A fukushimai atomerőmű-baleset, 2011 március 11-e után hiperbola-szerű pályán zuhantak az uránbánya-részvények árfolyamai, érthető módon, hiszen számos erőmű leállt, egyes országokban, mint Németországban az atomenergiából való teljes kivonulást határozták el. Az urán iránti kereslet erősen csökkent, még azok a cégek sem vásároltak, amelyek folyamatos felhasználók voltak, mert nem tudták, mit hoz a jövő, inkább felélték raktárkészleteiket.
Ám ahogy más balesetek vagy rendkívüli események után is történni szokott, a félelmek egy idő után az emlékekkel együtt halványultak, és a gazdaságossági, környezetvédelmi szempontok miatt sok esetben a régi erőművek megtartása, sőt újak építése mellett döntöttek. Ma már nem azt prognosztizálják, hogy az atomenergia lassacskán el fog tűnni az energiatermelésből, inkább azt, hogy szinten marad és lassan bővül is. Kevésbé, mint más energiaforrások, de várhatóan nő az atomenergia termelése és így az uránfelhasználás is.
Ennyit esett az uránérc
Az után árfolyama inkább csak irányadó jellegű adat, mert nincs igazán nyilvános piac, a szerződések hosszú távra köttetnek zárt körben kevés számú szereplő között. Ám az Investing.com szerint Fukushima előtt kontraktusonként 70 dollár is volt, azóta lassan 20 dollár környékére csorgott. Ráadásul az időtényező is sokat számít, a Cameco adatai szerint például decemberben a rövid távú árfolyam 20, a hosszú távú 30 dollár volt. (Elvileg a CME tőzsdén is folyik rá kereskedés, de nem úgy tűnik, mintha lenne forgalma.)
Csak az ugrálás tűnik biztosnak
Ám ha a még hosszabb távú árfolyamot nézzük, érdekes dolgokat látunk, leginkább nagy ingadozást: kevéssel Fukushima előtt, 2010-ben is volt 20 dollár, 2007-ben pedig 140 dolláros ár is előfordult. Úgy tűnik tehát, hogy más nyersanyagokhoz, energiahordozókhoz hasonlóan, vagy azoknál is inkább hektikus, volatilis termékről van szó, amely most ritkán előforduló alacsony szinten, nagy gödörben van.
Ezt tükrözi az uránbányák részvényeinek árfolyama is. Az URA nevű amerikai ETF (tőzsdén kereskedett alap) árfolyama 2010-ben 98 dollárról indult, volt 115 körül is, most pedig csak 13,30. Tavaly év végén, illetve 2016 elején is sok éves mélypontot ütött kevéssel 11 dollár alatt, ám tartósan nem tudott alatta maradni, ez erős korlátnak látszik. Egyelőre.
Mozgás van bőven
Ez az alap talán az, amellyel a kisbefektetők legkönnyebben beszállhatnak ebbe az iparágba. Indíttatás lehet rá bőven, amit a közelmúlt eseményei mutatnak, a szektor nem reménytelen. Kissé hasonlóan az OPEC olajtermelés-csökkentési akcióihoz, az év elején Kazahsztán, a legnagyobb kitermelő, egyoldalúan tíz százalékkal visszafogta termelését.
Az OPEC-nél azonban ez látványosabb eredményre vezetett, az urán 20-ról 27 dollárra, az uránbányák alapja 12-13 dollárról 19-re ugrott, igaz, nem sokáig bírta olyan magasan, gyorsan vissza is hullott. Most megint 13 körül jár.
Jé, osztalékot fizetnek
Más árupiaci termékekhez hasonlóan a bányatársaságok itt is egyfajta tőkeáttétellel követik a nyersanyag árfolyamát: egy százaléknyi nyersanyagár-emelkedés több százaléknyi részvényár-emelkedést képes generálni. Ám a dolog kétélű, eséskor is hasonló a helyzet. Míg az urán ára harmadára esett, a kitermelők részvényei körülbelül nyolcad-kilenced áron forognak.
Érdekes módon az uránbányák közül pár még ebben a rossz helyzetben is tud osztalékot fizetni. Az URA ETF legnagyobb súlyú (mintegy 21 százalékot adó) részvénye, a Cameco cég saját honlapjának adatai alapján tavaly is, idén is tartani tudta negyedévenként 0,1 kanadai dolláros osztalékfizetését, ami a 12,64 dolláros tőzsdei árfolyamra vetítve évi 3,1 százalékos osztalékhozamot jelent (0,4/13,64). A cég egyébként azzal dicsekszik, hogy részvényeinek 1991-es tőzsdei bevezetése óta egyetlen osztalékfizetést sem hagyott ki, és az osztalékok trendje emelkedő.
