A kormány salátatörvényben módosítja a takarékszövetkezeti szektor integrációjáról szóló törvényt. Ennek keretében módosítják a Privátbankár.hu által sokat bírált, az ügyfelek (betétesek) érdekeit hátrányosan érintő azon jogszabályt, amely a takarékszövetkezetek kizárása kapcsán olyan eljárásrendet írt elő, amely miatt az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) nem tudta más hitelintézetekhez hasonló módon megkezdeni a kizárt és így működési engedély nélkül maradt szövetkezeti hitelintézetek betéteseinek kártalanítását – mert ezt akadályozta pl. az a 8 napos interregnum, amíg a takaréknál még nem intézkedhetett senki, ám a szövetkezet betétgyűjtési és -kifizetési tilalom alatt állt. (Így fordulhatott elő, hogy az integrációhoz nem tartozó Körmend és Vidéke Takarékszövetkezetnél 8 nap után megkezdte a betétkifizetést az OBA, míg a két eddig lezárt, az új integrációból száműzött takarék esetében ez nem valósulhatott meg 20 munkanapnál rövidebb idő alatt.)
|
Kiszorítják az állami cégek kisrészvényeseit A salátatörvény felhatalmazást ad a Magyar Fejlesztési Bankról banknak az európai strukturális és beruházási alapokból támogatott pénzügyi eszközök végrehajtó szervezeteként az irányító hatóságok által meghatározott feladatok ellátására, például a támogatott pályázatok kezelésére, döntéselőkészítésre és ellenőrzésre. Komoly változás, hogy nagy ügyfél-limit felső határát a szavatoló tőke 45 százalékában határozza meg. Az MFB alkalmazottai a jövőben munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesíthetnek a bank vagy az állam közvetlen vagy közvetett részesedésében lévő cégben. A törvényjavaslat lehetővé teszi az MFB-nek a tulajdonszerzést a Fővárosi Gázművekben. A jövőben az állam kivásárolhatja a kisrészvényeseket a köztulajdonban álló gazdasági társaságokból, abban az esetben, ha tulajdoni hányada eléri a 90 százalékot. A törvény elfogadása után köteles lesz megválni részesedésétől az MVM 0,13 százalékát birtokló hét magánszemély, három önkormányzat és három gazdasági társaság, de a Főgáz 0,17 százaléknyi részvénycsomagját birtokló kisrészvényesekre is a kiszorítás vár. Kiskaput kapnak a januártól életbe lépett, kvázi korlátlanná tett vezetői felelősség kapcsán az állami vállalatok vezetői és tulajdonosi testületeibe delegáltak. A módosítás nyomán a társaság munkavállalóját munkaszerződés vagy a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása alapján megillető alapbéren kívüli teljesítménybér (prémium), vagy rendszeres juttatás ki nem fizetése miatti követelést a vezető tisztségviselővel, a felügyelőbizottság tagjával és a tulajdonosi jogok gyakorlójával szemben nem lehet érvényesíteni. |
A jogszabály ebben a tekintetben a takarékszövetkezeteket „visszavezeti” a hitelintézeti törvény (hpt.) hatálya alá, azaz a felügyelet végelszámolást kimondó határozatát nem köti átmeneti idő, s így megindulhat az OBA-kártalanítás. Annyiban ugyanakkor érdekes helyzetet teremt az új törvény, hogy a felügyeletként eljáró Magyar Nemzeti Bank végelszámolás elindítására vonatkozó a hpt.-ben szabályozott kizárólagos jogkörét a végelszámolás elrendelésére azzal korlátozza, hogy a végelszámolás elrendeléséhez takarékok esetében az Integrációs Szervezet igazgatóságának kifejezett előzetes hozzájáruló határozata szükséges. (Ez annak a fényében érdekes, mert így megítélésünk szerint ismét sérül a jegybank felügyeleti jogköre – noha a pénzügyi szektor makroprudenciális stabilitásáért kizárólagos felelősséggel bír. Persze, hasonló jogkorlátozást jelent az is, hogy az MNB csak tudomásul veheti egy szövetkezet kizárását az integrációból, amelyet követően automatikusan, mérlegelés nélkül vissza kell vonnia az érintett takarék működési engedélyét.)
Átalakulás - gond nélkül
A most beterjesztett törvényjavaslat több más ponton is kiegészíti a szövetkezeti hitelintézetek kilépésére, kizárására, jogutód nélküli megszűnésére és a felügyeleti biztos kijelölésének eseteire, továbbá a szövetkezeti hitelintézetek legfőbb szervének határozatképességére, döntéshozatalára és a Takarékbank Zrt. részvételére vonatkozó szabályokat. Szövetkezeti hitelintézet átalakulása, egyesülése vagy szétválása a Takarékbank Zrt. igazgatóságának előzetes hozzájárulásához kötött. Ez a hozzájárulás azonban nem tagadható meg, ha az átalakulás, az egyesülés vagy szétválás a szövetkezeti hitelintézet fizetőképességét, üzleti tervének teljesítését vagy az egyedi alapon megállapított szavatoló tőke szint elérését nem veszélyezteti.
A szövetkezeti hitelintézet két egymást követő közgyűlésének (részközgyűlésének) vagy küldöttgyűlésének határozatképtelensége esetén, a harmadik, megismételt közgyűlés (részközgyűlés) egyesülés, szétválás, gazdasági társasággá történő átalakulása tekintetében a jelenlévők legalább kétharmadával dönthet – ennek egyetlen feltétele, hogy az eseményen az Integrációs Szervezet képviselőjének személyesen részt vehessen.
Nehéz lesz eladni a részjegyeket
Egyéb érdekesség, hogy az új törvényjavaslat azért, hogy a szövetkezeti hitelintézetek a részjegyeket elsődleges alapvető tőkeként vehessék figyelembe, az igazgatóságnak csak abban az esetben engedélyezi a szövetkezeti részjegy visszaváltását, ha az nem veszélyezteti a szövetkezet hitelintézet prudens működését. Eszerint kifizetésre akkor kerülhet sor, ha a takarék szavatoló tőkéje nem kerül a Hpt. 79. § (2) bekezdésében meghatározott, a kombinált tőkepuffer követelménnyel növelt tőkekövetelmény alá (ez mivel a jegyzett tőke-saját tőke arány minimum hétszeres nem jelenthet nagy akadályt). Ugyanakkor egyes helyzetekben az akadálya lehet a részjegyek kifizetésének, hogy ugyancsak törvényi feltétel lenne, hogy akkor sem fizethető ki a részjegy, ha a kifizetéssel az Integrációs Szervezet által egyedi alapon megállapított szavatoló tőkeszint alá süllyedne az adott takarék szavatoló tőkéje.
Itt látni kell, hogy nem az egyedi részjegyesek az érdekesek, hanem azon korábbi takarékszövetkezeti vezetők, akiknek a korábbi törvényi szabályozás szerint maximum 15 százalékos részjegy-csomagot birtokolhattak. (Jellemzően 10 százalék alatti tételről volt szó, tekintve, hogy 10 százalék felett jóval szigorúbbak voltak a feltételek.) Az integrációs folyamat kezdetén – 2013. júliusától november végéig – elvben ázsióval ajánlhatta fel minden tulajdonos részjegyeit, ha a kiszállás mellett döntött (volt olyan érv a 136 milliárdos állami tőkejuttatás kapcsán, hogy erre is kell ez a fedezet), majd tavaly novembertől névértéken lehet felajánlani a részjegyeket. Az eddig is szabály volt, hogy a kifizetéseket a takarék 2 évre elhalaszthatta, ám ez az időkorlát is eltűnt.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
