Mennyibe fáj nekünk valójában, hogy megnézzék a villanyórát, gázórát, kéményt?
Órákba kerülhet, amíg kivárjuk, hogy leolvassák vízóránkat, villanyóránkat, gázóránkat, megnézzék a kéményseprők a kéményt, vagy bekössenek egy kábelt a telekom-cégtől. Mennyi lehet ennek a társadalmi költsége, ráfordítása Magyarországon éves szinten? Nem könnyű becsülni, de az biztos, hogy tízmilliárdos nagyságrendű.
A Trend FM elhozza Hollandiából Marco van den Akkert, a felhő-korszak utazó nagykövetét, aki rendhagyó módon mutatja be világszerte a cloud megoldások jelenét és jövőjét.
Részletek: konferencia.trendfm.hu >>
Itt a tavasz, itt van újra, és vele az éves gázóra–, villanyóra– és vízóra-leolvasás főszezonja. Időnként az internet, telefonvonal vagy a kábeltelevízió is meghibásodhat, szerelést igényelhet egy új modem vagy tévédoboz. Ma már az internet is majdnem olyan fontos sok embernek, mint a vízvezeték. Azután a kéményellenőrök is meglátogatják a lakások nagy részét, kötelező jelleggel, legalább évente egyszer.
Mibe kerül nekünk mindez, leginkább kieső munkaórákban, hiszen kötelező ilyenkor otthon tartózkodni? Budapesten a kéményseprő-művek négy órás intervallumot adott meg, tehát egy teljes délelőttre el kellett magát kérnie annak, aki nem tetszőleges helyről távdolgozik vagy nincs “gazdaságilag nem aktív” családtagja. A gázművek két órát adott, meg mindjárt egy pótidőpontot is, egy nappal később, további két órát. Az Elmű – valamilyen okból részben angolul – első alkalomnak három, majd pótidőpontnak egy órát jelölt meg.
A vízművek már egész évre elosztja az éves leolvasásokat, Budapesten kerületenként más-más hónapokra. Ezekről nem sikerült hirdetményt találnunk, de közvetett források alapján valószínűleg itt is a két órás intervallum dívik. Az elvileg versenyhelyzetben működő internet-szolgáltatókkal rosszabb a tapasztalatunk, ott négy órás intervallumot jelöltek meg utoljára. (De annál is sokkal rosszabb, hogy több hétbe és sok telefonálgatásba tellett, mire ezt el lehetett érni.)
Röpködnek a tízmilliárdok
Ha tehát a vízóra, gázóra, villanyóra leolvasója és a kéményseprő-társaság, plusz valamely telekommunikációs vállalat munkatársait meg kell várni otthon, ez rossz esetben akár 2+2+2+4+4=14 órás várakozást is jelenthet évente. Ami 14 millió óra munkaidő-kiesést jelentene elvileg egymillió háztartásra, ha mindenki munkából kellene elkéredzkedjen hozzá. Ez 1250 forintos nettó órabérrel számolva 17,5 milliárd forint lenne.
Tavaly ugyanis 219 400 forint volt a nettó átlagkereset a KSH szerint, ezt osztottuk 22 nappal és 8 órával. Valójában azonban a “nemzetgazdasági kár” jóval nagyobb, legalább a duplája ennek. Hiszen a munkavállaló által megtermelt értéknek – a kapitalizmusban tökéletesen érthető módon – csak egy részét fizetik ki a munkáltatók. Majd annak a bérköltségnek is majdnem a fele az államhoz megy adók és járulékok formájában.
A 14 óra kiesés egyébként, ha tényleges bércsökkenéssel járna, átlagosan 17 500 forintba kerülne dolgozónként. Bár valószínűleg sok munkáltató megengedi, hogy kicsit lelépjen az alkalmazottja, vagy máskor “lecsúsztassa” azt a pár órát. Akkor viszont a pihenő időnk rövidül meg.
Kivételek márpedig vannak
Magyarországon azonban 4,021 millió háztartás volt a KSH szerint 2016-ban a mikrocenzus alapján, így már 70,37 milliárd forintnyi nettóbér-kiesést kapunk. Ám ez csak egy elvi maximum, figyelembe kell venni sok más tényezőt is.
Hiszen a háztartások egy részében soha sem volt kémény, más részében nincsen vízóra. Megint másutt pedig esetleg még mindig palackos gázt használnak vagy kútból nyerik a vizet.
Olyan is bőven előfordulhat, hogy nyugdíjasok vagy diákok, esetleg a szomszéd várják a leolvasási megbízottakat. Vagy gyesen van valaki, esetleg otthonról távdolgozik. Felmerülhet az is, hogy ha négy órás intervallumot adnak meg a szolgáltatók, akkor a lakosok egy részéhez szinte azonnal, a legelején, másokhoz meg csak a végén érnek oda. Az átlagos várakozási idő így csak a 14 óra fele lenne.
Van, ahova nem megy kéményseprő
Valójában azonban nem igazán életszerű, hogy valaki elkéri magát a munkahelyről kettő vagy négy órára – netán kivesz fél nap szabadságot, ha keményszívű a munkaadója –, de már egy vagy két óra után a helyén is van. (Utazásról, ingázásról nem is beszélve.) Ha komolyan szerelni kell, az is lehet fél óra-óra a kábelszolgáltatóknál. Valószínűleg az idő nagy része ilyenkor tényleg elvész a munka számára.
