A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási jelentése szerint a fő kockázatot a romló hitelezési képesség jelenti, amely megnöveli a drasztikus hitelszűke kialakulásának esélyét, elsősorban a vállalati szektorban. További kockázatokat jelent, ha tovább folytatódik, vagy gyorsul a külföldi forráskivonás, amely a hitelszűke kialakulásához vezet. Jelentős sérülékenységet okoz a bankrendszer nagymértékű devizaswappiaci ráutaltsága, valamint a vállalati hitelportfólió romló minősége is rontja a likviditását.
Drasztikus hitelszűke kialakulása fenyeget
|
| Nagy Márton |
Nagy Márton, a Pénzügyi stabilitási szakterület vezetője elmondta, hogy a bankrendszer tőkehelyzete erős, azonban a gazdasági növekedést támogató képességével jelentős problémák merültek fel. A hitelszűke a jegybank szerint egyre jobban növekszik, a drasztikus hitelszűke jelenleg még nem áll fenn a bankrendszerben, azonban jelentős kockázatot jelent.
Az elemző szerint a bankrendszert elsősorban likviditás eredetű kockázatok jellemzik. Meglepőnek tartja a vállalati hitelportfólió további romlását, hozzátette, hogy a portfólió egy negyedét is elérheti a nem teljesítő hitelek nagysága, amely likviditási oldalról jelenthet problémát. Az elemző kiemelte, hogy a jelenleg is érvényes enyhe hitelszűke a vállalati beruházások elmaradását jelenti, drasztikus hitelszűke, hitelösszeomlás esetében azonban már az életképes vállalatok sem jutnak hitelhez, amely csődhullámhoz vezethet, és a potenciális GDP romlását okozhatja.
Jelentős tőkeemelést hajtottak végre az anyabankok
A vállalati hitelek esetében Magyarországon regionális összehasonlításban nagy mértékű volt a visszaesés, amely trendszerűnek mondható a fordulat várhatóan 2013 végén jöhet létre. Nagy Márton felhívta rá a figyelmet, hogy a bankrendszer tőkeellátottsága igen erős, így erről az oldalról nem várható hitelszűke kialakulásának a veszélye. Hozzátette, hogy az anyabankok 1,2 milliárdnyi euró tőkeemelést hajtottak végre a hazai bankrendszer esetében, melyre a végtörlesztési és portfólió romlásából eredő veszteségek miatt volt szükség.
A jegybank elvégezte a stressztesztet is az eurózóna válságának elmélyülését feltételezve. Az új árfolyamgáttal kapcsolatban a jegybank feltételezései szerint az adósok 90 százaléka fog élni. A stresszteszt javuló eredményt, erős ellenállási képességet mutat, köszönhetően az anyabanki tőkeemelésnek, az eszközoldali alkalmazkodásnak és az árfolyamgátnak.
Másfél év alatt 12 milliárd euró áramlott ki
Nagy Márton a hitelszűke okaként említette a nagy mértékű forráskiáramlást, az adatok szerint a külföldi források egyharmada eltűnt közel másfél év alatt, amely 12 milliárd eurót jelent. A szakértő elmondta, hogy erőltetett forráskivonásra utal a kiáramlás túlzott gyorsasága. A jegybank elemzése szerint az erőltetett forráskivonás oka egyrészt globális, az eurózónában is egy mérlegzsugorodási folyamat zajlik, és a finanszírozási kondíciók is elég rosszak. Másrészt a forráskivonásban hazai okok is szerepet játszottak, elsősorban a hazai bankrendszer gyenge jövedelmezősége, amely a külföldi forrásokért folytatott versenyben érezhető hátrányokat okozhat.
A drasztikus hitelszűke kialakulásának másik okaként említett a szakértő a hazai swapállomány nagyságát. A jelentés szerint a hazai bankrendszer erős mérleg-összehúzódáson ment keresztül 2009—2011 között, 2011 második felében ezzel párhuzamosan a külföldi források kiáramlása is felgyorsult. A devizaeszközök leépülésénél lényegesen gyorsabb külföldiforrás-kiáramlás, a magánszektor devizabetéteinek forintra váltása, illetve az árfolyam számottevő gyengülése következtében jelentősen megnőtt a bankoknak a devizaswappiacra és az MNB swapeszközeire való ráutaltsága. Ezzel a hazai bankrendszer likviditási helyzetének árfolyam-érzékenysége lényegesen emelkedett.
Jegybanki beavatkozás lehetősége sem kizárt
A jegybank álláspontja szerint megfontolandó egy olyan szabályozás bevezetése, amely a swappiaci kockázatok további gyors és jelentős felépülését képes meggátolni. Nagy Márton hozzátette, hogy likviditási témakörben megvizsgálják egy lehetséges jegybanki beavatkozás szükségességét. Az elemző elmondta, hogy a jövőben várhatóan a hitel/betét mutató csökkenése tovább fog folytatódhat, a külföldi források kiáramlását pedig attól tette függővé, hogy a jövőben milyen mértékben fog folytatódni a hazai bankrendszer swapállományának növekedése.
A hitelezési portfólióval kapcsolatban a szakértő elmondta, hogy 14 százalék körül szintre emelkedtek a nem teljesítő háztartási hitelek, az árfolyamgát azonban sokat segít a további romlás megállításában. A vállalati portfólió esetében kiemelte, hogy erősen növekszik a nem teljesítő hitelek aránya, amely vélhetően 22 százalékra emelkedhet 2013 végére. Nagy Márton elmondta, hogy a vállalati hitelportfólió romlása likviditási oldalról okozhat problémát, olyan portfóliót kell finanszírozna a bankoknak, amely nem termel kamatot, így az új hiteleket vonja el.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
