A munkavállalók többsége kapott eddig cafeteriát, a SZÉP-kártya és az iskolakezdési támogatás volt a legnépszerűbb.
A magyar vállalkozásoknál a dolgozók 88 százaléka részesül legalább egy fajta béren kívüli juttatásból 2018-ban, a megkérdezett munkaadók legnagyob része, több mint 55 százaléka a leggyakrabban adott cafeteria elemnek a helyi bérlet vagy más utazási támogatást, illetve az Erzsébet-utalványt nevezte - közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI).
A kutatóintézet a vállalati konjunktúravizsgálat 2018. júliusi felmérése alapján elemezte a cégek által adott béren kívüli juttatásokat, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzési formáit.
A reprezentatív felmérésben 400 cégvezetőt kérdeztek meg, 300 kis- és középvállalkozást (ahol 20–249 közti a munkavállalók száma) és 100 nagyvállalkozást (ahol több mint 250 ember dolgozik).
Tarol a SZÉP-kártya és az iskolakezdés támogatása
A válaszadók 41 százaléka nyújt munkavállalóinak SZÉP-kártyát, 40 százalékuk iskolakezdési támogatást, a megkérdezettek 29 százaléka pedig készpénz formájában biztosít dolgozóinak cafeteria-juttatást. A cégek több, mint 10 százaléka kínál munkavállalóinak egészségpénztári, illetve nyugdíjpénztári hozzájárulást, munkahelyi étkeztetést, illetve ajándékutalványt. A béren kívüli juttatások további típusainak - többek között a diákhitel törlesztés támogatása, a mobilitás célú lakhatási támogatás, illetve az óvoda vagy bölcsőde költségeinek támogatása, valamint a kockázati élet, baleset- vagy betegségbiztosítás - előfordulási aránya a 10 százalékot sem éri el.
Főleg a közepes és nagy cégeknél jellemző
A cafeteria elemek alkalmazása elsősorban a közepes- és nagyvállalkozásokra jellemző, ugyanis míg a 20-49 munkavállalót foglalkoztató cégeknek a 74 százaléka nyilatkozta azt, hogy biztosít béren kívüli juttatást, ez az arány az 50-99 embert foglalkoztató cégeknél már 93 százalékra emelkedett. A 100 és 249 közé tehető munkavállalói létszámmal rendelkező cégek 88 százalékánál részesülnek a dolgozók cafeteriában, a 250-nél több dolgozót foglalkoztató nagyvállalatoknál pedig ez az arányszám elérte a 95 százalékot - derül ki az MKIK GVI felméréséből.
A külföldi tulajdonhányaddal rendelkező cégek körében elterjedtebbek a béren kívüli juttatások: míg a tisztán magyar tulajdonban lévő vállalkozásoknál a válaszadók 84 százaléka alkalmaz legalább egy cafeteria-típust, addig a külföldi (rész)tulajdonban lévő vállalatoknál ez az arány 94 százalék.
Népszerű az utazás támogatása is
2018-ban a nagyvállalatok körében a legelterjedtebb béren kívüli juttatás a SZÉP-kártya, amelyet a cégek 73 százaléka alkalmaz, ezt követi 66 százalékkal a helyi bérlet és az egyéb utazási támogatás, illetve az Erzsébet-utalvány. Azoknál a cégeknél, ahol a munkavállalók száma nem éri el a 250-et, a két legelterjedtebb cafeteria-típus a helyi utazási támogatás, illetve az Erzsébet-utalvány.
Jövőre jön a pénzes boríték?
Ahogy azt a korábbi cikkünkben is írtuk, jövő évtől lényegesen átalakul majd a cafeteria rendszere. A közterhek alapjának meghatározásához a béren kívüli juttatások esetében nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót, viszont a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem, csak az annak három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak.
Így például megszűnik az eddig készpénzben kifizethető 100 ezer forintos juttatás kedvezménye is, de nem lesz adómentes a lakáscélú munkáltatói támogatás, a lakhatási támogatás, a kockázati életbiztosítás, a diákhitel-törlesztésre adott támogatás sem. A Privátbankár.hu által megkérdezett szakértő szerint az átalakítás gyakorlatilag biztosan ahhoz vezet majd, hogy a kkv-szektorban széles körben elterjed a "borítékos kifizetés", ugyanis a magyarországi kis cégeknél lényegében a cafeteria volt a legalizálás egyetlen eszköze. Részletek >>
Címlapon
Saját lakásról ne is álmodjunk? Évtizedeket kell gyűjtögetnie a magyaroknak
Kétarcú a fővárosi lakáspiac: egyrészről a budapesti lakásárak még mindig csak a régió középmezőnyébe tartoznak, bár ötödik éve kitartóan emelkednek. Másrészről egyre több vevő szemléli elképedve az árakat, mert azokat a saját jövedelméhez viszonyítva nagyon magasnak találja.
