|
| Szakszervezetek demonstrációja a Cafeteria visszaállításáért a Magyar Nemzeti Bank székháza előtt, a Szabadság téren 2018. november 6-án. MTI/Szigetváry Zsolt |
Ahogy arról mi is írtunk korábban, november 13-án elfogadta az Országgyűlés a 2019-es adótörvényekről szóló csomagot, ennek része volt az is, hogy a cafeteria több kedvelt formája idén már jövedelemként adózik.
Olyan kedvencek, mint az étkezési utalványok, az Erzsébet-utalvány (ez utóbbi meg is szűnt), vagy a lakáshitel-törlesztés, kikerültek az adómentességi listáról, míg a SZÉP-kártya, a kultúra és sportbelépő, az óvodai és bölcsődei támogatás megmaradt. Minimális szintig igénybe vehetőek ajándékutalványok is, de ez tényleg elenyésző, hiszen évente csupán a minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg adómentes. Emellett jövedelemként adózik, de igénybe vehető adójóváírás (teljes teher jóváírással 51,63 százalék) az egészségpénztáraknál és az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásnál is.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
Mivel még nagyon az év elején járunk, nem lehet teljes képet kapni, ám a Privátbankár.hu által megkeresett szakértők előtt már kezdenek kibontakozni a tendenciák. Fata László, a Cateriatrend.hu szakértője szerint az eddig cafeteriát használó cégek jellemzően külön megtartották a juttatási keretet, melyben a szűkebb kínálat mellett sokan a pénzben való kifizetés lehetőségét is kínálják a munkavállalóknak. Kérdésünkre elmondta, azt, hogy a kormánynak sikerült-e elérni, hogy a munkáltatók fizetés részévé tegyék a korábban cafeteriára szánt keretet, egyelőre még nem igazán lehet látni, mivel még zajlik a dolgozó juttatásválasztási folyamat.
A szakértő úgy véli, hogy bár biztosan nem fognak ugyanúgy juttatásokat adni a cégek idén, mint 2018-ban, de sokan keresik a működő megoldásokat. Fata László szerint továbbra is gyakori maradhat, hogy a munkáltatók adnak valamiféle juttatást a fizetésen kívül, elég csak arra gondolni, hogy például nőnapon furán hatna, ha a virág helyett pénzt adna a cég.
Mit adnak most a munkáltatók?
Kardos György, a Bonus-Cafeteria ügyvezető igazgatója is úgy látja, hogy a cégek döntő többsége valamilyen szinten megtartotta a cafeteriát, és ezek nem kerültek alapbéresítésre, viszont a törvényi változtatások miatt a keret összetétele változott. A SZÉP-kártya lett a legnépszerűbb, emögött az egészségpénztár (igaz, ennek felhasználási feltételei szűkültek a tavalyi évhez képest) és a nyugdíjpénztár áll a második helyen.
A meccsbelépő a kutyát sem érdekli
Az eredeti csomaghoz beadott módosítónak köszönhetően, nem szűnt meg a munkavállalónak juttatható sportrendezvényekre és kulturális eseményekre szóló belépőjegyek támogatottsága, annyi változás történt, hogy a jegyeket nem visszaválthatóvá tették, és a juttatási érték a sport esetén csökkent, míg a kultúra esetén nőtt valamennyivel. Kardos György elmondta, hogy az adható juttatások körének szűkülése miatt a kultúra népszerűsége valamennyit nőtt, de a sportbelépőknél egyáltalán nem látnak növekedést.
A szakember szerint alapvetően az utalványos rendszert most már nem éri meg megtartani a cégeknek, így nem javasolják az ügyfeleiknek sem, hogy pl. ételutalványokat adjanak. Ő úgy látja, hogy a kormánynak részben sikerült elérnie azt a célt, hogy a munkáltatók a fizetés részévé tegyék a korábbi cafeteria keretet, különösen azoknál a cégeknél, ahol a juttatások kezelésének nincs igazi gazdája.
Mi a helyzet a borítékozással?
Kardos György szerint a magyar kis cégekre alapvetően jellemző az, hogy borítékban adnak pénzt, és a korábbi cafeteria-rendszer ezt jelentősen fehérítette, így azzal, hogy a kormány lényegében szétverte a rendszert, ismét kezd gyakoribbá válni ez a jelenség. Ugyanakkor a szakember szerint a minimálbéremelés valamennyit fehérít a gazdaságokon, de a hazai vállalkozások így sincsenek egyszerű helyzetben.
A szakember nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a jövőben valamilyen formában visszahozzák a cafeteriát, ugyanakkor szerinte arra mindenképpen szükség lett volna, hogy egy könnyen elkölthető utalványrendszert meghagyjon a kormány. Mint mondta, sokkal szerencsésebb lett volna az, hogyha az adható cafeteria-keretet maximalizálják, így elkerülhető lett volna az általános közfelháborodás is.
Az iráni háború hatására az európai légitársaságok is emelik az árakat. De ez még csak a kezdet. 
