A generációváltással küzdő családi vállalkozások számára a BÉT új Xtend piaca optimális megoldást nyújthat – erre hívták fel a figyelmet a Random Capital és a Navigator Investments vezérigazgatói a minap annak apropóján, hogy a két cég szoros együttműködésben lett a BÉT Xtend piaci Kijelölt Tanácsadója. És ez nem csak a teljes eladásra szánt cégekre igaz, hanem azokra a családi vállalatokra is, ahol a tulajdonosok nem akarnak végérvényesen kiszállni. Bár Magyarországon ennek még nem igazán alakult ki a kultúrája, de a világ fejlettebb felén nagyon sok családi céget visznek tőzsdére tartós családi kontroll megtartása mellett is. És teszik mindezt ráadásul a befektetők legnagyobb megelégedésére.
Mégis mi keresnivalójuk lehet a családi vállalatoknak a tőzsdén? – tehetnénk fel a kérdést, és legalább két nagyon erős érvet találhatunk kapásból arra, hogy semmi. Egyrészt a családi cégek definíció szerint nagyon zárt tulajdonosi struktúrával (a nevében benne van: családi) rendelkeznek, akik biztosan bárkivel inkább osztanák meg a tulajdonlást, mint a profitra éhező tőzsdei befektetőkkel. Másrészt a családi vállalkozások hagyományosan konzervatívabb üzleti felfogása és értékrendje miként lenne beilleszthető a nyilvános tőkepiacnak a folyamatos profitot és növekedést díjazó világába?
Nos, könnyebben, mint gondolnánk.
A Credit Suisse globális felmérése 1000 (!) tőzsdén jegyzett családi vállalkozás részvényeinek teljesítményét vetette össze a piac egészének teljesítményével és azt a meglepő eredményt kapta, hogy előbbiek a 2006-2017 közötti időszakban átlagosan mintegy 400 bázisponttal, azaz 4 százalékponttal magasabb hozamot értek el, mint a piac egésze. Évente! A vizsgált időszak alatt az 1000 családi vállalkozás által elért teljes hozam 126% volt, 55 százalékponttal magasabb, mint az MSCI AC World Index teljesítménye.
Ráadásul ez a jobb teljesítmény nem egy-egy kiugróan jól teljesítő szegmensnek vagy cégeknek köszönhető, mert minden régióban és minden szektorban megverték a családi vállalkozások a piacot. És nemcsak önmagában a hozam tekintetében, hanem a kockázattal súlyozott hozam esetében is, azaz a magasabb hozamot kisebb ingadozással érték el. E téren egyedül Japánban sikerült a piacnak túlszárnyalnia a családi vállalkozásokat. További érdekes eredménye a vizsgálatnak, hogy a családi vállalkozások részvényeinek ezen jó eredménye nem függ attól, mekkora a családi tulajdonban lévő részesedés a cégnél.
A részvényárak jó teljesítménye mögött minden esetben az erős fundamentumok állnak, azaz a részvényárak a vállalatok jó eredményeit tükrözik vissza. A globális összevetésben a családi vállalatok mind az üzemi eredmények, mind a pénztermelő képesség szintjén jobban teljesítenek, és ha ez még nem lenne elég, a növekedési ütem tekintetében is. Miközben valóban igaz ezekre a cégekre, hogy főként az organikus, belülről finanszírozható fejlődésben hisznek és kevéssé az idegen forrásokból (legyen az akár plusz részvénytőke vagy kölcsöntőke) táplált gyors bővülésben. Így az a furcsa helyzet áll elő, hogy a kevésbé növekedés-orientáltnak mondott családi vállalkozások jobban növekednek, mint a finanszírozási tőkeáttételre jobban támaszkodó piac egésze.
