Megjelent a pénteki Magyar Közlönyben Matolcsy György jegybankelnöknek az a rendelete, amely ahhoz kellett, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) átvehesse az irányítást az MKB Bankban. Még épp időben, az MNB által kirendelt szanálási biztosok ugyanis már aznap magukhoz vonták az igazgatóság jogköreit a szeptember végén állami tulajdonba került pénzintézetnél. A rendelet ugyanakkor több, problémásnak látszó elemet is tartalmaz a Népszabadság szerint- Ezek közé sorolja a lap, hogy a jogszabály csak a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba, azaz csak jövőre. Mindezt az indokolhatja véleményünk szerint, hogy a rendelet tartalmát meg kell ismernie az ECB-nek is. Azzal kapcsolatban, hogy nincs-e szükség a hiányzó rendeletre az MKB szanálása kapcsán, a Privátbankár.hu-nak Balog Ádám azt válaszolta, hogy a törvény elegendő eszközt ad a jegybank kezébe az eljárás megindításához.
A jegybank a nyáron elfogadott szanálási törvény alapján vette át az irányítást az MKB-ban, ám a jogszabály néhány kérdést nyitva hagyott, ezeket a részletszabályokat kellett az MNB-rendelettel megalkotni. A szanálási törvény alapján a jegybank három feltétel együttes teljesülésekor avatkozhat be ilyen mélységben egy pénzintézet működésébe: a szanálást közérdek indokolja, a folyamatot más módon, egyéb intézkedésekkel nem lehetne végrehajtani, valamint a bank fizetésképtelen vagy várhatóan azzá válik. Utóbbit kellett helyretenni, vagyis, hogy milyen feltételek fennállása esetén minősít az MNB egy hitelintézetet fizetésképtelennek vagy a közeljövőben azzá válónak.
A pénteken megjelent jegybanki rendelet három lehetőséget határozott meg: fizetésképtelennek minősíti a pénzintézetet, ha bármely tőkemegfelelési mutatója 75 százalékkal az elvárt szint alá csökken, illetve mérlegelés alapján fizetésképtelennek minősítheti az intézményt, ha az említett mutatók legalább 20 százalékkal elmaradnak vagy a következő 12 hónapban valószínűsíthetően elmaradnak majd a törvényi minimumtól.
Az MKB jelenleg 18 százalékos tőkemegfelelési mutatója az egyik legmagasabb a szektorban (köszönhetően a Bayerische Landesbanknak, amely távozása előtt még feltőkésítette a bankot), és pénteki tájékoztatóján Balog Ádám, az MNB alelnöke is arról beszélt, hogy a bank fizetőképességével és tőkehelyzetével nincs gond, baj csak abból lenne, ha a problémás portfólióelemeket hosszabb távon nem kezelik, és nem választják le a bankról.
Az MKB elmúlt években elszenvedett veszteségeit okozó nem teljesítő hitelállomány jelentős méretűre duzzadt (2013 végén 477 milliárd forintra), ám az nem igaz, hogy a bank vezetése, korábbi vagy jelenlegi tulajdonosa ne lenne tisztában a problémával. A portfólióra céltartalékot képeztek, és 2013-ban hozzá kezdtek a problémás elemek leválasztásához és kiszervezéséhez egy külön cégbe, ám a folyamat végül leállt az MKB eladása miatt. Így a bank csak akkor válhatna fizetésképtelenné, ha a bank vezetése és tulajdonosa tétlenül szemléli, ahogy az MKB feléli tartalékait és tőkéjét - de akkor is csak hosszabb távon.
A Népszabadság szerint ezen az alapon az MNB jövőre egy sor magyarországi nagybanknál átvehetné az irányítást, hiszen az elszámolás során a pénzintézetek 2015-ben összesen mintegy ezermilliárd forintot fizetnek vissza ügyfeleiknek, és ez felemészti a bankszektor saját tőkéjének nagyjából harmadát.
Döntött a dél-koreai alkotmánybíróság Jun Szogjol sorsáról: „súlyosan elárulta az emberek bizalmát”. 
