriában divatba került minden, ami szerb: a szerb népzene, a szerb grill-konyha, a szerb szokások.
Sajnos a bolgárok jobban ismerik Szerbiát és a szerb kultúrát, mint ahogy a szerbek a bolgárt.
A szerbek földrajzi adottságaiknak megfelelően mindig Közép-Európa felé tekintettek, miközben Bulgária a hátuk mögött volt. Mindig ment a vita a két ország között, melyik az európaibb ország.
Infrastruktúra terén Szerbia európaibb, egy főre jutó GDP tekintetében azonban Bulgária előrébb van a tavalyi világranglistán 11 hellyel (9 314 vs. 7 223 dollár).
A közös értékek
A délszláv polgárháború és Jugoszlávia szétesése után a Balkán központja ismét Bulgáriába helyeződött át.
Szófia súlyát a régióban tovább erősítette az ország NATO- és EU-tagsága, mivel Görögország figyelmét lekötötte az adósságválságának a kezelése.
Szerbiának rendeznie kell viszonyát Bulgáriával, amennyiben nem szeretné egy szövetségben látni Szófiát Albániával és Koszovóval.
A két ország közötti megbékélés fontos eleme lenne a két ország közös értékeinek a feltárása.
Szent Száva, az önálló szerb ortodox egyház megalapítója közeli kapcsolatokat ápolt a bolgár cárokkal, Tarnovóban hunyt el, sírját később a törökök felégették.
A Rilai Kolostor több harangját Mihály szerb fejedelem adományozta a kolostornak, amelyet nem csak a bolgárok, hanem a szerbek is látogatják.
A bolgár-szerb határ két oldalán olyan közel állnak egymáshoz a két nyelv és a vallási szokások, hogy szinte alig lehet megkülönböztetni őket.
Bolgár-szerb megbékélés
A bolgár-szerb megbékélést a balkáni infrastrukturális projektek is segítik.
Az A10 Páneurópai folyosón kívül még a Török Áramlat is összeköti a két országot, az orosz gáz várhatóan 2020 végén jut el majd Szerbiába.
Felvetődik azonban a kérdés, hogy a november 10-én bejelentett mini-schengeni térség létrehozása, Észak-Macedónia, Albánia és Szerbia közös integrációja nem egy kísérlet-e Kis-Jugoszlávia feltámasztására annak érdekében, hogy visszaállítsa Szerbia megtépázott hegemóniáját a térségben.
Tütünkov Jordán cikke, amely eredetileg a BALK-on jelent meg.
Címlapon
Orosz gáz vagy LNG? Ez itt a kérdés
Hétfőn Szijjártó Péter belebegtette, hogy hosszú távú gázszállítási szerződést kötünk Oroszországgal, amire könnyű azt mondani, hogy a külügyi és külgazdasági miniszter a nyolcvanas évekbe repíti vissza Magyarországot. Az energiapolitika viszont sokkal bonyolultabb annál, hogy feketén vagy fehéren meg lehessen ítélni a szándékokat.
- Nyugdíjreform? Még mit nem! Visszarendeződés jön
- Karácsony kirúgja az FKF vezérigazgatóját
- Mától lebénul Franciaország – letörik Macron szarvát?
- Az államot milliárdokkal károsító cégháló működött a lakásában. És?
- Nagyot szív majd a következő kormány a mostani sporttaózás miatt
- Mészáros Lőrincékhez 2,7 milliárdos ajándékot vitt a Mikulás
- Megint felültek a befektetők a kínai gyorsra
- Orosz gáz vagy LNG? Ez itt a kérdés
- Itt az 5G: nem a jövő technológiai csodája, hanem a hétköznapjaink része lesz
További cikkek
-
Az autósoknak is fájhat a megugró olajár
A héten ütemesen növekedett az olaj ára, amely akár tovább folytatódhat, amennyiben a várakozásoknak megfelelően tovább csökkentik a kitermelést az OPEC tagországok. Ha nem jön éles fordulat, akkor rövid időn belül az áremelkedés a hazai kutaknál is visszaköszön. Tovább
-
Mától lebénul Franciaország – letörik Macron szarvát?
