Az Egyesült Államok egyetemi és főiskolai diákjainak több, mint a fele kényszerül arra, hogy hitelt vegyen fel tanulmányai folytatásához, tűnik ki a FED jelentéséből. A diploma megszerzésekor átlagos adósságuk 30 ezer dollár, de a két elmúlt évtizedben drasztikusan emelkedett azok száma, akiknek több mint 50 ezer dolláros adóssága van.
A teljes, másfél milliárdos diákhitel-állomány többet tesz ki, mint a lakosság teljes hitelkártya–adóssága. Ráadásul a 45 millió, diákhitelt felvett amerikai 12 százaléka hátralékban van a törlesztéssel.
A továbbtanulás évtizedekig kifizetődő beruházásnak számított Amerikában, hiszen a felsőfokú végzettségűek jelentősen magasabb keresetre számíthatnak, mint akik a középiskolából kerültek ki írja a Neue Zürcher Zeitung. Ez változatlanul így van: egy alapdiploma birtokában átlagosan évi 32 ezer dollárral többet kereshet a fiatal. A gond az, hogy míg a bérek reálértéke 2001 óta alig emelkedett, a tandíjak az átlagos áremelkedés háromszorosával nőttek. Ehhez hozzájárult, hogy a gazdasági válság idején diplomásokat vettek fel olyan munkahelyekre, ahol nem is volt szükség végzettségükre. Ennek következtében a diplomások negyede ugyanannyit, vagy kevesebbet keresett, mint a kevésbé képzettek.
A kérdés jelentőségénél fogva szerepet kap az elnökválasztási kampányban is. Bernie Sanders, az egyik demokratapárti jelölt javasolta, hogy töröljék el a tandíjat az állami tulajdonban lévő főiskolákon. Párttársa, az ugyancsak a demokraták balszárnyához tartozó Elizabeth Warren szenátor szerint a szegény, évi 100 ezer dollárnál kevesebbet kereső családok gyermekeinél 50 ezer dollár tandíjat el kellene engedni. Ez az érintettek 95 százalékának adósságát eltörölné. Más megoldást javasolt a republikánus Josh Hawley szenátor: fedezzék a főiskolák a diákok adósságának felét, ha azok nem tudnak fizetni.
Hatalmas cégekről van szó: az MKIF Üzemeltető például 2024-ben 36,6 milliárd forintos forgalommal zárt. 