És mégis miért megy ilyen sok családi vállalkozás a tőzsdére, ha nem használja a piac forrásait saját növekedésének támogatására? A felmérésben szereplő cégek tulajdonosi struktúrája nagyon színes, éppúgy megtalálható köztük 70-80 százalékban és csak 20 százalékban családi tulajdonban lévő cég. Egy dolog azonban közös bennük, mindkét végletnél az alapító família – igaz különböző mértékben – megtartotta kontrollját a vállalat felett. Sok esetben ez a kontroll csak igazgatósági tagságban testesül meg, de sok esetben még az operatív menedzsment szintjén is megjelenik.
A családi vállalkozások generációváltásánál gyakran csak szélsőségekben gondolkozunk: át tudja -e örökíteni a céget a tulajdonos családon belül vagy eladja az egészet tokkal-vonóval. Miközben a világ messze nem ennyire egyszerű. A legtöbb esetben ugyanis a tulajdonos át is szeretné adni a stafétát, meg nem is, megbízna ugyan egy profi menedzsert maga helyett, de a céget nem adná el szívesen. A tőzsdei listázás ezekre a kevert megoldásokra is optimális megoldás lehet.
A legtöbb esetben a családi vállalkozások tőzsdére lépése nem elsősorban friss tőke szerzését célozta, hanem a családi tulajdonrész hígítását. Sok esetben éppen egy korábbi generációváltás eredménye lett a tőzsdei megjelenés, hogy a leköszönő alapító tulajdonost egy profi menedzsmenttel pótolják. Egy ilyen szituációban a nyilvánossá válás és tőzsdei megjelenés számos előnnyel jár:
- Lehetővé válik az új menedzsment érdekeltségének erősítésére azáltal, hogy részvényeket vehetnek, azaz bevásárolhatják magukat a cégbe
- Munkavállalói részvénytulajdonlási programot lehet indítani, ami teljes munkavállalói kört tulajdonossá teszi.
- Megnyílik a lehetőség, hogy a cégbe olyan pénzügyi befektetők szálljanak be, akik az irányítást nem akarják a család kezéből kivenni, ami egy stratégiai befektető esetében kevéssé valószínű.
Ne feledjük, hogy a két első ponttal máris megtalálta az eredeti tulajdonos a részvények egy részének potenciális vevőit, akik ráadásul a harmadik pontban szereplő pénzügyi befektetők meggyőzésében is kulcsfontosságúak.
Végül, de nem utolsósorban fontos mindezt a visszavonuló alapító-vezető szemszögéből is megnézni. Azok a tulajdonosok, akik csak a cég operatív vezetéséről akarnak lemondani, miközben a tulajdonrészről nem elkövetik az egyik legalapvetőbb hibát: nem függetlenítik magukat anyagilag a korábban irányított cégtől. A cég elengedése nagyon nehéz feladat, főleg, ha valaki az egész életét a vállalat felépítésére áldozta. Ha a tulajdonos legfőbb vagyontárgya továbbra is a cég, akkor óhatatlanul is az új menedzsment nyakára fog járni, ami rövid idő alatt konfliktusokhoz és a legtöbb esetben szakításhoz is vezet. Egy legalább részleges exit megteremti azt a helyzetet, hogy az alapító vagyonának csak egyik része függ a továbbiakban a cégtől, a másikkal pedig azt kezd a tulajdonos, amit akar, így sokkal nyugodtabban tudja a vállalat életét is nyomon követni. Valójában ezt hibát akkor is elkövetik az alapítók, ha családon belül adják át az operatív vezetést, de a tulajdonrészt nem, ami aztán szintén sok félresikerült generációváltási történetet eredményez.
