A bűnösség vélelme - alapból tisztességtelen minden bank a törvény szerint, de perelhetnek
Az idén nyáron elfogadott devizahiteles törvényben rögzített vélelem szerint a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek 2004 és 2014 közötti egyoldalú módosítását - kamat-, költség-, illetve díjemelését - megengedő általános szerződési feltételek tisztességtelenek voltak, de ezt a vélelmet a pénzintézetek az állam ellen indított perekben megdönthetik, ha bizonyítják, hogy általános szerződési feltételeik (ászf) megfelelnek a jogszabályban rögzített hét elvnek. Ezek közé tartozik az átláthatóság, az egyértelműség, objektivitás, az arányosság, a szimmetria.
Fordulat jöhet: van olyan bíró, aki szerint ez alkotmányellenes
Az augusztus vége óta tárgyalt devizahiteles perek között az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet keresete után másodszor fordult elő, hogy a törvényszék felfüggesztette a pert és az Alkotmánybírósághoz fordult: pénteken az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank magyar állam elleni keresetének együttes tárgyalásakor döntött így a bíróság, elfogadva a hitelintézet javaslatát.
A bíróság szóbeli indoklásában elmondta: azért fordul az Alkotmánybírósághoz, mert a 2014. évi XXXVIII. törvény, vagyis a devizahiteleseket megsegítő törvény sérti a jogbiztonság elvét, az egész jogállamiság fogalomkörében emellett sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot és a normavilágosság elvét. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) ugyanakkor pénteken azt közölte az MTI-vel, hogy a törvény mindenben megfelel az alaptörvény előírásainak. Az igazságügy-miniszter még egy hosszú levelet is írt az Alkotmánybíróságnak az ügyben.
Eddig három pénzintézet van, amely néha tisztességes volt a bíróság szerint
A nagyobb bankok közül az UniCredit Bank perét halasztotta a törvényszék: szeptember 23-n hirdetnek elsőfokú ítéletet.
Az MKB keresetét kedden elutasította a bíróság. A szóbeli indoklás szerint a kereset egyes részeit érdemi vizsgálat nélkül utasította el a Fővárosi Törvényszék, másutt pedig azzal érvelt, hogy a devizahiteles törvényben rögzített elveknek nem feleltek meg az egyoldalú szerződésmódosítást megengedő kikötések.
A K&H keresetének részben helyt adott a törvényszék a keddi tárgyaláson. Eddig - még a múlt héten - az UCB Ingatlanhitel Zrt. és a Magyar Cetelem Bank tudott részlegesen pert nyerni a magyar állam ellen. A K&H keresetével kapcsolatos nem jogerős ítélet szerint a banknak a 2014. március 15. és július 19. közötti időszakban egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő egyes kikötései tisztességesek voltak.
Az Erste ügyében a törvényszék elsőfokú ítéletében kimondta, hogy a pénzintézet által rögzített ászf-ek nem feleltek meg a tisztességesség kritériumainak. A bíróság ítélete szerint sérült többek között az átláthatóság, az arányosság és az objektivitás elve, így a bank devizahitel szerződései nem voltak tisztességesek.
A Raiffeisen keresetét is elutasította a bíróság: a szóbeli indoklás szerint az átlagfogyasztó számára kiszámíthatatlanok voltak a szerződések következményei. Az anyacég, a Raiffeisen Bank International (RBI) osztrák bankcsoport jelezte: fellebbez az ítélet ellen.
29-ből 26-ot nyert az állam
Az augusztus óta zajló perekben - amelyekben első fokon legkésőbb a törvényben rögzített határidőig, vagyis szeptember 24-ig kell ítéleteket hirdetnie a Fővárosi Törvényszéknek - eddig összesen 29 ítélet született. Ebből 26-ban teljesen elutasították a felperes pénzintézet keresetét, háromban részben elutasították, részben jóváhagyták. Két pénzintézet esetében felfüggesztette a tárgyalást és Alkotmánybírósághoz fordult a bíróság.
A Fővárosi Törvényszék tájékoztatása szerint az augusztus 25-i határidőig 79 keresetlevelet nyújtottak be a pénzintézetek, ebből 42-t alaki, formai, illetve egyéb okok miatt idézés kibocsátása nélkül elutasított a törvényszék, azóta - a szeptember 11-i adatok szerint - 34-et újra benyújtottak.
Ötmilliárd forintról van szó. 