Az alap is fizetett
Lássanak csodát: maga az URA alap is rendszeresen fizet hozamot a befektetőinek, évente egyszer. Legutóbb, január elején ez 0,937 dollár volt, ami a jelenlegi árfolyamra vetítve elvileg hét százalékos „osztalékhozam” (kötvényhozamoknak megfelelő megtérülés) lenne. Bár nem túl valószínű, hogy ez legközelebb is megismételhető. A korábbi években nagyon különböző összegeket fizetett, ezek szerint ezzel csökkentette valamelyest a befektetői hatalmas árfolyamveszteségeit.
Menjünk szembe a csordával?
Az uránnal mint befektetéssel kapcsolatos reményeket egyrészt az fűti, hogy a korábban, nagyrészt még Fukushima előtt bevásárolt raktárkészletek állítólag lassan kimerülnek, és emiatt hirtelen nagy, lökésszerű kereslet jelenhet meg a piacon. Bár ha ezt mindenki tudja és mindenki számít rá, akkor könnyen lehet, hogy már beépült az árakba. A lökésszerű keresletnek lehet, hogy már megvan a raktárakban a lökésszerű kínálata.
Az uránnal, uránbányászokkal kapcsolatban rengetegen derűlátók, bár van, aki hivatalból, kincstári optimizmussal tekint előre, mint a kitermelő cégek szakemberei. A Marketwatch összefoglalója szerint azonban ez nem jelenti automatikusan azt, hogy tévednek. Az urán ugyanis a kontrariánus (a tömeggel, fő sodorral szembe menő) befektetők álma.
57 új erőmű készül
Japán egyes reaktorait újra üzembe állítja. Kína, amelynek hatalmas problémái vannak a széntüzelésű erőművek borzasztó károsanyag-kibocsátásával, agresszív atomerőmű-építésekbe kezdett. A szénerőműveket az egész világban leépítik, miközben a világ energiafelhasználása tovább nő.
A világban 57 atomerőmű áll építés alatt, ezek nagy része három éven belül kész lesz. Az üzembiztonság érdekében pedig várhatóan hosszú időre előre készülnek majd beszerezni a szükséges fűtőanyagot. Eközben Kazahsztán mellett a Cameco cég is termelés-csökkentést jelentett be, egyes bánászok pedig csődhelyzettel küzdenek, számos beruházás elmaradt. Így a kínálat viszont korlátozott lehet.
Filléres részvényeink
A Morningstar elemzője emiatt még erre az évre 37 dolláros, 2019-re pedig 67 dolláros, tehát kétszereződő, háromszorozódó uránárakat jelez előre. Ha ez tényleg bekövetkezne, akkor a részvényárfolyamok még inkább többszöröződhetnek.
A Marketwatch szerint azért nem árt az óvatosság, sok bányavállalat nagyon eladósodott. Az URA-ban levő cégek egy része is „penny stock”, filléres részvény, amely tőkeemelést hajthat végre és ezzel a meglevő részvényesek vagyonát hígíthatja. (A tőkeemeléseket az ilyen cégek rendszerint csak jóval piaci ár alatt tudják végrehajtani).
Ez csak a döglött macska?
Még a világtermelés mintegy 17 százalékát adó óriás, a Cameco sem problémamentes. Neki állítólag az a baja, hogy sok termelését lekötötte korábban alacsony árakon. Tavaly év végén és az idén év elején veszteségessé is vált, így most költségcsökkentéssel foglalatoskodik. Ráadásul a TEPCO japán energiagigásszal van jogvitája, amely törölni akar egy korábbi nagy megrendelést.
Uránbányákat venni tehát továbbra is felettébb kockázatos vállalkozás, bár a nyereség pár év alatt elvileg több száz százalék is lehet. Elvileg. „A döglött macska felpattanásának” hívják a közgazdászok azokat az eszközöket, amelyek értékében nem történt valódi változás, de az eső trendet átmeneti, rövid, sokszor technikai jellegű emelkedés váltja fel. (Például shortzárások miatt.) Ez után tovább megy az esés. A tavaly év végi-idén év eleji felpattanás még ilyennek is bizonyulhat. (A név onnét jön, hogy állítólag a döglött macska is felpattan, ha elég magasról ejtik le.)
(Korábbi cikkünk a témában itt olvasható, néhány más urán-befektetésre szolgáló eszközzel.)
Kárpátaljai magyar származású drónparancsnok a kitiltott. 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
