A generációváltással küzdő családi vállalkozások számára a BÉT új Xtend piaca optimális megoldást nyújthat – erre hívták fel a figyelmet a Random Capital és a Navigator Investments vezérigazgatói a minap annak apropóján, hogy a két cég szoros együttműködésben lett a BÉT Xtend piaci Kijelölt Tanácsadója. És ez nem csak a teljes eladásra szánt cégekre igaz, hanem azokra a családi vállalatokra is, ahol a tulajdonosok nem akarnak végérvényesen kiszállni. Bár Magyarországon ennek még nem igazán alakult ki a kultúrája, de a világ fejlettebb felén nagyon sok családi céget visznek tőzsdére tartós családi kontroll megtartása mellett is. És teszik mindezt ráadásul a befektetők legnagyobb megelégedésére.
Mégis mi keresnivalójuk lehet a családi vállalatoknak a tőzsdén? – tehetnénk fel a kérdést, és legalább két nagyon erős érvet találhatunk kapásból arra, hogy semmi. Egyrészt a családi cégek definíció szerint nagyon zárt tulajdonosi struktúrával (a nevében benne van: családi) rendelkeznek, akik biztosan bárkivel inkább osztanák meg a tulajdonlást, mint a profitra éhező tőzsdei befektetőkkel. Másrészt a családi vállalkozások hagyományosan konzervatívabb üzleti felfogása és értékrendje miként lenne beilleszthető a nyilvános tőkepiacnak a folyamatos profitot és növekedést díjazó világába?
Nos, könnyebben, mint gondolnánk.
A Credit Suisse globális felmérése 1000 (!) tőzsdén jegyzett családi vállalkozás részvényeinek teljesítményét vetette össze a piac egészének teljesítményével és azt a meglepő eredményt kapta, hogy előbbiek a 2006-2017 közötti időszakban átlagosan mintegy 400 bázisponttal, azaz 4 százalékponttal magasabb hozamot értek el, mint a piac egésze. Évente! A vizsgált időszak alatt az 1000 családi vállalkozás által elért teljes hozam 126% volt, 55 százalékponttal magasabb, mint az MSCI AC World Index teljesítménye.
Ráadásul ez a jobb teljesítmény nem egy-egy kiugróan jól teljesítő szegmensnek vagy cégeknek köszönhető, mert minden régióban és minden szektorban megverték a családi vállalkozások a piacot. És nemcsak önmagában a hozam tekintetében, hanem a kockázattal súlyozott hozam esetében is, azaz a magasabb hozamot kisebb ingadozással érték el. E téren egyedül Japánban sikerült a piacnak túlszárnyalnia a családi vállalkozásokat. További érdekes eredménye a vizsgálatnak, hogy a családi vállalkozások részvényeinek ezen jó eredménye nem függ attól, mekkora a családi tulajdonban lévő részesedés a cégnél.
A részvényárak jó teljesítménye mögött minden esetben az erős fundamentumok állnak, azaz a részvényárak a vállalatok jó eredményeit tükrözik vissza. A globális összevetésben a családi vállalatok mind az üzemi eredmények, mind a pénztermelő képesség szintjén jobban teljesítenek, és ha ez még nem lenne elég, a növekedési ütem tekintetében is. Miközben valóban igaz ezekre a cégekre, hogy főként az organikus, belülről finanszírozható fejlődésben hisznek és kevéssé az idegen forrásokból (legyen az akár plusz részvénytőke vagy kölcsöntőke) táplált gyors bővülésben. Így az a furcsa helyzet áll elő, hogy a kevésbé növekedés-orientáltnak mondott családi vállalkozások jobban növekednek, mint a finanszírozási tőkeáttételre jobban támaszkodó piac egésze.
És mégis miért megy ilyen sok családi vállalkozás a tőzsdére, ha nem használja a piac forrásait saját növekedésének támogatására? A felmérésben szereplő cégek tulajdonosi struktúrája nagyon színes, éppúgy megtalálható köztük 70-80 százalékban és csak 20 százalékban családi tulajdonban lévő cég. Egy dolog azonban közös bennük, mindkét végletnél az alapító família – igaz különböző mértékben – megtartotta kontrollját a vállalat felett. Sok esetben ez a kontroll csak igazgatósági tagságban testesül meg, de sok esetben még az operatív menedzsment szintjén is megjelenik.
A családi vállalkozások generációváltásánál gyakran csak szélsőségekben gondolkozunk: át tudja -e örökíteni a céget a tulajdonos családon belül vagy eladja az egészet tokkal-vonóval. Miközben a világ messze nem ennyire egyszerű. A legtöbb esetben ugyanis a tulajdonos át is szeretné adni a stafétát, meg nem is, megbízna ugyan egy profi menedzsert maga helyett, de a céget nem adná el szívesen. A tőzsdei listázás ezekre a kevert megoldásokra is optimális megoldás lehet.
