A hazai bankok saját megítélésük szerint jól állnak az új Polgári Törvényköny (Ptk.) szabályainak alkalmazásával. Amit saját kútfőből meg lehetett lépni, azt értékelésük szerint megtették, az új rendelkezéseket átvezették a szerződéseken, szerződésmintákon, dokumentumokon, a belső szabályzatokon és a rendszereken. Az új Ptk. 2014. március 15-i hatálybalépését megelőzően a bankok rendben meghirdették üzletszabályzataik módosítását is.

Előre készültek

A CIB-nél külön is felhívták a figyelmet arra, hogy annak érdekében, hogy az új Ptk. okozta változásokat minél hatékonyabban át tudják ültetni a folyamataikba, már a Ptk. hatálybalépését megelőzően igyekeztek megoldásokat keresni az új jogszabályi változásokra: ennek során például egyes jogszabályi rendelkezések helyes értelmezése kapcsán állásfoglalást kértek a jogalkotótól. Általános problémaként a pénzintézetek egyetlen területet, a hitelbiztosítékkal kapcsolatos részletszabályozás csúszását jelölték meg, mint olyan gondot, amely miatt több társaságnál – így a CIB-nél is - átmeneti intézkedéseket kellett életbe léptetni.

A K&H-nál ezzel kapcsolatban arra emlékeztetettek, hogy a hatályba lépett KIM-rendelet még mindig csak átmeneti megvalósulást jelez, így a törvény által megkívánt hitelbiztosítéki nyilvántartási rendszer ma még nem létezik. A banknál ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a hitelbiztosítéki rendszer problémája ellenére sem okozhat gondot nekik, hogy az MNB a korábbi 50 százalék helyett 100 százalékos értékpapír-fedezetet kér a banktól az NHP-hitelek mögé, hiszen ezt a feltételt minden további nélkül tudják biztosítani. (Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, ez főleg a kisebb hitelintézeteknél és kiváltképp a takarékszövetkezeteknél nehezíti meg az NHP II. kihelyezéseket.)

Technikai feltételek is hiányoznak

Az UniCredit szakértői a hbny-regisztráció technikai kivitelezésében (pl. az ügyfelek elektronikus aláírásának hiányában) látnak gondokat. Emellett több hitelintézet is jelezte, hogy az ügyfelek számára sem ismert, hogy a korábbi biztosítéki engedményezés megszűnt és helyébe lépő követelés-zálogjog kezelés lép.

Az MKB-nál mindehhez hozzátették: fontos a megfelelő figyelemfelhívás, hiszen a fogyasztókkal kötött biztosítéki szerződésekkel szemben az új Ptk. szigorúbb követelményeket támaszt, amelyek az esetleges igényérvényesítések során fognak élesben vizsgázni. A bank közlése szerint a minél teljesebb ügyféltájékoztatás jegyében a számítástechnikai rendszert is megfelelően átalakították, így az ügyfelek a számlakivonataikban értesülhetnek arról, ha adott ügylet biztosítékául óvadéki jogot alapítottak az ügyfél számláján.

Az átállás komoly feladat volt – árulták el a CIB-nél -, hiszen a biztosítéki célú vételi jogi, illetve -engedményezési szerződések  kivezetésre kerültek, s ezzel párhuzamosan olyan termékek átalakítására került sor, amelyeknek alapvető elemei voltak ezen szerződések.

Határidős ügylet előre meghatározott elszámolóárral?

Orvoslandó gondok azért továbbra is akadnak. Az MKB értékelése szerint annak ellenére, hogy az új ptk. a civiljog általános kódexe, a mindennapi banki működési szabályokra nincs figyelemmel annak ellenére, hogy egyes benne foglalt jogintézmények pénzügyi intézményekre szabottak. A bank szerint komoly értelmezési problémákat vet fel a jövőben a betéten alapított óvadék mint biztosíték kérdése, vagy épp az, hogy a treasury szolgáltatások kapcsán lényegében lehetetlen teljesíteni azt a kikötést, hogy a biztosítéki szerződésekben már a szerződéskötéskor ki kell jelölni a banki követelés mértékét, amelynek biztosítékaként pl. az óvadékba adott pénzösszeg szolgál.

A Budapest Bank és a CIB szerint további pontosításra lenne szükség annak érdekében is, hogy természetes személyek számlája, illetve az itt elhelyezett betétek óvadékként használhatóak legyenek. A felvetett problémákra a K&H meglátása szerint valószínűleg a Bankszövetségen keresztül fognak a bankok javaslatot tenni. Az igazi tapasztalatokat ugyanakkor a bank szerint évek múlva az új Ptk. alapján álló bírósági gyakorlat tükrében lehet majd leszűrni.