A kereskedelmi feszültségek enyhülésének és az EKB által bejelentett monetáris ösztönző programnak köszönhetően az európai és amerikai indexek pluszban zárták a csütörtöki napot, s ma reggel az ázsiai piacok is 1 százalék körüli pozitívumot virítottak. A később nyitott európai börzéket azonban már elfogta az óvatosság, ezzel magyarázható, hogy stagnáláshoz közeli állapotban, enyhe pluszokkal, illetve mínuszokkal indítottak, a BUX történetesen felfelé. Az arany és az olaj sem igazán mozdult, a forint euróval szembeni árfolyama meg a 332-333-as sáv közepe felé tanyázott.
Lássuk, melyek azok a fontosabb fejlemények, amelyek befektetői szempontból kihatással lehetnek a hét utolsó napjára.
1. Nemcsak próbáltak lazítani
Mint arról már részletesen beszámoltunk, az Európai Központi Bank (EKB) tegnap a vártnak megfelelően fontos bejelentéseket tett: a betéti kamatszintet 10 bázisponttal, -0,5 százalékra csökkentette. Emellett arról is döntött, hogy október 30-ától kétszintű kamatrendszert vezet be, november 1-jétől pedig újraindítja a nettó eszközvásárlásait, havi 20 milliárd eurós keretösszeggel. Az nem derült ki, hogy meddig, de az EKB elnöke szerint elég hosszú ideig fenn fogják tartani a mennyiségi lazítási programot, s Mario Draghi abban bízik, hogy ez elégséges lesz a lejjebb vitt inflációs célok (2019: 1,2, 2020: 1, 2021: 1,5 százalék) eléréséhez. A kamatdöntést követő sajtótájékoztatón az uniós jegybank első embere azt is közölte, hogy az eszközvásárlási program újraindításában a tagok teljesen egyetértettek, ezért nem is volt szükség szavazásra. Ismét felhívta a tagállamok kormányainak figyelmét, hogy fiskális oldali támogatásra is szükség lenne, mivel a lefelé mutató kockázatok továbbra is erőteljesek az eurózónában, a feldolgozóiparban már jól láthatóak a kereskedelmi háború negatív hatásai. Ezzel magyarázható, hogy az EKB a növekedési prognózisait is mérsékelte, az idén 1,1, jövőre 1,2, 2021-ben 1,4 százalékot vár.
Az euró jelentősen gyengült a döntés bejelentését követően, ám még a fél háromkor kezdődött sajtótájékoztató alatt korrekcióba kezdett, a dollárral szembeni árfolyama visszakapaszkodott az 1,10-es szint fölé, ma reggel pedig tovább erősödve már az uniós pénz egysége 1,11 dollárt ért.
2. Enyhülhet a kereskedelmi háború
Az amerikai kormány részleges megállapodást tervez Kínával, amelynek lényege, hogy kitolnák a vámemeléseket, illetve egyes vámokat csökkenthetnek is, ami példátlan lenne a konfliktus kipattanása óta. Cserébe az amerikaiak azt várják, hogy Kína erősítse a szerzői jogok és a szellemi tulajdonjogok védelmét. A következő hetekben két találkozóra is sor kerülhet, amelyeken tisztázhatják a részleteket. Az amerikaiak ugyanis nem szeretnék, hogy tovább mérgesedjen a konfliktus.
3. Felemás USA-infláció
Miközben az 1,7 százalékos augusztusi pénzromlás a vártnál egy százalékponttal alacsonyabb lett, az élelmiszer- és energiaárakat kiszűrve már 2,4 százalékos pénzromlás adódna, amely már meghaladja az erre vonatkozó piaci konszenzust.
4. Johnson állítja, nem hazudott
Egy skót bíróság szerint a miniszterelnök illegálisan kérte a parlament feloszlatását, ám Boris Johnson tagadja, hogy hazudott volna a királynőnek. Közben egyre mérgesedik a közbeszéd, John Bercow, az alsóház távozó házelnöke szerint, ha Johnson nem állapodna meg az EU-val október 19-e előtt és nem kérné a hosszabbítást, akkor úgy viselkedne, mint egy közönséges bankrabló. Az EU főtárgyalója, Michel Barnier pedig úgy véli, az Egyesült Királyság eddig nem adott okot a tárgyalások újranyitására, kiszivárogtak azonban olyan ötletek, hogy a „backstop” csak Észak-Írországra vonatkozna, ám Johnson számára az sem elfogadható. Egyes források szerint a brit kormányfő Magyarországot kérné meg, hogy vétózza meg a határidőkitolási kérelmet, ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nem cáfolta, mondván, Johnsont komolyan kell vennie az EU-nak.
Az Európai Bizottság afrikai segélyekről döntött.