Mindezek alapján a BÉT új Xtend piaca egy kiváló eszközt ad a generációváltás előtt álló családi vállalkozások kezébe, hiszen a korábbiaknál lényegesen egyszerűbben és olcsóbban – köszönhetően a BÉT által indított Mentor programnak - lehet ma a nyilvános tőkepiacra lépni. Ráadásul az Xtend nem titkoltan a közepes és kis cégekre fókuszál, így a méret sem jelenthet akkora akadályt. A családi vállalkozások tőzsdei teljesítményét látva pedig az sem ördögtől való gondolat, hogy mindezzel akár még a hazai tőzsdei befektetők is jól járhatnak.
|
Esést vár a piacokon? Nálunk akkor is kereshet! Apple részvényeket venne, esetleg a Google és a Microsoft érdekli? Bízik az elektromos autókban: a Teslában vagy inkább a Mercedesben? Vagy inkább hazai pályán maradna? Ha a világ legnagyobb tőzsdéin, vagy 120 devizapárral kereskedne, adott a lehetőség. Tesztelje rendszerünket kockázatmentesen! |
Címlapon
Bekövetkezett: tényleg eljött a lakáspiaci fordulat
A múlt év közepétől jelentősen csökkent a lakásvásárlások száma: az adásvételek száma Budapesten több mint 80 százalékkal csökkent, a megyeszékhelyeken és nagyobb vidéki városokban 52, illetve 50 százalékos csökkenés ment végbe. Az ingatlan.com legfrissebb adatai szerint eközben januárban jelentősen nőtt a magánszemélyek kínálata.
- Ma európai politikai földrengés jön – Orbán Viktor egy hét múlva szólal fel
- Újabb országban jelent meg a koronavírus, nő a halottak száma
- Két koronavírus-gyanús esetet találtak eddig Magyarországon
- Bekövetkezett: tényleg eljött a lakáspiaci fordulat
- Merész jóslat: 1-2 év, és nem lesz szükség készpénzre Magyarországon?
- Emberemlékezet óta nem látott hóhiány sújtja Japánt
- A Google és az EU is moratóriumot hirdet az arcfelismerő rendszerekre
További cikkek
-
Jelentősen emelte a Bonafarm tőkéjét Csányi Sándor
7 milliárd forinttal nőtt az OTP Bank-vezér közvetett tulajdonában lévő Bonafarm Zrt. jegyzett tőkéje, amely így már 72,3 milliárd – derül ki a cégbírósági adatokból. Tovább
-
Nem bír az OTP a lélektani szinttel
Az OTP csütörtökön a treddel szemben erősödött, péntek délelőtt viszont nem tudta áttörni a lélektani 15 ezres szintet. Tovább
-
Mellbevágó, mennyire elszakadt a forint a környékbeli devizáktól
Történelmi mélypontra került a forint, ami azért furcsa, mert a többi térségbeli deviza még erősödött is az utóbbi időben. Tovább
-
Magához tért végre az OTP
A héten kéthónapos mélyponton járt a kurzus, csütörtökön viszont nekilendült. Tovább
-
337,4: új történelmi mélyponton a forint euróárfolyama
A Magyar Nemzeti Bank rendkívül laza monetáris politikája miatt a befektetők nem keresik a hazai fizetőeszközt. Tovább
-
Üstökösszerűen száguld a Tesla, megint a 337-et ostromolja az euró
Új rekordokat hozott Amerikában is a mai kereskedés, elsősorban a félvezető-gyártókat veszik. A jó gyorsjelentések jelentettek fogódzót, vagy legalább ürügyet. A Tesla enélkül is képes száguldani, új hírek nélkül is hetek óta óriási emelkedést produkál. Az árfolyam már teljesen elrugaszkodott az elemzői céláraktól. Tovább
-
Jó hazamokat kínál a kötvénypiac is
Az alacsony kamatkörnyezetben is szeretnének a befektetők érzékelhető hozamokra szert tenni, erre kínálnak lehetőséget a vállalati kötvények, amelyek akár 2 számjegyű hozamot ígérnek 2020-ra. Tovább
-
Van vírusválság, vagy nincs? Történelmi csúcson a DAX index
Öt fontos hír a mai tőzsdenaphoz. A német index csúcsot döntött, valószínűleg a jó ZEW index hatására. Megoszlanak a vélemények arról, mennyire súlyos a vírusveszély, a WHO a nap folyamán dönti el, hirdet-e válsághelyzetet. A Richterre szóló célárakat folyamatosan emelik az elemzők, az euró/forint 335 körül stabil. Tovább
-
Megismétli magát a történelem? Retteghetnek a befektetők
Egyes szakértők szerint az, ahogy januárban felgyorsult az indexek emelkedése, kísértetiesen hasonlít a két évvel korábbi történésekre. Tovább
-
Meglepő dologról írt az MNB alelnöke
Nagy Márton arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen további szempontokat érdemes a maastrichti kritériumrendszeren túl figyelembe venni a sikeres euróbevezetéshez. Tovább
-
Megúszta a forint, de nem múlt el a veszély
Hétfőn történelmi mélypont közelében is járt a magyar fizetőeszköz, ám délután hirtelen sokat erősödött az euróval szemben. Az elemzők szerint a forint az átmeneti erősödés ellenére továbbra is gyengülő pályán mozog. Tovább
-
A hétéves csúcs kipipálása után milyen éve lehet az aranynak?
