“Figyelembe vettük a részvények megnövekedett darabszámát, az eladósodottság számait a gyorsjelentés után és a megszerzett társaság költségeit és eredményét. Az adott körülmények között egy éves célárunkat 38 forinttal (3,5 százalékkal) 1011 forintról 1049 forintra emeljük” – írja az elemzés. A szeptemberi céláruk egyébként még csak 970 forint volt. A tőzsdén a részvény 766 forinton forgott ma.

Az ANY Biztonsági Nyomdánál márciusban frissítették az elemzést, a Wood & Company szerint a cég negyedik negyedéve gyengébb lett, de az egész éves számok megfeleltek a várakozásaiknak. Nem változtattak célárukon, ami 1406 forint, alig magasabb a tőzsdei árnál. Részvényenként 77 forintos osztalékot valószínűsítettek, ami akkor 5,7 százalékos osztalékhozam volt.

Jó magas osztalékhozam

Azóta már tudjuk, hogy a közgyűlés 79 forintot szavazott meg (5,75 százalék). Az osztalékhozam az osztalék és a részvényár hányadosa, éves szinten. (A kötvényekhez, kamatokhoz hasonlítja az osztalék-kifizetést rövidebb távon, de az osztalék változó jellege miatt kissé elméleti jellegű.)

A BIF-nél március 11-én volt egy érdekes “villámhír” (“flash note”). Ebben emlékeztettek rá, hogy a BIF bekerül a BUX indexbe március 14-től, 0,68 százalékos súllyal. Az MKB elemzői úgy számoltak, hogy hét BUX-követő hazai befektetési alapban 23 milliárd forint van Magyarországon. Így ha ezek mind megvásárolnák a megfelelő súllyal a maguk BIF-csomagját, akkor ez 180 millió forintos keresletet jelentene.

Megjött a száguldás

Hogy, hogy nem, a BIF március 11-étől lassú, de március 29-én és április 11-én nagy ugrással tarkított emelkedésbe kezdett. Az árfolyam a március eleji 2440 forintról péntek délutánig 3390 forintra emelkedett, ami bizony 39 százalékos száguldás. Hogy ez mennyiben a BUX-követő alapoknak, és mennyiben más tényezőknek köszönhető, nem tudjuk.

Az alapok azonban nem követik száz százalékig a BUX-ot, el is szoktak tőle térni, sok kisebb részvényt egyszerűen kihagynak vagy csak kis mennyiségben vásárolnak. Másként eltérítenék, felhajthatnák az árat, és veszteségek érhetnék őket. (A BIF egyébként a héten bejelentette, hogy részvényenként 100 forint osztalék kifizetését tervezi, ez évi 2,9 százalékos osztalékhozam a mai árfolyammal.)

Jóleső tőkecsökkentés

Emelte a CIG Pannónia célárát a Concorde Értékpapír 484 forintról 496-ra, és “felhalmozásra” ajánlja. “A tőkecsökkentés szép kifizetést jelent a részvényesek számára” – kezdik a márciusi elemzésüket. Emlékeztetnek rá, hogy a cég tőkeleszállítást tervez végrehajtani. (A közgyűlés április 17-én lesz.) Miközben a piac 20 forint osztalékot várt a 2018-as év után, az ezt helyettesítő tőkeleszállítás 31,96 forintot jelenthet. A cég eredménytartaléka csak 18,4 forintos osztalékot engedett volna meg maximum. (Az elméleti osztalékhozam ezzel 7,4 százalék.)

A brókercég értékelése szerint ezzel a kreatív megoldással a CIG Pannónia a következő években is magas osztalékot fizethet, miközben növekedési lehetőségei is megmaradnak, és a tőkemegfelelési előírásoknak is eleget tehet. A Concorde Értékpapír emiatt 25-30 forintos osztalékot vár részvényenként a következő években is. (Ez is magas, 5,8-6,9 százalékos osztalékhozam lenne a mai 433 forintos árfolyammal számolva.)

Vágás a Rábánál

OTP-ajánlások, célárak Rábára (Forrás: Bet.hu)

A Rába célárát az OTP 1502 forintról 1403-ra csökkentette április elején. Ez is 15 százalékkal magasabb az akkori és a mostani tőzsdei árnál egyaránt, így a vételi ajánlásuk megmaradt. A változtatást egyrészt azzal indokolták, hogy az Eurózóna növekedési kilátásai romlottak. Másrészt a kamatkörnyezet kis mértékű módosulásával.

A részvényenkénti eredményt erre az évre és 2020-ra korábban 118, illetve 140, most azonban már csak 116, illetve 135 forintra teszik a gépipari vállalatnál ezek miatt. Megjegyzik, hogy a “Rekard Group” felvásárlásának hatását a jelenlegi információk mellett még nem tudták beépíteni modelljükbe. A Rába egyébként csütörtök este tette közzé közgyűlési határozatait, 17,80 forint osztalékot fizet részvényenként. (Ez 1,46 százalékos osztalékhozam.)

Sok hír várható a Pannergynél

A Pannergy-t elemző OTP Bank foglalkozott a céggel március végén, de mind a célárat, mind az ajánlást “felülvizsgálat alatt” jelzéssel látta el. Indoklásuk szerint egyrészt az MNB hozhat olyan fontos döntéseket, amelyek a kamatokat vagy a forint árfolyamát befolyásolják. (Ez az ülés azóta megvolt, gyengítette a forintot.) Másrészt a Pannergy is fontos döntésekre készül április 12-én, azaz mai közgyűlésén. Sőt ezután április 15-én negyedéves termelési jelentést is közzétesz az energetikai cég.

Masterplast és a Magnet

A Masterplasttal foglalkoztak március elején az akkori nagyobb tulajdonosi változások kapcsán, amelyek a MagNet Bankkal tervezett együttműködéshez kapcsolódtak. Ám ez nem változtatott az elemzést készítő MKB 805 forintos célárán.

Az Appeninn elemzéseit nem frissítették az utóbbi időben. A Duna House februári elemzése is változatlan, a célár is még mindig hiányzik (“felülvizsgálat alatt”). Ám a Concorde ajánlása “vétel”. Nem frissült mostanában a Graphisoft Park és a Zwack sem.

A Budapesti Értéktőzsde honlapján teszik közzé a közepes vagy kisebb részvénytársaságokra vonatkozó elemzéseket a megbízást a tőzsdétől elnyert értékpapír-cégek, bankok. Olyan tőzsdére bevezetett cégek ezek, amelyekre egyébként nem tudnának elegendő energiát fordítani az elemzők, így a BÉT korábban a támogatásukról döntött.

Az elemzések angol nyelvűek – a hazai tőzsdei részvények mintegy kétharmada hagyományosan a külföldi befektetőknél van. További jelentős része hazai intézményeknél, és csak néhány százaléka a hazai háztartásoknál.

(Az elemzésekről szóló sorozat előző része itt olvasható.)