A magyar vállalkozásoknál a dolgozók 88 százaléka részesül legalább egy fajta béren kívüli juttatásból 2018-ban, a megkérdezett munkaadók legnagyob része, több mint 55 százaléka a leggyakrabban adott cafeteria elemnek a helyi bérlet vagy más utazási támogatást, illetve az Erzsébet-utalványt nevezte - közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI).
A kutatóintézet a vállalati konjunktúravizsgálat 2018. júliusi felmérése alapján elemezte a cégek által adott béren kívüli juttatásokat, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzési formáit.
A reprezentatív felmérésben 400 cégvezetőt kérdeztek meg, 300 kis- és középvállalkozást (ahol 20–249 közti a munkavállalók száma) és 100 nagyvállalkozást (ahol több mint 250 ember dolgozik).
Tarol a SZÉP-kártya és az iskolakezdés támogatása
A válaszadók 41 százaléka nyújt munkavállalóinak SZÉP-kártyát, 40 százalékuk iskolakezdési támogatást, a megkérdezettek 29 százaléka pedig készpénz formájában biztosít dolgozóinak cafeteria-juttatást. A cégek több, mint 10 százaléka kínál munkavállalóinak egészségpénztári, illetve nyugdíjpénztári hozzájárulást, munkahelyi étkeztetést, illetve ajándékutalványt. A béren kívüli juttatások további típusainak - többek között a diákhitel törlesztés támogatása, a mobilitás célú lakhatási támogatás, illetve az óvoda vagy bölcsőde költségeinek támogatása, valamint a kockázati élet, baleset- vagy betegségbiztosítás - előfordulási aránya a 10 százalékot sem éri el.
Főleg a közepes és nagy cégeknél jellemző
A cafeteria elemek alkalmazása elsősorban a közepes- és nagyvállalkozásokra jellemző, ugyanis míg a 20-49 munkavállalót foglalkoztató cégeknek a 74 százaléka nyilatkozta azt, hogy biztosít béren kívüli juttatást, ez az arány az 50-99 embert foglalkoztató cégeknél már 93 százalékra emelkedett. A 100 és 249 közé tehető munkavállalói létszámmal rendelkező cégek 88 százalékánál részesülnek a dolgozók cafeteriában, a 250-nél több dolgozót foglalkoztató nagyvállalatoknál pedig ez az arányszám elérte a 95 százalékot - derül ki az MKIK GVI felméréséből.
A külföldi tulajdonhányaddal rendelkező cégek körében elterjedtebbek a béren kívüli juttatások: míg a tisztán magyar tulajdonban lévő vállalkozásoknál a válaszadók 84 százaléka alkalmaz legalább egy cafeteria-típust, addig a külföldi (rész)tulajdonban lévő vállalatoknál ez az arány 94 százalék.
Népszerű az utazás támogatása is
2018-ban a nagyvállalatok körében a legelterjedtebb béren kívüli juttatás a SZÉP-kártya, amelyet a cégek 73 százaléka alkalmaz, ezt követi 66 százalékkal a helyi bérlet és az egyéb utazási támogatás, illetve az Erzsébet-utalvány. Azoknál a cégeknél, ahol a munkavállalók száma nem éri el a 250-et, a két legelterjedtebb cafeteria-típus a helyi utazási támogatás, illetve az Erzsébet-utalvány.
Jövőre jön a pénzes boríték?
Ahogy azt a korábbi cikkünkben is írtuk, jövő évtől lényegesen átalakul majd a cafeteria rendszere. A közterhek alapjának meghatározásához a béren kívüli juttatások esetében nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót, viszont a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem, csak az annak három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak.
Így például megszűnik az eddig készpénzben kifizethető 100 ezer forintos juttatás kedvezménye is, de nem lesz adómentes a lakáscélú munkáltatói támogatás, a lakhatási támogatás, a kockázati életbiztosítás, a diákhitel-törlesztésre adott támogatás sem. A Privátbankár.hu által megkérdezett szakértő szerint az átalakítás gyakorlatilag biztosan ahhoz vezet majd, hogy a kkv-szektorban széles körben elterjed a "borítékos kifizetés", ugyanis a magyarországi kis cégeknél lényegében a cafeteria volt a legalizálás egyetlen eszköze. Részletek >>
Az elemzők pont erre számítottak. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