Sok minden hatással lesz az árfolyamának alakulására idén - rövid távon a spekulánsok is labdába rúghatnak. Tovább
-
Összeakaszkodik-e Trump és Thunberg, a madárinfluenza miatt drágul a hús?
Több aktuális téma is szóba került a Trend FM Reggeli monitor című műsorában, ahol kollégánk Király Béla volt a szakértő. Tovább
-
Nem szűnik a nyomás a forinton, 338 lesz a teteje vagy 340?
A brókercégek inkább a gyengülő trend folytatását valószínűsítik. Az OTP végre életjeleket mutat. Tovább
-
Az Axiom Alapkezelő alapja is beköszönt a legjobbak között
Axiom Alapkezelő alap Tovább
-
Újabb cég lépte át az 1000 milliárdos álomhatárt
Sokáig elképzelhetetlen volt, hogy egy vállalat elérje az 1000 milliárd dolláros szintet. Az immár tíz éve tartó tőzsdei szárnyalás azonban több társaságot is az álomhatár közelébe vitt. Nem elsőként, de immár a Google holdingcége, az Alphabet is át tudta lépni. Tovább
-
Ütik a forintot, bővült a billió dollárosok klubja
Már a 336-os árfolyammal kacérkodik az euró, a trend egyértelműen emelkedőnek látszik. A fontosabb részvénypiacokon megint dőlnek a rekordok, a BUX is emelkedik. Célárat emeltek a Telekomra. Az óriások még óriásibbak lettek. Öt fontos hír a mai tőzsdenapra. Tovább
-
A politikusok nyertek, Amerika veszített
Szerdán az Egyesült Államok és Kína között aláírt megállapodás kapcsán a sajtóban jellemzően az amerikai álláspont köszön vissza, amely azt sugallja, hogy számukra kedvező megállapodást kötöttek, hiszen Peking több vállalást is tett, míg ők inkább csak szimbolikus dolgokban kötelezték el magukat. A helyzet viszont nem ilyen egyszerű. Tovább
-
Máshol szárnyalás, Pesten olvadás
A nemzetközi tőzsdéken féktelen száguldást láthatunk, a magyar piac viszont képtelen felvenni a tempót. Nem csak, hogy nem emelkedik, de immár az idei csúcsától is egyre távolabb kerül. Tovább
-
Hosszú menetelés lesz a kereskedelmi megállapodás, nagyot ugrott az euró ára
Hat fontos hír a mai tőzsdenaphoz. Tovább
Videók
Utánajártunk
Mi mozgatja a befektetők fantáziáját
-
Mindent vittek az állampapírok
2020. január 24., 13:46
A 2019-es évben a lakossági befektetők körében az állampapír volt a favorit. Az egy évvel korábbiakhoz képes elért 1560 milliárdos növekedés elsősorban a nyáron debütált MÁP+-nak köszönhető.
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
