Mi az interchange díj?
Az interchange díj (bankközi jutalék) egy olyan díj, amelyet a kereskedő bankja (elfogadó bank) fizet a kártyabirtokos bankjának (kibocsátó bank) a bankkártyás vásárlások után, mely díj fedezi a kibocsátó bank adott vásárláshoz kapcsolódó kockázatainak és számlafenntartási költségeinek egy részét.
| Arról, hogy a Visa miért nem emeli meg az interchange díjat korábbi cikkünkben olvashat részletesen. |
Ezt a díjat fizeti tehát az egyik bank a másiknak akkor, amikor kártyával vásárolunk - éppen ezért azoknak a bankoknak, akik a bankkártyánkat kibocsátották, az az érdeke, hogy ez a díj minél magasabb legyen. Ezt a díjat a kártyatársaságok határozzák meg, így a bank annak a társaságnak a kártyáját fogja "szívesebben" kibocsátani, amelyiknél magasabb a bankközi jutalék. Jelenleg a MasterCardnál jóval magasabb ez a díj, mint a Visánál, ezért egyre több MasterCard és egyre kevesebb Visa-kártyát bocsátanak ki a bankok.
Mennyinek kellene lenni?
Akkor lenne optimális a jutalék mértéke, ha a boltosoknak, kereskedőknek mindegy lenne, hogy a vásárló kártyával vagy készpénzzel fizet. Jelenleg Magyarországon a kereskedőknek jobb, ha készpénzzel fizetünk, így vagy egyáltalán nem is biztosítanak lehetőséget a kártyás vásárlásra, vagy ha mégis, akkor sem ösztönzik azt.
Lengyelországban egy kutatás azt mutatta ki, hogy a díj ideális mértéke 0,18 százalék, ebben az esetben tudnak a piaci szereplők is nyereségesek maradni. Az interchange díj szabályozásának kérdése Magyarországon jó ideje aktuális kérdés; iparági szereplők szerint az a legvalószínűbb, hogy 0,2 százalékon maximalizálják majd a jutalék mértékét, de az sem kizárt, hogy hosszútávon teljesen tiltani fogják használatát.
|
| Kisgergely Kornél |
A kormányzat a döntés előtt meg fogja várni az Európai Uniós irányelvet a díjjal kapcsolatban. Ezt július 17-én adják majd ki, így az őszi ülésszakban már a Parlament elé kerülhet a maximalizálásról szóló javaslat – mondta Kisgergely Kornél, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára a Napi Gazdaság A jövő fizetőeszközei című konferenciáján. Mindez azt jelenti, hogy akár már január elsejétől be is vezethetik az új limitet. Jelenleg a jutalék mértékét nem korlátozzák a jogszabályok.
Miért akarja az állam szabályozni a bankközi jutalékot?
A kormány célja a készpénzhasználat visszaszorítása, amely mellett a két legfontosabb érv a fekete- és szürkegazdaság kiszorítása és a nemzetgazdasági költségek lefaragása. Egyfelől tehát a költséges pénznyomtatást szorítanák vissza, másfelől a virtuális pénzmozgás elősegítésével visszaszoríthatják a feketegazdaságot is - a zavarosban halászók értelemszerűen a készpénzes ügyleteket részesítik előnyben.
De milyen eszközei vannak a kormányzatnak a készpénzhasználat visszaszorítására? Egyfelől a pénzügyi kultúra fejlesztésével, tájékoztatással, oktatással, kampányokkal tudnak a fogyasztókra hatni - ennél azonban általában hatékonyabbnak bizonyul, ha a pénztárcájuk felől közelítik meg őket. Ezt látjuk például a tranzakciós illeték bevezetése kapcsán, amely úgy ösztönzi a banki ügyfeleket a készpénzhasználat csökkentésére, hogy a pénzfelvételt jobban megadóztatja, mint az átutalást. (Az sem mellékes tapasztalat, hogy a pénzmozgás megadóztatása a pénzügyek kezelésének racionalizálására is rávette a fogyasztókat: olcsóbb bankszámlákat kerestek, összevonták az átutalásokat, készpénzfelvételeket, stb.)
A bankok az államkasszába fizetnek minden kártyás vásárlás és átutalási tranzakció után 0,2 százalékot, és minden készpénz felvétel után 0,3 százalékot. Varga Mihály hétfői bejelentése nyomán azonban ez jelentősen, az utalás esetében 0,3 százalékra, az ATM használat 0,6 százalékra emelkedik augusztus 1-től. Miután a bankok ezt a terhet jellemzően az ügyfelekre hárították, jelenleg a fogyasztók az átutalás és a készpénzfelvétel illetékét gyakorlatilag teljes mértékben megfizetik, de a kártyás fizetés egyelőre a banki ügyfelek legnagyobb részének ingyenes maradt.
Tranzakciós illeték után jön a jutalék szabályozás?
A szabályozás másik eszköze lehet a bankközi jutalék szabályozása, amely az utóbbi időben került napirendre Magyarországon. Ez szintén hozzájárulna ugyanis a készpénzhasználat visszaszorulásához. Ha a kereskedőknek érdemes lenne a kártyás fizetés felé terelni a vásárlókat, több lenne erre a lehetőség, a készpénzfelvétellel járó tranzakciós illeték fizetése alól mentesülhetnének a fogyasztók.
Mivel azonban a bankoknak a jutalék maximalizálása költségkiesést okozna, valószínűleg a banki ügyfelekre terhelnék át ezt a költséget. Martinovic Boris, a Gazdasági Versenyhivatal Antitröszt Irodájának szakértője szerint ez nagyságrendileg azt jelentené, hogy a bankkártyák éves díja átlagosan 500 forinttal emelkedne.
Ahogy a Privátbankár korábban megírta, a bankkártya-társaságok között pedig jelen helyzetben sérül a verseny, ezért annak érdekében, hogy ne alakulhasson ki monopólium a piacon, be kell avatkozni - mondta Martinovic Boris a konferencián. Hosszútávon az alacsonyabb interchange díj mellett olcsóbb szolgáltatást kínáló társaságok is megjelenhetnek majd, így tovább nőhet a versenyhelyzet, amin a bankok ügyfelei hosszútávon akár spórolhatnak is - tette hozzá.
Az iráni háború hatására az európai légitársaságok is emelik az árakat. De ez még csak a kezdet. 
