Több mint egy hónapja nem volt ilyen erős a forint, hiszen hétfőn a 330-as szint alá került az euró árfolyama. Persze a forint ereje relatív, hiszen így sincs messze a történelmi mélypontjától, rövid távon viszont megnyugtató, hogy a lélektani szint alá csúszott hétfő délután. A forint egyébként a dollárral szemben még jobban áll, hiszen annak köszönhetően, hogy a 296-os szint alá került, két hónapos csúcsot ért el.
A szakértők szerint egyértelműen lanyhult a piaci feszültség, és a Brexit-megállapodást ugyan szombaton nem fogadták el a brit parlamentben, de a megállapodás nélküli kilépés veszélye így is elhárult. Ez pedig világszerte erősítette a kockázatvállalási kedvet. Ez a forint árfolyama mellett az emelkedő tőzsdeindexek esetében is tetten érhető egyébként.
A forint szempontjából a hét egyik fontos eseménye lesz az MNB Monetáris tanácsának keddi ülése, ugyanakkor a szakértők nem várnak változást a jegybank politikáját illetően. Matolcsy György és társai most viszonylag kényelmes helyzetben vannak, a forint ugyan két százalékra van a 336-os történelmi mélypontjától, ám az elmúlt időszakban a világ jegybankjai rendre vagy már lazítottak, vagy valami könnyítésre készülnek, legyen az kamatemelés, vagy éppen kötvényvásárlási program.
Így a folyamatosan ultralaza monetáris politikát folytató MNB gyakorlatilag immár nem lóg ki a sorból. Ugyan korábban megspórolta a magyar jegybank a szigorítást, azóta viszont globálisan megváltoztak a körülmények és azt lehet mondani, hogy immár az MNB is ugyanazt a monetáris politikát képviseli, mint más nagy jegybankok Sydneytől New Yorkig, Tokiótól Frankfurtig.
Az MNB számára az is könnyebbséget jelent, hogy az infláció is szelídült az elmúlt hónapokban. Márciusban ugyanis a KSH 3,7 százalékot mért, majd áprilisban és májusban még kicsit ennél is magasabb mértékű volt a pénzromlás üteme. Azóta viszont az infláció újra lejtmenetbe kapcsolt, és szeptemberben már csak 2,8 százalékot ért el. Így pedig sikerült eltávolodni az MNB által kívánatosnak tartott 3 +/- 1 százalékos szinttől. Más kérdés, hogy a maginfláció azóta sem esett vissza számottevően.
Az elemzők úgy látják, hogy ha nem törik meg a globális kockázatvállalási kedv és a jegybankoknál nem jön valami gyökeres fordulat, akkor a negatív reálkamatokból eredő nyomás csökkenhet a magyar fizetőeszközön. Így a forint a jövőben akár tovább erősödhet.
Több mint egy hónapja nem volt ilyen erős a forint, hiszen hétfőn a 330-as szint alá került az euró árfolyama. Persze a forint ereje relatív, hiszen így sincs messze a történelmi mélypontjától, rövid távon viszont megnyugtató, hogy a lélektani szint alá csúszott hétfőn délután. A forint egyébként a dollárral szemben még jobban áll, hiszen annak köszönhetően, hogy a 296-os szint alá került, kéthónapos csúcsot ért el.
A szakértők szerint egyértelműen lanyhult a piaci feszültség, és a Brexit megállapodást ugyan szombaton nem fogadták el a brit parlamentben, de a megállapodás nélküli kilépés veszélye így is elhárult. Ez pedig világszerte erősítette a kockázatvállalási kedvet. Ez a forint árfolyama mellett az emelkedő tőzsdeindexek esetében is tetten érhető egyébként.
A forint szempontjából a hét egyik fontos eseménye lesz az MNB Monetáris tanácsának keddi ülése, ugyanakkor a szakértők nem várnak változást a jegybank politikáját illetően. Matolcsy György és társai most viszonylag kényelmes helyzetben vannak, a forint ugyan két százalékra van a 336-os történelmi mélypontjától, ám az elmúlt időszakban a világ jegybankjai rendre vagy már lazítottak, vagy valami könnyítésre készülnek, legyen az kamatemelés, vagy éppen kötvényvásárlási program.
Így a folyamatosan ultralaza monetáris politikát folytató MNB gyakorlatilag immár nem lóg ki a sorból. Ugyan korábban megspórolta a magyar jegybank a szigorítást, azóta viszont globálisan megváltoztak a körülmények és azt lehet mondani, hogy immár az MNB is ugyanazt a monetáris politikát képviseli, mint más nagy jegybankok Sidneytől New Yorkig, Tokiótól Frankfurtig.
Az MNB számára az is könnyebbséget jelent, hogy az infláció is szelídült az elmúlt hónapokban. Márciusban ugyanis a KSH 3,7 százalékot mért, majd áprilisban és májusban még kicsit ennél is magasabb mértékű volt a pénzromlás üteme. Azóta viszont az infláció újra lejtmenetbe kapcsolt, és szeptemberben már csak 2,8 százalékot ért el. Így pedig sikerült eltávolodni az MNB által kívánatosnak tarott 3 +/- 1 százalékos szinttől. Más kérdés, hogy a maginfláció azóta sem esett vissza számottevően.
Az elemzők úgy látják, hogy ha nem törik meg a globális kockázatvállalási kedv és a jegybankoknál nem jön valami gyökeres fordulat, akkor a negatív reálkamatokból eredő nyomás csökkenhet a magyar fizetőeszközön. Így a forint a jövőben akár tovább erősödhet.
Az elmúlt hónapokban árcsökkenés vette kezdetét a globális vajpiacon, de mi történik a tejjel?
