|
| Donald Trump. Forrás: MTI/AP/Oded Balilty |
Pirosba borultak az amerikai részvényindexek hétfőn, 1-1 százalék körüli mínuszokban zártak, annak hatására, hogy ismét fellángoltak a kereskedelmi feszültségek, s már nemcsak az amerikaiak és a kínaiak között. Ázsiában már vegyesebb volt a kép, a japán börzebarométer nagyobbat, a hongkongi kisebbet zakózott, a kínai viszont erősödött. Úgy tűnik, Európa már hétfőn megetette a feketelevest a befektetőkkel, legalábbis a tegnapi zuhanás után a keddi nyitást követő óra a pozitív korrekcióé volt, csupán a december 12-ei brit parlamenti választás árnyékában lévő FTSE járt mínuszban. Továbbra is keresi korábbi önmagát az arany, az év közben sokáig tartósan 1500 dollár felett járt jegyzése most az 1465-1470-es tartományban küszködik. Az olajárak ma reggel folytatták a nagy pénteki esésüket követően kezdődött pozitív korrekciójukat, a Brent 61 dollár, míg az észak-amerikai könnyűolajé 56 dollár felett vágott neki a mai napnak. A forint pedig az euróval szemben a 332-es szint körül. De vajon mi mozgathatja ma a pénz- és tőkepiacokat? Ezeket gyűjtöttük össze.
1. Trump újra pótvámos üzemmódban
Az amerikai elnök kedvenc kommunikációs csatornáján, a Twitteren kürtölte világgá, hogy visszaállítja az argentin és brazil acél- és alumíniumtermékekre korábban kivetett, majd visszavont vámokat. Szerinte ugyanis a két dél-amerikai ország azzal, hogy jelentősen leértékelte a devizáját, versenyhátrányt okozott az amerikai agrárexportnak. Július óta a brazil reál 11, az argentin pezó 33 százalékkal gyengült az amerikai dollárral szemben, más kérdés, hogy teljesen más okból. Argentínában komoly gazdasági és kormányválság alakult ki, míg Brazíliában is jelentős a költségvetési egyensúlytalanság, folyamatosan nő a GDP-arányos államadósság. Hétfőn este pedig Trump már a francia pezsgőkre és borokra helyezett kilátásba 100 százalékos büntetővámot, összesen 2,4 milliárd dollár áruértékben, válaszként a francia digitális adókra.
Az ismét harcias amerikai elnöki hozzáállásból elemzők arra következtetnek, hogy aligha sikerül rövid időn belül lezárni az Egyesült Államok és Kína közötti tárgyalások első fordulóját. Már csak a hongkongi tüntetések miatt sem, annak kapcsán ugyanis az Egyesült Államok külügyminisztériuma tegnap kijelentette, Kína hamisan vádolja őket a belügyekbe való beavatkozással.
2. Kedvezőtlen amerikai feldolgozóipari adatok
Novemberben ismét csökkenést mutatott az ISM feldolgozóipari indexe, ami azért aggasztó, mert ez az egyik legjobb jelzője annak, merre tart a gazdaság. A gyenge adatért Trump az amerikai jegybank szerepét betöltő Fedet okolta, mondván, túl szigorú monetáris politikájával mesterségesen erősen tartja a dollárt, jelentős károkat okozva ezzel az amerikai gazdaságnak. Ezért a július végén megkezdett kamatcsökkentési ciklus folytatását sürgette. Ennek azonban kicsi az esélye, miután Jerome Powell november közepén úgy vélte, az amerikai gazdasági növekedés szilárd alapokon nyugszik, s bár az infláció valamivel a cél alatti, egy kamatvágás hosszú távon nagyobb károkat okozna az amerikai gazdaságban.
3. Katariak kacérkodnak a Lufthansával
Az állami tulajdonban lévő Quatar Airways részesedésszerzése mellett szívesen kötne egy olyan egyezményt is a német légitársasággal, ami megengedné, hogy egymás járatára is értékesíthessenek jegyeket. Emellett közös marketingkampányt is javasolnak, s a Quatar Airways járatot indítana Hannoverbe is, ami fontos kargóterminál Európában. A német delegáció vezetője, Stephan Deil meg is ígérte a Quatar-Hannover járat indítását, annak azonban nem örülne, ha cége a katari állam résztulajdonába kerülne. Ennek ellenére a hírre a Lufthansa részvényei másfél százalékot erősödtek.
4. Túljegyezték a Saudi Aramco részvényeit
Ahogy arról már beszámoltunk, a felajánlott 2 milliárd darab papírt hamar lejegyezték az intézményi befektetők, méghozzá jócskán, a legfrissebb hírek szerint már 4,6 milliárd darabra érkezett jegyzés, összesen 38,4 milliárd dollár értékben, noha a november 17-én kezdődött jegyzés szerdáig tart. A kibocsátásban részt vevő Samba Capital szerint főleg szaúdi intézmények jegyeztek, a külföldiek aránya csupán 10 százalék a jegyzésben. Az volt a terv, hogy az olajcég 1,5 százaléka kerül a piacra, összesen 25,6 milliárd dollár értékben, melynek kétharmada lehet intézményi, egyharmada pedig magánbefektetőké.
5. Carry-trade állhat a forint ingadozása mögött
Az utóbbi hetek mozgásából az Equilor Befektetési Zrt. arra következtet, hogy ismét előtérbe kerülhetett a hazai fizetőeszköz finanszírozó deviza szerepe az úgynevezett carry-trade ügyletekben. Erre utal, hogy a forint pozitív befektetői hangulat mellett gyengült, negatív hangulatban pedig inkább erősödött. Mindenesetre az euróval szembeni árfolyamában 330-nál lehet a következő fontos támasz.
6. Nagyot romlottak a Mol marzsai
A finomítás és kereskedelem üzletága nyereségességét meghatározó finomítói árrés az októberi 7,2 dolláros szintről 2,9 dollárra csökkent novemberben. Emögött a Brent-Ural árkülönbözet állhat, mivel az Ural iránti kereslet jelentős növekedése miatt az ára ismét a Brent fölé került. A petrolkémiai termékek iránti kereslet csökkenése miatt a petrolkémiai marzs is nagyon gyenge lett novemberben, miközben az is a kínálatot növeli, hogy egyre több olajipari cég nyergel át a vegyiparra.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