A legtöbb esetben a családi vállalkozások tőzsdére lépése nem elsősorban friss tőke szerzését célozta, hanem a családi tulajdonrész hígítását. Sok esetben éppen egy korábbi generációváltás eredménye lett a tőzsdei megjelenés, hogy a leköszönő alapító tulajdonost egy profi menedzsmenttel pótolják. Egy ilyen szituációban a nyilvánossá válás és tőzsdei megjelenés számos előnnyel jár:
- Lehetővé válik az új menedzsment érdekeltségének erősítésére azáltal, hogy részvényeket vehetnek, azaz bevásárolhatják magukat a cégbe
- Munkavállalói részvénytulajdonlási programot lehet indítani, ami teljes munkavállalói kört tulajdonossá teszi.
- Megnyílik a lehetőség, hogy a cégbe olyan pénzügyi befektetők szálljanak be, akik az irányítást nem akarják a család kezéből kivenni, ami egy stratégiai befektető esetében kevéssé valószínű.
Ne feledjük, hogy a két első ponttal máris megtalálta az eredeti tulajdonos a részvények egy részének potenciális vevőit, akik ráadásul a harmadik pontban szereplő pénzügyi befektetők meggyőzésében is kulcsfontosságúak.
Végül, de nem utolsósorban fontos mindezt a visszavonuló alapító-vezető szemszögéből is megnézni. Azok a tulajdonosok, akik csak a cég operatív vezetéséről akarnak lemondani, miközben a tulajdonrészről nem elkövetik az egyik legalapvetőbb hibát: nem függetlenítik magukat anyagilag a korábban irányított cégtől. A cég elengedése nagyon nehéz feladat, főleg, ha valaki az egész életét a vállalat felépítésére áldozta. Ha a tulajdonos legfőbb vagyontárgya továbbra is a cég, akkor óhatatlanul is az új menedzsment nyakára fog járni, ami rövid idő alatt konfliktusokhoz és a legtöbb esetben szakításhoz is vezet. Egy legalább részleges exit megteremti azt a helyzetet, hogy az alapító vagyonának csak egyik része függ a továbbiakban a cégtől, a másikkal pedig azt kezd a tulajdonos, amit akar, így sokkal nyugodtabban tudja a vállalat életét is nyomon követni. Valójában ezt hibát akkor is elkövetik az alapítók, ha családon belül adják át az operatív vezetést, de a tulajdonrészt nem, ami aztán szintén sok félresikerült generációváltási történetet eredményez.
Mindezek alapján a BÉT új Xtend piaca egy kiváló eszközt ad a generációváltás előtt álló családi vállalkozások kezébe, hiszen a korábbiaknál lényegesen egyszerűbben és olcsóbban – köszönhetően a BÉT által indított Mentor programnak - lehet ma a nyilvános tőkepiacra lépni. Ráadásul az Xtend nem titkoltan a közepes és kis cégekre fókuszál, így a méret sem jelenthet akkora akadályt. A családi vállalkozások tőzsdei teljesítményét látva pedig az sem ördögtől való gondolat, hogy mindezzel akár még a hazai tőzsdei befektetők is jól járhatnak.
|
Esést vár a piacokon? Nálunk akkor is kereshet! Apple részvényeket venne, esetleg a Google és a Microsoft érdekli? Bízik az elektromos autókban: a Teslában vagy inkább a Mercedesben? Vagy inkább hazai pályán maradna? Ha a világ legnagyobb tőzsdéin, vagy 120 devizapárral kereskedne, adott a lehetőség. Tesztelje rendszerünket kockázatmentesen! |
Címlapon
Nem közeledett egymáshoz Orbán Viktor és Angela Merkel
Az ARD híradója, a Tagesschau tegnap este több mint két perces anyagban számolt be a Páneurópai Piknik 30. évfordulójáról, valamint Angela Merkel ez alkalomból tett soproni látogatásáról. Kiállás Európa mellett: igen. Egyezség a vitatott kérdésekben: nem. A két politikus ma igazából nem közeledett egymáshoz - vonta le a következtetést az ARD találkozójuk után.
- A nap képe: nagyon messzire ment Merkel Sopronból
- Nem közeledett egymáshoz Orbán Viktor és Angela Merkel
- Dühös lett Moszkva, mert Washington kilőtt egy rakétát
- Jön az Ursula-kormány? Fokozódik a helyzet Olaszországban
- Közös közlemény nélkül zárulhat a G7-csúcs, Junckert műtik
- Dagad az Epstein-botrány: rejtélyes végrendeletet írt a milliárdos halála előtt
- Csonttörés-ellenes gyógyszerrel hódítaná meg a Richter Európát
- Bréking: lemond az olasz kormányfő
- Áder: még nem teljesült be minden álmunk
További cikkek
-
Egyre kevésbé a gázra és az olajra támaszkodnak az oroszok?