A ma kezdődő országos sztrájk kiszámíthatatlan lefutású, hiszen sok olyan elégedetlen francia is az utcára mehet, akiket egyébként hidegen hagy a nyugdíjreform ügye. A népesség többsége támogatja a kormány szándékait, de a franciáknak csak a 36 százaléka gondolja, hogy Macron azt végre is tudja hajtani. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Ismét a magyar határ felé veszik az irányt a migránsok
A visszafordulnak Boszniából, írja a Balk.hu Tovább
-
Elégedetlenebbek és bizalmatlanabbak lettek a magyarok
Valami történt a magyarok boldogságérzetével: elégedetlenebbek és bizalmatlanabbak lettünk, de a biztonságérzetünk is valamelyest csökkent tavalyhoz képest. Röviden ez olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatalnak a magyarok életkörülményeit vizsgáló friss felméréséből. Hol érzik magukat leginkább biztonságban az emberek? Mennyire félnek este az utcán a nők? Tovább
-
Válságállók a magyar bankok
Még egy erőteljes negatív sokk esetén sem lépne fel náluk likviditás-, illetve tőkehiány – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma publikált pénzügyi stabilitási jelentése. Tovább
-
„A magyar diplomatákkal Brüsszelben sem osztanak meg bizalmas információt” – interjú Ara-Kovács Attila EP képviselővel
Ara-Kovács Attila, Európai Parlamenti képviselő, a DK külügyi kabinetjének vezetője szerint már évekkel korábban olyan utasítást kaptak Moszkvában vagy Pekingben dolgozó nyugati diplomaták, hogy magyar kollégáikkal ne osszanak meg semmilyen bizalmas információt, mert igen magas a kockázata annak, hogy azokat a magyarok megosztják az orosz-, vagy kínai hírszerzéssel. Nincs ez másként az európai struktúrákban sem. Káncz Csaba interjúja. Tovább
-
50 milliárddal kisebb EU-költségvetést javasolnak a finnek, még több pénzt bukhat Magyarország
1087 milliárd eurós államszövetségi keretet szeretnének a 2021 és 2027 közötti időszakra. Tovább
-
A nap képe: a Halálosztó kilovagolt Észak-Koreából
Kim Dzsongun ismét lóra pattant, és az elemzők szerint ez nem sok jót jelent. Tovább
-
Megszavazta az ujgurok elnyomása miatti Kína-ellenes szankciókat az amerikai képviselőház
Kína közben tajtékzik. Tovább
-
Nemcsak a nyugdíjakkal van itt baj, hanem a nyugdíj előtt állók fizetésével is
Gyakran használnak egy mutatót, ami azt jelzi, hogy a bérekhez képest hogyan alakulnak a nyugdíjak. Nyugdíjak emelkedése jóval elmaradt a bérekétől. Tovább
-
Halálzónák alakultak ki az USA-ban a tömeges gyárbezárások után
Jelentősen megnőtt a 25 és 64 év közötti korosztály halálozási rátája az USA korábban rendkívüli mértékben iparosodott négy észak-keleti államában. Egy tanulmány most arra keresi a választ, hogy a növekvő számú halálesetek vajon összefüggésbe hozhatók-e a térség általános gazdasági depressziójával. Tovább
-
Annak van oka rettegni, aki több KATÁ-s vállalkozásban érdekelt
Mintegy 360 ezer vállalkozás várja a híreket a kisadózó vállalkozások tételes adójáról, ennyien tartoznak ugyanis jelenleg a legkedveltebb adózási forma alá. Az elmúlt hetekben különféle hírek láttak napvilágot arról, hogy a kormány milyen irányba akarja terelni a katásokat. Érthető a kíváncsiságuk: év vége felé járunk, és a megfelelő döntéshez jó lenne tudni, mi lesz ezzel az adóval. Tovább
-
Mikor érkezik hamarabb a nyugdíj? Megmutatjuk
Jövőre öt alkalommal érkezik korábban az utalás, de kérdés, lesz márciust követően. Az azonnali átutalás bevezetése bekavarhat. Tovább
-
Az egész EU-t uszítja az USA-ra Franciaország az új büntetővámok miatt
Miután híre ment, hogy az amerikaiak 100 százalékos pótvámmal bosszulnák meg a francia digitális adót, azonnal meg is érkezett a hangaztos válaszcsapás ígérete. Tovább
-
Trump szavai miatt a szívükhöz kaptak a befektetők
Az eddig képviselt álláspontjához képest 180 fokos fordulatot vett az amerikai elnök, és immár nem törekszik arra, hogy minél előbb megegyezzen Kínával. Tovább
-
Kína megtörte Kanadát – kirúgták a harcias külügyminisztert
Az új kanadai diplomáciai kurzus közelebb húzódik Eurázsiához és támogatja a palesztin állam létrehozását. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Nagyon messze repül a héten Orbán Viktor
A miniszterelnök előbb Londonba utazik, a java azonban csak ezután jön. Tovább
-
Kína kitilthatja Hszincsiangból az amerikai diplomatákat egy készülő törvény miatt
Az amerikai kongresszus épp egy az ujgur átnevelőtáborokkal kapcsolatos intézkedést dolgoz ki. Tovább
-
Óriási pofonnal válaszol az USA a franciák digitális adójára
Trumpék az amerikai techcégek új sarca miatt bosszúból 100 százalékos büntetővámot készülnek kivetni egy sor francia termékre. Tovább
-
Zúzós decemberre számíthat von der Leyen
EU-csúcs, green deal, kereskedelmi háború, Brexit – néhány azon kihívások közül, amelyekkel még idén szembesülnie kell az Európai Bizottság új vezérének. Tovább
Videók
Ajánlatunk
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
