Nincs olyan stadion, ahová beférne az OTP-csoport összes dolgozója, pedig megérdemelnék, hogy megünnepeljék őket – mondta el az OTP Bank sajtótájékoztatóján Csányi Sándor elnök-vezérigazgató. Minden idők legnagyobb, 281 milliárd forintos eredményét érték el, az egyedi tételekkel korrigálva összesen 284 milliárd forint a nettó adózott eredmény.
Ebből mintegy 120 milliárd jött külföldről, a többi Magyarországról. Nagyon jó hatással volt itthon a CSOK kedvezményeinek módosítása, ez meglökte a jelzáloghiteleket. Ha nem lett volna akvizíció, a csoport szintjén akkor is tíz százalékkal nőtt volna a teljesítő hitelállomány, így azonban 25 százalék ez az emelkedés.
A kockázati költségek csökkentése is jelentős szerepet játszott, ez 31 milliárd forintnyi többletprofitot jelentett. Ennek azonban egyszer véget kell érjen, a rossz követelések lassan elfogynak – mondta el az elnök-vezérigazgató.
Orosz, ukrán feltámadás
A makrogazdasági környezet rendkívül kedvező volt tavaly mindegyik országban, minden csoporttag jól teljesített. A számviteli eredmény így 39 százalékkal nőtt. Az orosz, ukrán, horvát, román érdekeltség és a befektetési alapkezelők is rekorderedményt értek el. Különösen nagy öröm volt az orosz és ukrán leányvállalat teljesítményének növekedése, mivel ezek az utóbbi években nagyon nehéz helyzetben voltak.
A kockázati költség 51 százalékkal csökkent az elmúlt évben. A 90 napon túli hitelek állományának növekedése lassult. Az effektív adóráta jelentősen csökkent, főleg a társasági adó kulcsának csökkentése miatt. A tőkére vetett megtérülés 22,4 százalék.
Drágák lettek a számítástechnikusok
A rekorderedmény több tétel eredménye, a terjeszkedés, a kockázati költségek csökkenése, a volumen-bővülés is szerepet játszott, nem szeretném, ha csak az árak emelésének tulajdonítanák – jegyezte meg Csányi.
A működési költségek valamivel a tervezett felett nőttek, ez részben a gazdaságban tapasztalható bérnövekedésnek köszönhető. Egyes szakmákban, mint az IT területén, amely számukra fontos, különösen nőttek a bérek. A bank erőltetett digitális fejlesztést folytat. Az akvizíciók költségei is magasak voltak.
15 százalékkal emelkedhet az osztalék
Az eredményből 61,3 milliárd forintos osztalék kifizetését tervezik, ez 15 százalékos növekedést jelent. A jövő évi osztaléktervről egyelőre nem kívánt nyilatkozni, mert az nagyban függ az ez évben tető alá hozott akvizícióktól, azok tőkeigényétől is.
A legfőbb értékteremtés a piaci részesedés növelése azokban az országokban, ahol jelen vagyunk, főleg ott, ahol a részesedésünk még alacsony – mondta el Csányi Sándor. Szlovákiában, Romániában nagyon jó lenne terjeszkedni, ott alacsony a piaci részesedésünk – hangzott el. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az idén két új, európai, régiós országban is akvizíciót hajthatnak végre.
Csúcsközelben az árfolyam
Az OTP a térségben az egyetlen, amely túlszárnyalta a 2008 előtti árfolyamcsúcsot – hangzott el. Ezen kívül a térségben az OTP tőkemegfelelése a második legnagyobb, a KBC után. A befektetők az árfolyamban elismerik a pénzintézet sikeres növekedését. A részvények értékének nem tett jót a gyengülő forint, így az euróban számolt árfolyam hosszabb távon csökkent.
A jövőről szólva Csányi Sándor elmondta, a magyar és szlovák bankadó várhatóan 15 milliárdos mínuszt okoz majd. Itthon a lakossági hitelektől várnak erőteljesebb növekedést. A kamatmarzs viszont 10-15 bázisponttal csökkenhet, de a 90 napon túl nem teljesítő hitelek állománya is csökken majd. A kockázati költségek a hitelállomány növekedése miatt fognak emelkedni.
Kicsi nálunk a haszonkulcs
A költségek terén hat százalékos növekedést várnak, de sok függ a piactól, például a piaci bérköltségektől. Várhatóan folytatni tudják az akvizíciókat ebben az évben, amihez a megfelelő tőke és menedzsment-kapacitás is rendelkezésre áll.
Bencsik László vezérigazgató-helyettes a jó magyarországi makroadatok kapcsán azt emelte ki, hogy elindult végre a hitelállomány növekedése. Magyarországon sikerült meghaladni a csoport átlagát is 11 százalékkal (akvizíciók nélkül). Magyarország egyébként az egyik legalacsonyabb kamatmarzsú ország, csak az Euróövezetben levő Szlovákiában rosszabb a helyzet.
Fürdenek a betétekben
Nemcsak a hitelek nőttek dinamikusan, a betétek is, csoportszinten még mindig másfélszer annyi betétjük van, mint hitelük. A lakossági megtakarításokon belül a piaci részesedésük 30,7 százalékról 31,1 százalékra nőtt. Ám a jelzáloghitel-piacon a részesedés 29,3-ról 27,7 százalékra csökkent, és mérséklődött a vállalati hitelek piaci részesedése is. Az OTP-n keresztül folyósított CSOK-támogatás összes értéke az év végén már 77 milliárd forint volt.
Az idén Magyarországon 10 százalékos lakossági és 7 százalékos vállalati hitelbővülést prognosztizálnak, a tavalyihoz hasonló, négy százalékos GDP-bővülés esetén. Csak Magyarországtól és Romániától várnak ekkora növekedést, a többi országtól kisebbet.
Az állammal jól megvagyunk
Arra a kérdésre, hogy az állami tulajdonú versenytársakról mit gondol, Csányi azt mondta, jól megvannak a helyzettel, Nincs olyan szabályozás, ami jelentősen sértene minket – tette hozzá. A rosszabbul teljesítő szerb bankról pedig azt mondta, arra számít, hogy ebben az évben már nyereséges lesz.
A felvetésre, hogy az osztalékkifizetési ráta a korábbi 25-30 százalékról 22-re csökkent, az osztalékfizetés növekedését ígérte a jövőben is. Az akvizíciókkal együtt azonban nagyobb arányú kifizetést nem ígért. Az osztalékot az árfolyam-növekedéssel együtt kell nézni – tette hozzá az elnök-vezérigazgató.
Ma esnek a bankrészvények
Az OTP részvényeinek árfolyama délelőtt tízkor 11 260 forint volt, ez 2,1 százalékos esés. Eközben a BUX index 0,2 százalékos csökkenést mutatott. Ám éppen a nyugat-európai Stoxx 600 Banks bankrészvény-index is 1,3 százalékkal esik. A Deutsche Bank 2,5, a Raiffeisen 1,7, az Erste részvénye pedig 0,5 százalékos mínuszban van.
Építőipar terén jó lett a magyar adat.
