Két dolog adott: a kriptodevizák, amelyek mögöttes értékkel nem rendelkező, de egyébként hasznos technológiára épülő informatikai találmányok, és Venezuela elnöke, Nicolas Maduro, aki annak ellenére, hogy a világ legnagyobb olajtartalékán ül, teljesen legatyásította országát. A szegénység mérhetetlen, és semmilyen valuta nem működőképes, hisz bármit vezet be, nincs mögötte áru-, és szolgáltatásfedezet. Így a valuták a milpengő sorsára jutnak.
Ha másnak sikerül?
A leleményes elnök ugyanakkor felfigyelt arra, hogy másoknak sikerül, ami neki nem: a semmiből értékes, pénzeknek nevezett eszközöket hoznak létre. Fantáziáját persze a bitcoin szárnyalása ragadta meg, na meg az a tény, hogy a bitcoin nem egyszeri és megismételhetetlen, hanem akárhány, hasonló vagy épp eltérő termék létrehozható, és mind kinevezhető kriptodevizának. Már csak az a kérdés, van-e rá kereslet.
| Ha többet szeretne tudni a kriptodevizákról, jelentkezzen következő rendezvényünkre, befektetési szemináriumunkra |
Az ötleg elvileg még jó is lehetne, ráadásul Maduro azt mondja, ő még értéket is tesz mögé, hisz ott a sok olaj. De hát az a sok olaj eddig is ott volt, lehetett érte bőségesen dollárt vagy bármilyen más értékes valutát kapni, az országnak mégsincs egy fityingje se, eltűnik, ki tudja, hová. Az olajfedezet így nem hogy használni, de egyenesen ártani fog a kriptodevizáknak: eddig azok kizárólag a bizalomra, esetleg egy kialakuló új technológiára épültek, de most egy olyan ember és országa bocsát ki egyet, akivel szemben minden bizalom rég elszállt. Ami eddig csak terv volt, február 20-án megvalósul: jön a petró.
Miben bízik?
Mit vár ettől Maduro elnök? Ugyanazt, mint szinte mindenki, aki létrehoz egy új kriptodevizát: kereslet lesz rá, értéke lesz, vagyis pénzt lehet keresni vele, olyat, ami dollárra, árukra, szolgáltatásokra cserélhető, és akkor vége az ország nyomorának. Ha egy kicsit előbb gondolkozik, még esélye is lett volna a sikerre, főleg, ha nem fedi fel kilétét. Ha nagyon ügyes, még 1-2 milliárd dollárt is összeszed (azt azért nem gondoljuk, hogy 10 milliárdosat sikerült volna neki, olyan csak kevés van), bár ennyi pénz csak igen rövid időre elegendő egy Venezuela méretű országnak.
Meglepő lenne, ha valaki venni a petróból, hisz nincs ember, aki még bízna Maduróban. Kérdés, hogy ez hogyan fog visszahatni a kriptodevizákra általában. Ezek után ugyanis óhatatlanul felmerül, hogy mégis, mi van egy ilyen deviza mögött, mitől lesz értéke? A piaci tapasztalat az, hogy hosszabb távon csak a fundamentumok számítanak, legyen szó pénzről, nyersanyagról, mezőgazdasági terményről vagy részvényről. Még az aranynál is, hisz abból tényleg véges mennyiség van, és eddig nincsenek tömegesen hozzáférhető más olyan anyagok, amelyek olyan tulajdonságokkal rendelkeznének, mint az arany.
Az ezredfordulós példa
A kriptodevizáknál még a jövő kérdése, hogy melyik nyújt valami olyat, ami értéket fog képviselni, a többi feltehetően eltűnik majd a süllyesztőben, ugyanúgy, ahogy az ezredfordulós dotcom lufiban is minden részvényt megvettek, ami technológiáról, internetről és távközlésről szólt, sokan ki is bocsátottak ilyeneket egy irodával és 1-2 alkalmazottal, rásózták a közönségre. Aztán mind eltűnt, csak az maradt, amelyik tényleg nagyot alkotott, azok viszont tényleg jó befektetések lettek. Venezuela valutáját, legyen az bármilyen, nem ajánlanánk a befektetési kategóriába, legalábbis az első rendszerváltásig.
Újabb úttorlaszokkal folytatódtak a tüntetések a bolíviai fővárosban és környékén. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
