|
| Hodl=Hold=Tartani, a bitcoin-hívők egyik jelmondata |
Szabó Dávid, a Superposition Alap kezelője, blokklánc-szakember arról beszélt, hogy nemcsak valós, hanem virtuális dolgokat is lehet a blokkláncon tárolni. Maga a bitcoin is ilyen virtuális dolog, de az egyedi tulajdonságokkal rendelkező kriptocicák (cryptokitties) is ide tartoznak. Ezek játéknak tűnnek, de sokkal messzebbre vezetnek.
A kriptoállatoknak elődje is létezik, a kriptopunk-ok vagy kriptopunk-tokenek. Annak ellenére, hogy ezeket a kis műalkotásokat tetszés szerint lehet másolni, az embereknek valahogy jó érzést okoz, hogy birtokolhassák őket. Másodlagos piacuk alakult ki, és a ritkább példányok meglepően magas áron cserélnek gazdát.
A kriptocicákkal is kereskedni lehet, etherért árulják, de már szaporítani, házasítani is lehet őket. (Erről korábban itt is írtunk.) A “szaporító okos szerződés” két macska DNS-éből csinál egy harmadikat, aminek a DNS-ét az Ethereum blokkláncában tárolják. Ez az első igazán sikeres Ethereum-alkalmazás.
Leonardo a cybertérben?
A kriptomacskák azonban azért is érdekesek, mert ezzel a technikával sok minden mást is lehet értékesíteni. Szabó Dávid egy Leonardo da Vincinek tulajdonított festményt említett példaként, amely nemrég 400 ezer dollártért kelt el, de további 50 ezer dollárt vittek el a tranzakciós költségek.
Ezért bocsátották ki az Art Token nevű digitális érmét egy Maecenas nevű cégnél, amely a művészeti alkotások tulajdonjogát tartja nyilván és piacot teremt nekik. Ami igazán nagy dolog ebben, az Szabó szerint az, hogy ezzel a technikával nemcsak egész művekre, hanem egy részükre, töredékükre is lehet licitálni, tulajdonrészt szerezni bennük. Például egy százalékos tulajdonrészt venni egy Leonardo-festményben. Ezzel is lehet arra spekulálni, hogy a műkincs ára majd felmegy.
Reneszánsz-ETF?
Ha pedig valakinek már van egy ilyen tulajdona, akkor elvileg óvadékba is lehet adni, például hitelt venni fel rá. Jól diverzifikált, sokfelé megosztott művészeti portfóliót lehet összeállítani. Reneszánsz ETF-et, Picasso ETF-et, műtárgyalapot is létre lehet hozni a technika által.
Cseh György, aki korábban neves befektetési alapkezelő társaságokat igazgatott, az Etheal nevű cég vezérigazgatójaként most az egészségügy decentralizálásával foglalkozik. A cég egy 180 millió dolláros pre-ICO-t (heal token nevű érmék eladása) hajtott végre nemrég, a fő tőkebevonás (main sale) márciusban lesz. A vállalkozás célja, hogy a pácienseket és az orvosokat összekösse a piacon.
Doktor úr, fent van a listán?
Szerintük 40-60 százalékos költségmegtakarítást jelenthet, ha az ügyfelek egy adatbázisban meg tudják találni a megfelelő orvosokat. Nincs ugyanis ma sztenderdizált nemzetközi szempontrendszer, amely lehetővé tenné az orvosok tevékenységének összehasonlítását – mondta el Cseh György.
A cég már most is évi 2,5 millió látogatóval rendelkező platformot működtet Doklist néven. Az exponenciálisan növekvő gyógyturizmus is kiemelt területük, amitől jelentős bevételt várnak.
Örökre fent marad
A blokklánc segítségével ez könnyebben megoldható, egy blokkláncon helyeznék el az orvosokról szóló véleményeket. Ezzel akár egymilliárd ember életminősége is javítható. A cég okos szerződéseit (smart contract) egy nemzetközi céggel auditáltatja. A blokklánc egyik nagy előnye, hogy az oda bekerülő információk többé nem törölhetők. (Mint korábban létrehozott más orvos-értékelő oldalakról, hálapénz-fórumról – a szerk.)
Malacok a blokkláncon
Csendes Dániel, a Te-Food nevű cégnél a blockchain-technológiának az élelmiszer-biztonságban való alkalmazásán dolgozik. Évente 400 ezer ember meghal, 70 millió kórházba kerül szerinte a világban élelmiszer-mérgezés miatt. Az ágazatban a profit nagy része a kereskedelemben csapódik le, nem a termelőknél.
A szakember szerint nem az építőipar, hanem az élelmiszeripar a legkorruptabb a világon. A Te-Food rendszere az élelmiszerek, élőállatok útjának nyomon követését szolgálja. De mi szükség van a blokkláncra? Az információ a blokkláncon megmásíthatatlan, ezért hiteles, ezen kívül publikus.
“Jogotok van tudni, mit esztek” – hangzott el. Vitalik Buterin, az ethereum egyik alapítója is az élelmiszer-ipart említette alkalmazási területnek. A Te-Food februárban ICO-val von majd be tőkét (token sale).
Kommentekért jutalomfalat
A média és a blockchain kapcsolatáról beszélt Mogyorósi Attila, aki szerint a Steem a blokklánc Facebook-ja, ahol saját kriptovalutával jutalmazzák azokat, akik posztolnak, kommentelnek. A Musicoin a zenei streamelést igyekszik forradalmasítani, anélkül, hogy közvetítőket, zenekiadókat vennénk igénybe, akik jelentős sápot vesznek le belőle. A hallgatók és a zenészek közvetlenül tudnak tranzakciókat bonyolítani.
A Hubii a szerzői jog által védett tartalmakat védi blokklánc-alapú decentralizált alkalmazással. A Kin pedig egy chatprogram, amelyen belül kriptodevizával digitális szolgáltatásokat lehet vásárolni. (Matricákat, játékokat, zenét.) A szolgáltást főleg fiatalok használják, akik számára a digitális tartalom használata már természetes.
Kesztyűt dobnának a Google-uralomnak
A digitális hirdetési piac ma nagyon koncentrált, a Google és a Facebook a hiretési piac 73 százalékát birtokolják. Hatalmas bevétel-kiesést okoz a többi cégnek, a hirdetők pedig sokszor nem tudják, mire is költenek. Rengeteg a kéretlen hirdetés és a felesleges hirdetési költség.
A Brave böngésző ennek a forradalmasítását ígéri, csak azokat a hirdetéseket engedi át, amelyeketet kérjük, és sokkal gyorsabb versenytársainál. A rendszer a hirdetési pénzek egy részét a felhasználók között osztja fel.
A BAT kriptovaluta is a digitális hirdetési piacot szeretné megreformálni, a BAT tokenen keresztül jobban pozicionált hirdetéseket lehet vásárolni.
(A konferenciáról, a blokklánc felhasználási lehetőségeiről írtunk még itt»»» és itt»»» is.)
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
