A svájci jegybank január 15-i hirtelen döntése, amikor elengedte a frank árfolyamgátját és egyben az árjegyzést is felfüggesztette, elképesztő zavart okozott a piacokon. A piac fél órára gyakorlatilag megszűnt, a szolgáltatók zárták vagy nem zárták ügyfeleik veszteséges pozícióit, teljesen követhetetlen árakon. Ráadásul előfordult, hogy a megkötött árat másnap tovább rontották.
Hihetetlen árfolyamok
Most egy olyan kötéslistát látunk, amire a legtapasztaltabb devizakereskedő is eltátaná a száját, de talán még Thomas Jordan jegybankelnök is percekig csak pislogna. Az ügyletek az egyik hazai tulajdonú brókercégnél köttettek. Az ügyfélnek két számlája volt ugyanott, az egyik euróban, a másik dollárban vezetve.
A dolláros számlán az EUR/CHF pozíciók mintegy 2 másodperc alatt, 9 óra 30 perc 51 másodperckor és 52-kor 1,18353, 1,18520 és 1,17057-es árakon zárultak. Az eurós számlán a zárások 9 óra 45 perc 12-16 másodperc között, vagyis egy 5 másodperces intervallumban 0,72824 és 0,82447 közt zárultak. Ráadásul 9 óra 46-kor állt helyre a normál piac, amin már 1,03-1,05 között zajlottak a kötések. Az adott ügyletben az összeg sem akármekkora: a második számlán 530 ezer dollár mínusz keletkezett, ami akárhogy is nézzük, jóval 100 millió forint fölötti összeg.
Ezek után már érthető, hogy egyes külföldi forex cégek miért vezették be azt a gyakorlatot, hogy a svájci frank ügylet után ügyfeleik negatív egyenlegű számláit feltöltik. Nyilvánvaló, hogy ami történt, mindennek nevezhető, csak piaci folyamatnak nem. Ez több mint vis major: ha ilyen lehetőséget bármely szolgáltató feltételez, nyilván bele sem kezd az iparágba, sőt ez esetben a felügyeletek sem engedélyeztek volna ilyen tevékenységet.
A végtelen bukó lehetősége
Számoljunk csak utána az itt vázolt esetnek: a kevéssel 1,20 fölött nyílt pozíciók 0,72 és 0,82 közt zárultak. Ez akárhogy is nézzük, a teljes ügyletértékre vetítve közel 40 százalékos veszteség. Vagyis ahhoz, hogy a számlán ne keletkezhessen mínusz, 40, de biztonsági okokból inkább 50 százalékos alapletétet kellett volna kérnie a szolgáltatónak. Forex ügyletek viszont már 1-2 százalékos letéttel is nyithatók - ez alapján extrém esetben a befektetett pénz 20-40-szerese is elveszhetne...
Ha tehát a mostani, a svájci jegybank által elidézett helyzetet nem sikerül az ügyfelek és a szolgáltatók közt megnyugtatóan rendezni, lehetőleg a jövőbe is mutató módon, akkor az azt jelenti, hogy ha valaki belép a forex piacra, attól utólag pénzének bárhányszorosa is elkérhető, ami nyilvánvaló képtelenség - még ha a január 15-i események példátlanok is voltak. Nincs az a dörgedelmes kockázatfeltáró nyilatkozat, ami ilyenre felkészíthetne bárkit - kérdés, hogy a felügyelet hagyhatna-e ilyen helyzetet fennmaradni. Egyelőre annyit jeleztek: nem véletlenül figyelmeztettek a korábbiakban többször a magas tőkeáttételes, spekulatív ügyletek szélsőségesen nagy kockázatára.