Azt minden zöldfülű tőzsdéző fújja, hogy a négy legnagyobb forgalmú papír a hazai tőzsdén az „OTP-Mol-Richter-Matáv”, a kicsit járatosabbaknak az is beugrik, hogy az ötödik az Egis lehet. Ha a hatodikat kérdeznénk, valószínűleg találgatnának, hogy „CIG Pannónia? FHB? Synergon? Esetleg E-Star? Pedig valójában az utóbbi időben a német DAX tőzsdeindexre szóló turbó long certifikátok voltak, sőt azok közül is csak az egyik sorozat.
Pont a tőkétlenkedőknek találták ki
A BÉT statisztikája szerint az idei első félévben 94,3 milliárd forint volt az „egyéb részvények” kategória forgalma a tőzsdén, ami 34 százalékkal magasabb az előző év hasonló időszakának adatánál (70,5 milliárdnál). Ebben a kategóriában vannak ugyan még a tőzsdei befektetési jegyek és a kárpótlási jegyek is, ám az előbbiek forgalma tavaly csak kevesebb, mint tizede volt a certifikátokénál, a kárpótlási jegyek meg ezrelékben is alig fejezhetők ki, tehát a növekedés zömét a „certik” okozták.
Magasról lehet jó nagyot esni
Egyik előnyük, hogy itthon, forintban, hazai parketten lehet velük spekulálni néhány olyan fontos termékre, amihez egyébként bonyolultabb számlaszerződés és deviza kellene. A másik, a turbó változatoknál az, hogy tőkeáttételesek, azaz százezer forint befektetésével több százezer forintnyi kockázatot lehet felvállalni. Ha például a tőkeáttétel öt, akkor százezer forinttal félmillió forintnyi OTP-t lehet venni turbó long certifikáton keresztül, ha pedig tíz, akkor egymilliónyit. Ha a részvény felmegy, akkor ötször vagy tízszer annyit nyerünk rajta, mintha sima részvényvásárlást hajtottunk volna végre. Ha viszont esik, akkor a bukás is ötszörös vagy tízszeres.
A kockázatokat, mellékhatásokat további tényezők növelik. A certifikátok árazásában szerepe van az általános kamatszintnek, és - külföldi termékeknél - a devizaárfolyamok is bonyolítják a képet. Extrém árelmozdulásoknál a befektető teljes vagy majdnem teljes tőkéjét elvesztheti (esetleg az úgynevezett maradványérték marad meg neki). A határidős üzletektől eltérően azokban a certifikát legalább nem kér enni, azaz nem veszíthetünk többet az eredeti befektetésünknél.
Van másik? Mikor? Hol?
További veszély, hogy ha felvállalunk egy pozíciót, és az általában fél évre indított certifikát lejár, akkor nem biztos, hogy meg tudjuk újítani, illetve bizonytalan, mikor és milyen áron. Például nem biztos, hogy indítanak újat, ahogy a svájci frankra és az Erste Bank részvényeire szóló sorozatokkal történt. Ha lejár, és van belőle új sorozat, akkor vagy eladjuk az utolsó kereskedési napon az árjegyzőnek, vagy hagyjuk kifutni. Ha kifuttatjuk, öt-tíz nap, mire pénzünkhöz jutunk, és újra be tudjuk azt fektetni, eközben az adott termék ára elmozdulhat. Ha pedig eladjuk az árjegyzőnek, esetleg több százalékos veszteség ér a marzson, és ekkor sem biztos, hogy rögtön tudunk másikat venni.
|
| A BÉT születésnapi rendezvénye. |
A turbó certifikátok árfolyamát a tőzsdén ugyanis a kibocsátó Erste-csoport tartja karban, vételi és eladási árfolyamot jegyez rájuk. A kettő között nagyon változó, hogy mekkora a marzs (árrés), a BÉT júniusi kimutatása szerint például körülbelül 0,3 és 6,8 százalék között volt. A legnépszerűbb DAX-nál csak mintegy 0,7-1,3 százalék között, az euró/forint- és dollár/forint-certiknél 3-6 százalék, de eléggé nehéz rendszert felfedezni benne. (Egyes termékeknél valószínűleg fix forintösszeg lehet a marzs, a devizáknál például 17 vagy 18 forintot figyeltünk meg huzamosabb ideig.) Egy hat százalékos marzs, plusz a brókerjutalékok hatása, már egy éves kincstárjegy-kamattal ér fel.
Ahány ház, annyi tőkeáttétel
Akkor csak menjünk, és vegyünk valami szépet? A lottónál és más szervezett szerencsejátékoknál biztosan magasabbak a nyerési esélyeink, már csak azért is, mert ott a pénzünk felét-harmadát elviszik a költségek és az állam. Azt azonban nem árt még megfigyelni, hogy mekkora a tőkeáttétel, nehogy csalódjunk, vagy túlvállaljuk magunkat. Általában minél inkább veszített már értékéből a certifikát, minél közelebb van az ára a nullához, annál nagyobb lesz a tőkeáttétel. Minél magasabbra szökik az ára, annál kisebb, akár egy alá is süllyedhet, vagyis a tőkeáttételünk teljesen elolvad.
Jaj a legyőzötteknek
Bár a 25-szörös tőkeáttétel nagyon jól hangzik, csak akkor kellemes, ha jó irányba megy az árfolyam. Az említett euró/forint turbó certifikát a 275 forintos euróárfolyamnál megszűnik (ez a korlátár és a k. o., a kiütődés), és a befektetők csak egy szerény maradványértéket kapnak vissza, befektetett pénzük kisebb részét. (Persze attól függ, mennyiért vették.) Ilyenkor már nem is tűnik olyan jó ötletnek a magas tőkeáttétel. Vásárlás előtt tehát fontos megvizsgálni a tőkeáttételt, a korlátot is, és végiggondolni a lehető legrosszabb forgatókönyvet, ami bekövetkezhet.
A német államkötvények turbó short certifikátja is magas, 19 százalékos tőkeáttétellel forgott. Más certifikátoké jóval szerényebb, az OTP-nél például csak 0,9-3-szeres, a Magyar Telekomnál 1 és 4 közötti a különböző sorozatoknál, az aranyé 6-9, a dollár/forinté 9-10 körül volt.
(Frissítés: pénteken 15.20 körül hirtelen 281 forint alá esett az euró árfolyama, az euró/forint turbó certifikát ára 111 forintra esett, tőkeáttétele pedig 31-re nőtt.)
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss közlése szerint a szeptemberi reálbérek 9,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. 
