Nem kevesebb, mint 1,251 milliárd forintra büntetett különböző cégeket és személyeket az MNB. Messze kimagaslik az eddigi eljárások köréből, a Kulcsár-ügy óta nem volt ekkora nagyságrendű ügy, ami általános tapasztalatokkal is szolgál – mondta el Windisch László, az MNB illetékese sajtótájékoztatón. (A képen balra.)
A Fortress Holdings LLC, a Flow Money Kft. és Ltd., valamint magánszemélyek összesen több mint tízmilliárd forintot vettek át gyanútlan ügyfelektől, tőkegaranciával, hozamgaranciával, ami azonban teljesen irreális volt, havi (!) kilenc százalékot ígértek most, amikor a banki kamatok 1-2 százalék körül járnak. A felügyeleti szerv megállapította, hogy rosszhiszeműen jártak el. Három másik országba is átvezettek a szálak.
Csak másfél milliárd került elő
Az elkövetők bankszámláin csak 1,5 milliárd forintot foglaltunk le, ami alapja lehet a befektetők kártalanításának és kisebb részben a felügyeleti bírságnak is – mondták el. Az ügyfeleket, vagy inkább áldozatokat arra biztatják, hogy jelentkezzenek az illetékes rendőri szerveknél.
Általános tanulság, hogy az alacsony kamatkörnyezetben, növekvő kockázati éhség mellett elszaporodhatnak a hasonló esetek, ahol rosszhiszemű csalók igyekeznek kihasználni az ügyfelek helyzetét. A hasonló visszaéléseket egyébként egyértelműen tiltja a Büntető Törvénykönyv (engedély nélküli, jogosulatlan pénzügyi tevékenység), de általában más bűncselekmények is megvalósulnak, mint a csalás. Az elkövetők ugyanis eleve tudják, hogy nem fogják tudni visszafizetni az összegeket.
A kisembereken csattan az ostor?
Évente 10-20 hasonló eset is az MNB elé kerül, tízmilliárdos nagyságrendben, egyes elkövetőknek a jelek szerint már kész receptjei vannak. Az áldozatok sokszor okozottan kiszolgáltatott, kispénzű, pénzügyileg képzetlen, tájékozatlan ügyfelek, ezért az MNB nyomatékosan szeretné rájuk felhívni a figyelmet.
Hogyan lehet megismerni a hasonló csalókat? Általában nagyon rövid időre nagyon magas hozamot ígérnek, mint itt is a havi kilenc százalékkal. Az senkit ne tévesszen meg, ha elégedett ügyféllel találkozik, mert egy darabig mindig kifizetik az ügyfeleket, „beetetésként”, illetve amíg jönnek bőven újabbak. Gyanús az is, ha nagyon agresszív marketinggel találkozunk, a cégnek pedig nincsen rendes infrastruktúrája, irodája, az ügyfelekkel például kávézókban tartja a kapcsolatot. Sokszor közvetítőket is megtévesztenek, irreálisan magas jutalékot ígérve nekik.
Nem létezik, de azért hasonlít
Az MNB honlapján van egy „figyelmeztetések” menüpont, illetve le lehet kérdezni a piaci szereplők engedélyeit is, meg lehet győződni arról, legális-e a cég – mondta el Windisch. (A kissé áttekinthetetlen honlap felugyelet.mnb.hu aloldalán, a „piaci szereplők” menüpontban – a szerk.) Az MNB az utóbbi időben tíz határozatban közel kétmilliárd forintnyi bírságot szabott ki, ezen ügyek során 13 milliárd forintnyi forrást vontak el az ügyfelektől – tették hozzá.
A Fortress-ügyben szövevényes céghálót alakítottak ki, amelyben nem létező cég (Fortress Insurance Company) vitte a főszerepet, amely nevében és logójában is hasonlított egy USA-beli pénzügyi társaságra – mondta el Végh Richárd.(Az első képen középen.) Volt még a listán máltai bejegyzésű társaság, illetve a hazai Flow Money Kft. és a brit Flow Money Inc., mint közvetítők, amelyek magas jutalékot kaptak. Összesen több mint tízmilliárd forintért gyűjtöttek össze befektetéseket. Több számlát zároltak magyarországi hitelintézeteknél és külföldi felügyeletek is zároltak ottani (máltai, osztrák) számlákat. A zárolt másfél milliárd azonban csak a töredéke a teljes összegnek.
Zsoltika a nagy hunyó
Részben azért, hogy megtévesszék a befektetőket, nemzetközi pénzügyi csoport látszatát keltették a szereplők. Bebizonyosodott azonban, hogy semmilyen külföldi hatóságtól nem rendelkeztek engedéllyel. Az MNB februárban megtiltotta a cégeknek a tevékenységet, ennek ellenére később is folytatták. Többször adtak ki sajtóközleményt is.
Az ügyben központi szerepet kapott Sz.-F. Zsolt Sándor, aki legalább 1055 befektetővel került kapcsolatba, és ennek során 7,7 milliárd forintot vett át közvetve vagy közvetlenül pénzeszközöket. 2013 novemberét követően Sz.-F. Zsolt Sándor tevékenységét a Fortress Holdings LLC nevében folytatta, legalább 1606, legfeljebb 1654 olyan befektető lehetett, akik ezzel a társasággal álltak kapcsolatba, és ennek során mintegy 2,7 milliárd forintot adták át közvetve vagy közvetlenül.
Eltartott egy darabig a felgöngyölítés
A minimális befektetési összeg félmillió forint volt, de igen magas összeggel is szálltak be személyek. A zárolt összegből az MNB nem tud senkit kártalanítani, azt polgári jogi eljárásban lehet majd kérni – hangzott el.
Újságírók szerint már tavaly nyáron is nyilvánosságra kerültek ennek a „cégcsoportnak” az ügyei, mégis hosszú hónapokig eltartott, amíg a tiltásig és a rendőrségi feljelentésig eljutottak. Az MNB szerint már korábban is tájékoztatták a közvéleményt és ideiglenes intézkedéseket tettek, mindent megtesznek a gyors lebonyolításért.
Piramis ez, nem szövőgyár
Nem találtak arra utaló jelet, hogy ténylegesen is befektettek volna a szereplők, tehát inkább klasszikus piramisjátékról volt szó, ahol az új belépők pénzéből fizetik ki a régieket. Arra a kérdésre, hogy az érintett elkövetők szabadlábon védekeznek-e vagy sem, és ha igen, akkor ezalatt is folytatják-e áldásos tevékenységüket, az MNB nem tartotta magát illetékesnek nyilatkozni.
Sokkal több befektető érintett általában, mint amennyit feltárnak, magas a látencia – mondták el. Körülbelül kétezer befektetőre vonatkozó szerződéseket foglaltak le, de valószínűleg vannak többen is.
Az ukrán parlament elnöke, Ruszlan Sztefancsuk elmondta, hogy egy különleges munkacsoport kezdi meg a megállapodás kidolgozását, de az egyezségnek mindenképp tartalmaznia kell Washington biztonsági garanciáit. 
