A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének közleménye szerint "légből kapott az a negatív hangulatkeltés", hogy az SZHISZ igazgatósága a takarékszövetkezeti vezetők leváltására készülne.
Mit csinált eddig az új integráció?
A MFB által hétfőn, az SZHISZ nevében az MTI-nek elküldött közlemény szerint a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény előírásainak megfelelően, a törvény hatályba lépésének napján létrejött az új integrációs szervezet - amelynek a törvény rendelkezései értelmében minden szövetkezeti hitelintézet a tagja -, és azonnal megkezdte működését.
Az első igazgatóságot két nappal a törvény hatályba lépése után megválasztották. Az integrációs szervezet a legfontosabb feladatai közül az elmúlt két hétben a szövetkezeti hitelintézetek limit feletti kockázatvállalásának ideiglenes felülvizsgálatával kapcsolatban prudens és hatékony folyamatokat alakított ki és vezetett be, emellett támogatta az átmeneti időszakban felmerülő jogi és működési kérdésekkel kapcsolatban a szövetkezeti hitelintézeteket.
A közlemény szerint a kialakított kockázatvállalás felülvizsgálati rendszer - részben a Takarékbank szakembereinek a szerepvállalásával működő Kockázatvállalási Előkészítő Bizottság létrehozásával - stabilan működik, és az Integrációs Szervezet igazgatósága heti két alkalommal tájékoztatja a szövetkezeti hitelintézeteket az általuk javasolt kockázatvállalásokra vonatkozó véleményéről. Így a szövetkezeti hitelintézeteknél a hitelezési tevékenységhez kapcsolódó bírálati idő nem, vagy csak minimális mértékben nőtt.
Megnézik, mit érnek a részvények és a jogok
Az SZHISZ emellett - a törvényes előírásoknak megfelelően - kiválasztotta és megbízta azokat a független könyvvizsgálókat, akiknek az a feladata, hogy megállapítsák a Takarékbank egyes részvényosztályainak valós, piaci értékét, valamint, hogy értékeljék az MFB és a Magyar Posta által az Integrációs Szervezetben, illetve Integrációs Szervezeten keresztül a Takarékbank Zrt.-ben szerzett jogokat, és meghatározzák ezeknek a szerzett jogoknak az ellenértékét egy piaci befektető számára.
A kiválasztott könyvvizsgálók megkezdték a munkájukat, és a törvényben meghatározott harmincnapos határidőn belül elkészítik a jelentéseiket. A könyvvizsgálók által meghatározott összeg alapján állapítják majd meg a fenti részvények és jogok ellenértékét. A jogok értéke azért fontos, mert az MFB az ennek megfelelő összeget fogja az integrációs szervezetnek átadni - olvasható a közleményben.
|
Máris megvan a 100 milliárd? Az MTI által idézett közlemény szerint "a kormány a szövetkezeti hitelintézeti rendszer átalakítására minimálisan 100 milliárd forintot különített el. Ez az összeg az integrált szövetkezeti hitelintézeti szektor szavatoló tőkéjét növeli majd, jelentősen javítva annak a tőkepozícióit és a hitelezésre fordítható összegek nagyságát." Ahogy arról beszámoltunk, júniusban a kormány döntött arról, hogy 100 milliárd forintot biztosít a takarékszövetkezeti rendszer újjászervezéséhez, és megbízta a fejlesztési minisztert, hogy az állami vagyon értékesítése terhére (tehát privatizációval) biztosítsa az összeget. A fejlesztési miniszter egy korábbi interjúban azt mondta: még vizsgálják a rendelkezésre álló vagyonelemek mobilizálhatóságát, erre szeptember végéig van idejük. Azt is mondta: biztosan nem a költségvetést terheli majd az összeg. |
Nem akarják leváltani a takarékszövetkezeti vezetőket?
Az SZHISZ felhívja a figyelmet: már korábban arról tájékoztatta az érdekelteket, hogy a szövetkezeti hitelintézetek vezetőinek, a legnagyobb meglévő integráció - az OTIVA - ügyvezető igazgatójának, a Takarékbank vezetőjének és a kormánybiztosnak a közreműködésével 2013. július 26-án létrejött az SZHISZ Igazgatósága elnökének tanácsadó testülete. A testület azért hozták létre, hogy a felhalmozott tudás legjobb kihasználása érdekében segítse az SZHISZ és az új integráció tevékenységével, működési modelljével kapcsolatos javaslatok megfogalmazását, az elhatározott változások megvalósítását.
A közleményben azt írják: a tanácsadó testület létrehozása is bizonyítja, az SZHISZ a takarékszövetkezeti vezetőkre támaszkodva hajtja végre a rendszer reformját és velük együttműködésben fogja a rendszert működtetni.
|
Mit tehetnek a takarékszövetkezetek?"Nagy felháborodás mellett, de törvénytisztelő felelőséggel eddig valamennyi közgyűlésen igennel szavaztak a részvénycserére" - mondta nemrég az OTSZ ügyvezetője, hozzátéve, hogy kényszerhelyzetben döntenek a tagok, hiszen a jogszabály értelmében a PSZÁF visszavonja a működési engedélyt attól a hitelintézettől, amely nem fogadja el a részvénycserét. A takarékszövetkezeteknek augusztus végéig még egyszer össze kell hívni a takarékok tagságát, hiszen el kell majd fogadniuk a szövetkezeti hitelintézet - központilag készített - új alapszabályát. A Takarékbank augusztus 27-ére kitűzött közgyűlésén a Magyar Posta által végrehajtandó 655 millió forintos tőkeemelésről és a bank új alapszabályáról is döntést kell hozni. A jogszabály alapján az a szövetkezeti hitelintézet, amely a bank közgyűlésén nemmel szavaz, lemond a bankban levő tulajdonrészéről, az MFB javára. A tőkeemelést követően a magyar állam közvetetten többségi tulajdonos lesz a Takarékbankban. |
Néhány forintos árváltozás jöhet. 