További cikkek
-
Megvan, mikor kapják meg a plusz pénzt a nyugdíjasok
Hamarosan kezdődik a nyugdíjprémiumok kifizetése. Tovább
-
Öt ország, ahol sokkal később mennek nyugdíjba, mint a magyarok
Miközben a kormányok a nyugdíjkorhatárok emelésével vannak elfoglalva, hosszú távon inkább csökkent a tényleges nyugdíjba vonulási idő. Tovább
-
Újra ad pénzt hűtőre, mosógépre az állam – így lehet pályázni
Novembertől újraindul az Otthon melege program. Tovább
-
Ismét kísért a későbbi nyugdíjba vonulás réme
Megoldás helyett csak időt vásároltak maguknak a politikusok nyugdíjügyben Németországban? Tovább
-
Letarolta a magyar internetet a lakástakarék - valaki előre tudta, mi lesz?
A Google keresési trendjei alapján október 15-én gyakorlatilag teljesen letarolta a magyar internetet a lakáskassza kinyírása. Tovább
-
Támadnak az adathalászok - most ezzel akarják ellopni a banki adatokat
Az adathalászok az ügyfeleket igyekeznek rábírni személyes banki azonosítóik megadására. Tovább
-
Beindultak a bankkártyás csalók, egy év alatt megduplázták a visszaélések számát
Az okozott kár pedig 82 százalékkal ugrott meg. Tovább
-
Ebből mi lesz? Lakásáfa-kompenzációs csomagot készített a BKIK
De hogy ez mit takar, az még nem derült ki. Tovább
-
Mit adtak a lakástakarékok? Megszólalt az egyesület
Reagált a Lakás-takarékpénztárak Egyesülete. Szerintük az eddigi üzleti modell nemcsak a lakosságnak jelentett biztonságot, hanem az egész gazdaságnak. Várják, hogy a kormány velük együtt hozzon újabb lépéseket a lakástámogatási rendszer átalakítása során. Tovább
-
Robotokkal fogunk társalogni banki ügyintéző helyett?
Éppen az ügyfelekkel foglalkozó területeken látnak legnagyobb fantáziát a világ legnagyobb bankjai a mesterséges intelligenciában. Tovább
-
Ingyen körbeutaznád Európát? Most összejöhet!
Ezúttal 12 ezer fiatal pályázhat a hamarosan induló InterRail programba. Tovább
-
Valami véget ért: tényleg nincs többé lakástakarék
Az OTP közleményéhez igazából nem is nagyon lehet mit hozzátenni. Tovább
-
Reagált a Bankszövetség: sürgősen pótolni kell a lakástakarékokat!
Megjött a reakció a Bankszövetségtől is az eltörölt lakástakarékokra. Tovább
-
Milyen lesz a digitális pénzünk?
A pénzügyi világ még le van maradva a digitalizáció terén, de bankok, fintech-vállalkozások és techóriások versengenek azért, hogy ebben változás legyen. Tovább
-
Az OTP máris lépett: megvan, meddig lehet lakástakarékot kötni
Nem sok ideje maradt azoknak, akik állami támogatást szeretnének lakástakarékuk mellé. Tovább
-
Kész, vége: a parlament megszavazta a lakástakarékokat kinyíró törvényjavaslatot
Mostantól a köztársasági elnökön múlik, mikor lép hatályba. Tovább
-
Lakástakarékok: már a New York Times is erről ír
Messzire gyűrűzik a hét legnagyobb magyar történésének híre. Tovább
-
Durván átverték az utasokat - most beperlik őket
Ritka pofátlan utazási iroda bukott le. Tovább
-
Megszüntetnék a lakástakarékok állami támogatását!
Az állam a jövőben nem fogja támogatni a lakástakarék-pénztári megtakarításokat. Az ötletet az mfor.hu szerint a kormány is támogatja. Tovább
-
Horror történetek a fapados légitársaságokkal – így mentenek meg az új utasbiztosítások
Felértékelődött az utasbiztosítási kiegészítők szerepe. Tovább
Videók
Utánajártunk
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Mibe érdemes fektetni az idén? – Zsiday Viktor
-
Külföldi álmok: honnan tudja egy magyar cég, hogy van esélye labdába rúgni? – Katona Zsolt
-
Mit válassz, ha nyugdíjas éveidre szeretnél takarékoskodni? – Benczédi Balázs
-
A kötvényekből ingatlanalapokba mennek az idén a befektetők – Varga Zalán
-
Ha a nyugdíjadra gondolsz, erre ügyelsz a befektetésnél – Hajósi Péter, Varga-Balázs Attila
