Lottót, sorsjegyet vettél? - a pénzed több mint fele már köddé is vált

Képzelje el, hogy egy baráti társaságban kis tétekben pókereznek. Ön megnyeri a játszmát, amikor már 2000 forint gyűlt össze középen, éppen besöpörné, mire kinyúl egy nagy szőrös kéz, és elvesz belőle 1200 forintot, csak a maradék 800 az Öné. Elképzelte? Nos, nagyjából ez történik akkor is, ha lottózik, csak ott ezt a pénzt már azelőtt „lenyúlják”, hogy kiderült volna, ki nyert.

Lottónyereményekre csak 46 százalékot fordítanak

A Szerencsejáték Zrt. 2011 januári keltezésű ötöslottó-szabályzata szerint ugyanis „a nyereményalap  46 százaléka a bruttó (SZJA-t is tartalmazó) nyereményekre fordítandó összeg”. Ez azt jelenti, hogy minden, lottószelvényekre fordított száz forintból 54 forintot azonnal levonnak a költségekre, a társaság hasznára, bizonyos adókra, és csak a maradék 46 forintot fordítják nyereményekre. De az sem teljes egészében a játékosoké, mert a társaság abból még kifizeti az SZJA-t is, ami tavaly januártól az egységes 16 százalékos kulcs szerinti érték, azelőtt viszont 25 százalékos volt.

Így aztán a kétféle kulccsal 46/1,25, illetve 46/1,16, azaz 36,8, illetve 39,7 forint kifizetés adódik, becslésünk szerint körülbelül ennyi maradt meg 2010-ben, illetve 2011-ben minden száz forintból a nyereményekre. A lottó nyereményhányada egyébként úgy tűnik, évente változik, 2010-ben internetes források szerint 45 százalék volt, 2005-ben pedig például 48 százalék.

Az államé volt minden száz forintból 34

Ami az összes, államilag monopolizált játékot illeti, a Szerencsejáték Zrt. mérlege szerint 2010-ben 168,5 milliárd forint szerencsejátékokból származó árbevételből 95,5 milliárd forint volt a nyereményráfordítás, ez 56,7 százalékos arány, valamivel jobb, mint a lottó 45-46 százaléka. A többi pénzből a cég kifizetett ötmilliárd forint osztalékot (2009-ben hétmilliárdot), 28,9 milliárd forint játékadót, 3,3 milliárdnyi iparűzési adót, 1,5 milliárd forint társasági adót.

A Szerencsejáték Zrt.  egyes adatai
	2007	2008	2009	2010
Szerencsejátékok árbevétele (mrd. Ft.)	144,2	158,0	153,9	168,5
Ebből nyereményráfordítás (mrd. Ft.)	79,3	86,1	85,7	95,5
Nyereményráford./árbev. (%)	55,0	54,5	55,7	56,7
Osztalékfizetés (milliárd forint)	2,0	5,9	7,0	5,0
Forrás: Éves beszámolók.

Ha ezekhez hozzáadjuk az általunk becsült szja-t, 57,8 milliárd forintot kapunk, ami a szerencsejátékból származó bevételek 34 százaléka volt. Azaz, a játékosok minden száz forintjából 34-et vitt el az állam 2010-ben – ez egyébként információink szerint nemzetközi összehasonlításban nem különösebben magas, de nem is alacsony. (Mivel állami vállalatról van szó, mindegy, hogy osztalékkal vagy adóval hízlalja a költségvetést. Mint ahogy az is, hogy a kultúrát játékadóból, vagy más költségvetési forrásból támogatják az országban.)

Kaphatsz 9900 forintért 1500 forint nyereményélményt

A társaságnak ezen kívül nyilván számos más költsége van, mint a dolgozók bére (8,7 milliárd forint), anyagjellegű ráfordítások (22,1 milliárd), értékcsökkenési leírás (mintegy kétmilliárd). Az értékesítési hálózat fenntartása, illetve a viszonteladóknak fizetett jutalékok jelentős tételt jelenthetnek a ráfordításokban.

Ám a játék matematikáján is jól látszik, hogy mennyire kevés az esélye a játékosok összességének nyertesként kikerülnie a dologból. Az ötöslottónál például az öttalálatos esélye a valószínűségszámítás alapján majdnem egy a negyvennégymillióhoz – egészen minimális. Ez azt jelenti, hogy 44 millió szelvényt kell vennünk a nyeréshez és mindegyiket másképp kitöltenünk. Ez 9,9 milliárd forintba kerülne, ennyiért lenne száz százalékos esélyünk megnyerni a 2,4 milliárdot. (Azt is csak akkor, ha más nem találja el az ominózus öt számot.) Valahogy nem a legjobb üzlet, de az állam és a rendező cég örülne a bevételnek.

De nézzük a ketteseket, itt már egy a negyvennégyhez az esély, azaz minten 44. szelvény kettes találat. (De csak nagy átlagban.) Átlagosan ennyi darab 225 forintos szelvényt kell vennünk, hogy kettes találatot érjünk el, 44 szelvény pedig 9900 forintba kerül. A nyereményük viszont legutóbb csak 1500 forint volt szelvényenként. (Az egyes nyereményféleségek között külön szabály szerint osztják fel a nyereményalapot.) Szintén nem egy főnyeremény.

Inkább tőzsdézz, ott a legalacsonyabb a költség

Míg tehát a lottóból az ügyfelek összessége csak a pénzének kevesebb, mint 40 százalékát látja viszont, vannak ennél sokkal jobb esélyekkel kecsegtető, avagy jóval kevésbé költséges szerencsejátékok is. A rulettnél például csak 2,8 százalék körüli a rendezőknek a rendszerbe – a nulla segítségével – automatikusan beépített haszna. (Azaz 37/36, mert harminchat normál szám van plusz a nulla. Amerikában vannak két nullát használó kaszinók is). A nyereményt pedig a játékos itt is nettó jövedelemként veheti fel, az adókat a kaszinó fizeti.

Még alacsonyabb a rendszerszintű költség a tőzsdénél, amely sokak szerint szintén szerencsejátékkal egyenértékű, legalábbis a hozzá nem értő kisbefektetők számára. Ha valaki teljesen találomra vásárol részvényeket, azok ára vagy felmegy, vagy nem, ez esetben nincs sok különbség a kaszinóval összehasonlítva. A brókerjutalékot, számlavezetést pedig meg lehet úszni a befektetett összeg 2-3 ezrelékével is. Persze nem fogunk milliárdokat nyerni egyetlen szelvénnyel – de nem is hízlaljuk ész nélkül az államkasszát, jellemzően az eleve már súlyosan leadózott pénzünkből.

Aki többre vágyik, még próbálkozhat határidős, egyéb származékos ügyletekkel is a tőzsdén, de azok nagyon veszélyesek is lehetnek. A bankbetét, államkötvény sok szempontból még jobb, ott - nem túl rövid távon - a hozamok biztosan meghaladják a költségeket, persze a nyereség is szerény.