Az illeték 2013. január elsejével lépett hatályba, több bank már ekkortól átterhelte az ügyfelekre a költséget, néhány bank csak tervezi, de február végéig mind meg fogja tenni. Emellett több bank bevezette a kártyás vásárlás utáni díjat is, melyet az érintett bankok mind 2 ezrelékben határoztak meg. Ezek eddig szinte mind ingyenesek voltak.

Az alábbi összeállításból jól látszik, hogy a bankok a legtöbb esetben a tranzakciós adó egészét, vagy még többet is ráterheltek az ügyfelekre.

Forrás: kondíciós listák, Privátbankár-gyűjtés

A táblázatban szereplő adatok a belföldi saját automatás ATM-ből történő készpénz felvételre vonatkoznak "alap" bankszámla esetén - az egyes számlacsomagok között tapasztalható eltérés. A tranzakciós illetékről szól törvény rendelkezik arról, hogy a tranzakciókénti díj maximum 6000 forint lehet, így a bankok többsége is 6000 forintban maximalizálta az díjfizetési kötelezettséget. Ez alól kivétel az OTP és Erste Bank, ahol nincs plafon az illeték esetében, és természetesen azok a bankok is, ahol fix összeget kell fizetni a pénzfelvétel után.

A vásárlás ára

Az FHB Bank az Alap bankszámla esetén február 18-tól az Alap bankszámla esetében érvényesít 2 ezrelékes díjat. A bank tájékoztatása szerint ez csak kis ügyfélszegmenst érint: elterjedtebbek az Aktív, Közszféra, Prémium, Hello, Flotta, Fundamenta, Nyugdíjas, Bónusz bankszámlacsomagok, amelyeknél a bank nem szab díjat a kártyás vásárlásnál.

A Raiffeisen Banknál pedig azok továbbra is díjmentesen használhatják vásárlásra a kártyájukat, akiknek Aktivitás vagy DíjNullázó számlájuk van, illetve a számlacsomagtól függően a bank 1-3 kedvezményes, 135 forintos ATM használatot is biztosít (a "díjmentes" csomagoknak azonban legtöbbször van feltétele, például adott kártyaforgalom, vagy egy meghatározott összeg beérkezése a számlára havonta).

A készpénzfelvétel megadóztatásának az egyenlegjavításon túl az is explicit célja, hogy a lakosságot egyre inkább a kártyahasználatra ösztönözzék. A kártyás fizetés megadóztatása – bár kisebb mértékű illeték terheli, mint a pénzfelvételé - mégsem ebbe az irányba mutat.

A már meglévő tételeket emelhetik csak a bankok

Korábban megírtuk, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének tranzakciós illetékre vonatkozó állásfoglalása szerint, a pénzügyi intézmények nem vezethetnek be új díjat vagy költséget egyoldalú, kedvezőtlen szerződésmódosítás során, csupán akkor tudják átterhelni az új adónemet, ha az adott tétel – például a pénzfelvétel, vagy a kártyás vásárlás – már szerepelt a szerződésben (s az azt kiegészítő üzletszabályzatban, általános szerződési feltételekben, hirdetményben).

Binder István, a PSZÁF szóvivője ezzel kapcsolatban elmondta a Privátbankárnak: abban az esetben, ha a szerződésben szerepel egy-egy díjtétel, és annak összege 0 forint, azt meg lehet emelni, ha azonban a szerződésben nem szerepel egy bizonyos tétel, akkor az nem vezethető be.

Ez még nem egy lejátszott meccs?

Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára a napokban azt nyilatkozta, hogy a bankok többsége azért fizetteti meg ügyfeleivel a tranzakciós adót, mert a bankszektor három éve veszteségesen működik, és az ez idő alatt képződött hiány nem teszi lehetővé, hogy a bankok további terhet vállaljanak magukra.

Erre reagálva a pénzügyi jogok biztosa azt mondta, valódi versenyhelyzetben nem fordulhatna elő, hogy a pénzintézetek a társadalmi közteherviselésből eredő pluszköltségeiket ügyfeleikkel fizettetik meg. Doubravszky György vizsgálatot indít a bankolási költségek ügyében.