Az euró paritásra esése kisiklott, mivel Draghi pénze európai részvényekbe áramlik – ezzel a címmel szentelt figyelemre méltó cikket a Bloomberg a nemzetközi tőkepiaci, tőzsdei folyamatoknak. Miután az euró 1999-es bevezetése óta a legnagyobb esést szenvedte el az utóbbi időben, egy év alatt 1,40-ről 1,04-ig zuhant a keresztárfolyam a dollárral szemben márciusig. Ám azóta efelett stagnál, nagyjából 1,05 és 1,10 dollár között.
Megvolt a gödör alja?
Úgy tűnik, az euró már megtalálta a gödör alját – írja a Bloomberg, és ezt azzal magyarázza, hogy az EKB (Európai Központi Bank) által az európai kötvénypiacokra öntött eurómilliárdok, valamint más befektetői pénzek is az európai részvénypiacra ömlenek. A részvényvásárláshoz pedig természetesen euróra van szükség.
|
| További árfolyamok>>>>>>> |
A hírügynökség szerint az EPFR Global adatai alapján 63 milliárd dollár áramlott már az idén április 22-ig az európai részvényekre szakosodott befektetési alapokba, hetven százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az idén már 19 százalékkal mentek fel az öreg kontinens részvényei, ami egyre többek figyelmét felkelti. Utált befektetési eszközből nagyon kedvelt eszközökké válnak, ahogy egy sok milliárd dollárt kezelő menedzser fogalmazott. Ez persze nagyon jó hír lehet a magyar tőzsdének is.
Állampapír negatív hozammal? Kösz, nem
Azt is írják, hogy a rally legújabb beindulása igazán az európai QE (mennyiségi lazítás) részleteinek január 22-i bejelentéséhez köthető, és nagyon hasonlít az amerikai QE3 hatásához, ami az amerikai részvényeket is alaposan felvitte, és a dollárt is hozzávetőleg tíz százalékkal drágította annak idején.
|
Nagyon veszik a magyar részvényeket is Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája pár napja azt mondta a Privátbankárnak, a magyar részvénypiacon az általános történet, fő trend most az, hogy veszik a külföldiek, egyébként az egész Közép-Kelet-Európai régióval együtt. Van ugyanis jó gazdasági növekedés nálunk, az árazások pedig meglehetősen alacsonyak. Főleg a Molt, az OTP-t és a Richtert vásárolják, ezeknél érezhető külföldi pénzbeáramlás. A magyar volt az idén a világ egyik legjobban teljesítő részvénypiaca, de a lengyel részvények is sokat emelkedtek az utóbbi időben. |
A cikk részletesen taglalja, hogy az európai részvényeket vásároló külföldiek jelentős része nem fedezi a devizakockázatokat, így a részvényeken kívül lényegében az euró erősödésére is játszik, az euróban is bízik. Tavaly év végén még távozott a tőke Európából, elsősorban a nulla közeli, sőt az alatti szintre esett állampapír-hozamok miatt.
Óriások hisznek még mindig a dollárerőben
Van, aki viszont azt mondja, hogy a kötvények miatti pénzkiáramlás még mindig magasabb, mint a részvények miatti tőkebeáramlás. Egy csomó óriási bankház, mint a Deutsche Bank, Barclays, Citigroup, Morgan Stanley azonban kitart amellett, hogy az euró/dollár paritásra fog esni, azaz 1,0 alá megy a keresztárfolyam, folytatódik a dollárerősödés.
Az euró/dollárra persze még sok más dolog is hat, az amerikai gazdaságból érkező hírek, az amerikai kamatemelés valószínűsége, az olajárak, a Grexit lehetősége, brit választások egy kisebbségi kormányzás árnyékában, amelyeket ez a cikk nem említ. Foglalkozik viszont amerikai viszonyokkal és az olajjal Zsiday Viktor alapkezelő az Alapblogon.
Az USA rosszabbul teljesít
Szerinte úgy tűnik, hogy az amerikai gazdaság rosszabbul teljesít, ugyanis a dollár hirtelen erősödése, meg a tavalyihoz hasonló rossz időjárás együttesen oda vezettek, hogy az első negyedévben alig nőtt a GDP. Ennek hatására a várt kamatemelés időpontja is egyre hátrébb tolódik. A dollárbika emiatt el is kezdett ereszteni, hiszen ha egyelőre nincs kamatemelés, akkor lehet, hogy „túlzásba vitték a bikafuttatást”. Könnyen lehet, hogy a dollárban nagyobb korrekció lesz, ezzel párhuzamosan az olaj is életjeleket mutat.
Pont a dollárkorrekció és az olajárak visszaépülése ágyazhat azonban meg a későbbi, gyorsabb kamatemeléseknek. Az ismét két százalék fölé ugró infláció miatt elkerülhetetlen lehet az amerikai kamatemelés, amivel újraindulhat majd a dollárerő is.
Minden csúcs nézőpont kérdése
Csúcson van-e egyáltalán az európai részvénypiac? – teszi fel a kérdést Duronelly Péter, az Aegon Alapkezelő szenior elemzője a cég blogján most, hogy az emelkedés kicsit elbizonytalanodott. Ez ugyanis értelmezés kérdése. Maga az árindex, a STOXX Europe 600 ott van, ahonnan 2000-ben és 2007-ben lefordult. „Mindkét esetben jelentős esés következett be, sőt, nem is szimpla esés, inkább lefele menő trend” – írja.
|
| További árfolyamok itt>>>>>>>>>>>> |
A piacon belül nagy eltérések vannak, a DAX például 50 százalékkal van feljebb, mint a 2007-es csúcs, szektorbontásban pedig az autó 55 százalékkal, az egészségügy 84 százalékkal haladja meg a régi maximumokat.
Osztalékkal együtt jobb nézni
Ha nem csak az árindexet nézzük, hanem az osztalékokkal újraforgatott európai részvény-portfólió értékét, akkor viszont azt látjuk, hogy már 27 százalékkal elhagytuk a 2007-es rekordot. Így nézve abszolút csúcson vagyunk. Megint más képet kapunk, ha az árazási mutatókat nézzük, akkor viszont nem tűnik túlértékeltnek az európai piac. Európa „csúcson is van meg nem is, attól függően, hogyan nézzük” – vonja le a következtetést az elemző.
Az amerikai fővárosban székelő Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,1 milliárd dollár hitelt folyósított Ukrajnának. 