A teljes orosz költségvetési bevételen belül csökkent a kőolaj és a földgáz eladásából származó bevétel aránya az idei első hat hónapban. Tovább
-
Ahogy megszoktuk: ismét egy ismeretlen hátterű magántőkealap lett MKB-tulajdonos
Egy szolnoki magánszemély által igazgatott kft-t tulajdonló magántőkealap vásárolta meg Szíjj Lászlótól a BanKonzult Finance Zrt.-t, amely az MKB 32,9 százalékos részvényese. Tovább
-
Két hitelminősítő is dönt Magyarországról
Kétségtelenül ez a mai befektetői menü fő fogása, annak ellenére, hogy sem a Standard&Poor’s-tól, sem a Fitch Ratingstől nem várható, hogy változtat a besoroláson. Tovább
-
Tovább mélyül az argentin válság, 2020-ban jön az újabb államcsőd?
Legalábbis elemzők már több mint 50 százalékos esélyt adnak annak, hogy az 1998-2002 között súlyos krízisen átesett dél-amerikai ország jövőre ismételni fog. Tovább
-
Közel félmillió per szakad a Volkswagen nyakába
Több mint 430 ezren csatlakoztak Németországban a Volkswagen (VW) konszern ellen az autógyártó társaság dízelbotránya miatt szervezett csoportos keresethez - közölte csütörtökön a szövetségi igazságügyi hivatal. Tovább
-
Kellemes meglepetés az Alibabától
Az Alibaba, a legnagyobb kínai internetes kiskereskedelmi cég negyedéves profitja és bevétele egyaránt felülmúlta a piaci várakozásokat. Tovább
-
Megint padlót fogtak a tőzsdék
Szerdán világszerte pánikszerű eladások jellemezték a piacokat, óriási eséseket láthattunk mind az USA-ban, mind Európában. Csütörtökön van remény némi konszolidációra, de az összkép továbbra is borús. Tovább
-
Újabb intő jel – még mindig nem tudni, mikor lesz vége az abszurd kamatvilágnak
Nemcsak az abszurd, milyen történelmileg alacsony szinten vannak a kamatok, állampapír-hozamok egyes országokban, az sem mindegy, hogy mely futamidőnél mi a helyzet. Tovább
-
Isten veled, német növekedés? – négy alaphír a mai napra
A tegnapi szép tőzsdei emelkedésnek máris vége, Európában és itthon is esegetnek az indexek. Tovább
-
Meddig mehet még az arany? Meghökkentő számok repkednek
Az arany már sokat drágult az idén, de a jegybankok kamatpolitikája, aranyvásárlásai miatt, a devizák leértékelődése közepette lehet, hogy még csak egy út kezdetén vagyunk. Tovább
-
Hong Kongban szemkilövetés, a tőzsdéken árrobbanás volt
Aggasztó hírek érkeztek Argentínából, Hong Kongból, a régi félelmek sem múltak el. Tovább
-
Menekülnek a befektetők a tőzsdékről
Továbbra is borús a hangulat a nemzetközi piacokon, egyre többen tartanak attól, hogy a világgazdaság recesszióba süllyedhet. Tovább
-
Kriptodevizában fizetnek neked a részvételért
A bitcoinon túl is van élet, méghozzá nagyon is pezseg: számos kriptodevizával működő alkalmazás, weboldal célozza meg a felhasználók azon vágyát, hogy szórakozva keressenek egy kis kriptodevizát. Tovább
-
Most aztán sírhat Argentína
Egykor a világ egyik leggazdagabb országának számított Argentína, amely azonban évtizedek óta egyik gazdasági válságból a másikba fordul. Tovább
-
Gál Miklós bevásárolt: 36 ezer Opus-részvényt vett
A társaság vezérigazgatójának döntése a Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent tájékoztatásból derült ki. Tovább
-
A bizonytalanság lehet az úr a piacokon
Számos olyan esemény lesz a következő hónapokban, amelyek komoly hatással lehetnek a piacokra, miközben folyamatosan merülnek fel olyan dolgok is, amelyekkel korábban nem is gondoltak a befektetők. Tovább
-
“Beach boy” már a strandokon is kampányol – négy forrón ajánlott tudnivaló mára
Megkezdődött a még meg sem hirdetett olasz előrehozott választás kampánya, de az Eurózónából legalább nem akarnak kilépni. Tovább
-
Most már igazán látszik, hogy a britek a saját lábukba lőttek
Az Egyesült Királyság gazdasága 2012 óta először zsugorodik. Ennek pedig a Brexit az oka Tovább
-
Még nagyobb ugrás előtt áll az OTP – három kihagyhatatlan hír ma délelőtt
A nemzetközi tőzsdei hangulat szomorkás, főleg az olasz kormányválság miatt. Tovább
-
Gyorsjelentések lázában ég a magyar tőzsde
A Magyar Telekom enyhén pozitív meglepetéssel szolgált jelentésében az elemzők szerint, ezt ma a tőzsde is honorálta. Tovább
Videók
Utánajártunk
Mi mozgatja a befektetők fantáziáját
-
Döntöttek Magyarországról – várható volt az eredmény
2019. augusztus 17., 09:28
Nem javított, csak megerősítette az ország államadós-besorolását a Fitch Ratings
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
