Az 1995. november 28-i tőzsdei bevezetéskor még csak 1105 forint volt egy Mol-részvény árfolyama, később megközelítette a 35 ezer forintot is. Ma pedig csúnyát zuhant a tőzsdén egy ismeretlen nagybefektető eladásainak hatására, 12 000 forint alatt is megfordult. Vajon megérte-e hosszú távon kitartani mellette?
A Mol árfolyama egyrészt konjunktúrafüggő, hiszen recesszió idején kevesebb üzemanyag fogy, gazdasági fellendülés idején több. Másrészt sok függ a világpiaci áraktól, a nemzetközi finomítói marzsoktól, az állami adóemelésektől, illetve más állami beavatkozásoktól, mint korábban a gázüzletág mizériái. Ráadásul a külföldi kőolaj-találatok, más országok politikai problémái, a közel-keleti helyzet, a horvátországi fejlemények is beleszólhatnak a cég megítélésébe.
A legnagyobbat azonban eddig a felvásárlási spekulációk, majd az azokat lehűtő állami beavatkozás tudnak emelni és taszítani rajta. Így volt ez 2007-ben, amikor az osztrák OMV próbálta megszerezni, amit az állam végül a „lex Mol” néven ismert jogszabállyal akadályozott meg. Így a részvény már a Lehman-válság kitörése előtt elveszítette értékének mintegy felét.
Hosszú távon azonban még így sem volt rossz vétel a Mol-részvény. Bevezetése óta majdnem 11-szeresére drágult a részvény még a csütörtöki alacsony áron is, és ha a némileg rapszodikusan ugyan, de az évek többségében kifizetett osztalékok hatását is belevesszük, 14,7-szeres a drágulás. Ez alatt az általános árszínvonal csak 3,7-szeresére nőtt, azaz „csak” 270 százalék közelében volt az infláció, közel 19 év leforgása alatt. (Főleg a kilencvenes években volt magas a pénzromlás üteme.)
Az azért látszik a grafikonon, hogy az osztalékkal korrigált árfolyam – most 16 200 forint körül lenne annak a vagyona, aki az osztalékokat mindig visszaforgatta volna Mol-részvénybe – bár szépen növeli ugyan a befektetők vagyonát, messze nem befolyásolja annyira a nyereségüket, mint az árfolyam-ingadozás.
Amint az egyik vezető hazai alapkezelő a Mol-ügyről korábban a Privátbankárnak elmondta, ha valaki sokat akar adni egy tőzsdei részvényért, akkor nem az a feladat, hogy elkergessék. Vagy, ha stratégiai cégről van szó, akkor nem kellene tőzsdére vinni. (Bár az a magyar tőzsdének nagy veszteség lett volna.)
(Az OTP hosszú távú teljesítményéről írt hasonló cikkünk itt olvasható.)
|
Jó vétel lehet? A KBC Equitas szerint a nyomott árszint idővel jó vételi lehetőségeket kínálhat, de a számos bizonytalansági faktor miatt egyelőre érdemes távol maradni a részvénytől. Pozitívum, hogy alulértékelt a papír, és „ha az arabok adnak el, az akár jó beszállási pontot is eredményezhet”. Negatívum, hogy az eladó személye ismeretlen, és elromlott a technikai kép. |
| Üzleti év | Összeg | Kifizetés kezdete |
| (forint/részvény) | (BÉT-hirdetményekből) | |
| 1993 | 73 | ? |
| 1994 | 0 | - |
| 1995 | 9 | ? |
| 1996 | 37 | ? |
| 1997 | 80 | ? |
| 1998 | 90 | ? |
| 1999 | 55 | ? |
| 2000 | 55 | ? |
| 2001 | 55 | 2002.06.12 |
| 2002 | 55 | 2003.06.06 |
| 2003 | 57,86 | 2004.06.07 |
| 2004 | 167,42 | 2005.06.14 |
| 2005 | 321,14 | 2006.05.18 |
| 2006 | 507,96 | 2007.05.23 |
| 2007 | 883,36 | 2008.07.16 |
| 2008 | 0 | - |
| 2009 | 0 | - |
| 2010 | 0 | - |
| 2011 | 454,54 | 2012.06.12 |
| 2012 | 462,16 | 2013.06.06 |
| 2013 | 590,1 | 2014.06.05 |
| (Forrás: bet.hu, Részvények Könyve) | ||
