A Bizottság szerint ez diszkrimináció

Az Európai Bizottság hivatalosan felszólította Magyarországot, hogy módosítsa a kiskereskedelmi és a távközlési ágazatra alkalmazandó különadókra vonatkozó jogszabályát (az ún. telekom- és telefonadó után a szektor szereplői a közműadót is a nyakukba kapták). Úgy véli, hogy ezek az adónemek hátrányosan megkülönböztető jellegűek, mivel aránytalanul nagy mértékben sújtják a külföldi szolgáltatókat - olvasható a Bizottság mai közleményében.

160 milliárd a tét

A távközlési adó kapcsán a Bizottság amúgy már a Bírósághoz fordult, álláspontja szerint ugyanis a megszabott díj nem áll arányban a szektor költségeivel. A telekom szektor adóztatását kemény uniós irányelvek védik, melyek lényege, hogy a szektorra kivetett extra adókat  tulajdonképpen vissza kell forgatni az ágazat fejlesztésébe. A magyar különadó azonban a költségvetést gazdagítja. A magyar fél ebben az ügyben nem tudta meggyőzni a Bizottságot, a nemzetgazdasági tárca szerint nem díjról, hanem adóról van szó ugyanis. Ha a Bizottság szerint az adóval Magyarország megsérti valamely irányelvet, akkor 160 milliárd forintot kell majd visszatérítenie a megsarcolt szolgáltatóknak.

Erre 2 hónapot kapunk

Magyarország valamennyi kiskereskedelmi és távközlési vállalatot az éves forgalmuk függvényében növekvő összegű adó fizetésére kötelezi. Az adókulcsok kialakítása és a két piac struktúrája miatt a gyakorlatban a hazai vállalatok kedvezőbb elbánásban részesülnek, és az adók többnyire a külföldi tulajdonú vállalatokat terhelik. A Bizottság úgy véli, hogy ez sérti az EU-Szerződések által biztosított letelepedési szabadságot.

A Bizottság ezért felszólítja Magyarországot, hogy 2 hónapon belül módosítsa a vonatkozó jogszabályokat (ez a tavasszal indult kötelezettségszegési eljárások második szakasza), különben az Európai Bírósághoz fordul.

Cafeteria: Brüsszel begyorsít

A brüsszeli végrehajtó testület szerint a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát korlátozza a cafeteria-szabályozás módosítása, mely szintén a külföldi - elsősorban a francia érdekeltségű - cégeket hozza hátrányba. A Bizottság szerint az étkezési utalványok és üdülési csekkek kibocsátóival szemben indokolatlan és aránytalan korlátozásokat vezetett be a kormány. A Bizottság ebben az ügyben 4 héten belül választ vár a kormánytól, amennyiben az nem lesz "kielégítő", ez az ügy is megy Strasbourgba.