Mennyi lehet akkor az ilyen-olyan kivételek mennyisége? A mikrocenzus szerint “a lakott lakások 99 százaléka rendelkezett vezetékes vízzel, ezen belül 97 százalékuk hálózati vízvezetékkel.” A vízleolvasáson tehát túl sokat nem lehet spórolni, villanyórája is lényegében mindenkinek van. A távfűtéses lakások száma 609 ezer, oda aligha megy ki a kéményseprő, a központi fűtéses társasházak egy részébe viszont lehet, hogy igen.
A rossz kémény veszélyes
Egyes adatok szerint 4,5 millió kémény is lehet az országban, bár ezek egy része nem lakásokban, hanem ipari, kereskedelmi épületekben, középületekben van. A kéményseprők olyan lakásokat is ellenőriznek, ahol évtizedek óta nem használják a kéményt. Másrészt viszont a rossz kémény életveszélyes, halált okozhat vagy károsítja az egészséget. (Sőt, okoz is évente sok halálesetet.) A kéményellenőrzés elmulasztásáért egyébként büntetnek is (csak azt díjfizetésnek nevezték el).
Azt már végképp nem tudhatjuk, ki van otthon ilyenkor, a nagymama vagy a dolgozó, a diák vagy a kisvállalkozó. Így csak durván becsülhetjük a leolvasókra, szerelőkre várás által okozott “társadalmi költséget”. Biztos, hogy az említett 70 milliárd alatt van, de az is nagyon valószínű, hogy legalább 20-25 milliárd forint évente.
Nettó béren, mert a bruttó még inkább megdobná a számokat. De az is, ha azzal is kalkulálnánk, hogy a gázt, villanyt, vizet is javítani, a mérőórákat pedig cserélni kell olykor-olykor.
Címlapon
Nem lehet Rogánt megkerülni az informatikai beszerzéseknél sem
A kormányzati beszerzések központosításának újabb fejezete érkezett el a csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent rendeletnek köszönhetően.
További cikkek
-
Miért esett vissza az Ausztriában dolgozó magyarok száma?
Pedig a foglalkoztatás összességében emelkedett, és a külföldiek általában szintén többen lettek. Tovább
-
Öt tétel, amelyeken évente százezreket spórolhatsz
Kiszámoltuk, hogyan járunk, ha le tudunk mondani napi egy kávéról, üdítőről, vagy a gyorséttermekről. Tovább
-
Feljelentik Orbán Viktort az egyéni nyugdíjszámlák miatt
Gyurcsány Ferenc felesége besokallt. Tovább
-
Gond van a CIB Banknál
De dolgoznak a problémán. Frissítés: estére megoldották. Tovább
-
Olcsó jelzáloghiteleket hozott a nyuszi
A korábbinál is vonzóbb kamatokkal találkozhatnak azok, akik lakáshitelt akarnak áprilisban felvenni. Tovább
-
A Pénzügyminisztériumnak elege lett abból, hogy a magyarok nem értenek a pénzhez
Ezért indítottak egy honlapot az alapvető pénzügyi ismeretekről, minden korosztálynak. Tovább
-
Ötmillióba is kerülhet a húsvéti pálinka
Akár ötmillió forintba is kerülhet néhány kupica húsvéti pálinka, ha annak a hatása alatt okoz valaki különösen nagy kárral járó közúti balesetet. Tovább
-
Tíz ember kemény munkával milliókat szerzett a MÁV-nak
Idén márciusban a vonatokon jegy nélkül vagy érvénytelen jeggyel utazók 10 millió forintnyi pótdíjat fizettek be. Tovább
-
Valaki ma arra ébredt Magyarországon, hogy multimilliárdos - megtudjuk valaha, ki ő?
Végre volt telitalálatos szelvény az ötös lottón - gondolhatja a nyertes. Megint nem én vittem el a milliárdokat - gondolhatja mindenki más. Tovább
-
Minden, amit az Apple Cardról, avagy az Apple új hitelkártyájáról tudni kell
Az Apple évek óta azon munkálkodik, hogy a hardverek mellett a szoftverek és a mindennapi kapcsolódó szolgáltatások tekintetében is egy teljesen átfogó ökoszisztémát tudjon a felhasználók kezébe adni. Ennek a szemléletmódnak a részeként valósult meg az Apple Pay szolgáltatás, amivel a cupertinói óriás egy külföldön már szinte megkerülhetetlen dolgot indított útnak. A magyar Apple felhasználók még nem élhetnek a lehetőséggel, de Európa több országában már egyfajta biztonságos hitelkártyaként, egy univerzális és kényelmes fizetőeszközként alkalmazzák a mindennapokban. Tovább
-
Örökké dolgozni kell? Felkészületlenek a magyarok a nyugdíjaskorra
A magyar lakosság elenyésző, mindössze 8 százaléka tervez az elkövetkezendő 4-5 évben nyugdíj célra félretenni, mindeközben a társadalom felét továbbra is az élethosszig tartó munka réme tartja rettegésben – derült ki az OTP Öngondoskodási Indexből. Tovább
-
Mennyit veszít értékéből a pénzünk? Mennyi a valódi reálkamat?
A reálkamatok az MNB szerint évi három százalékos mínuszba süllyedtek, ám a magánszemélyek helyzete jobb a magasabb lakossági kamatok miatt. Hosszú távra visszatekintve azonban a jelenlegi időszak extrém hosszú kamatsivatagnak számít. A sok éves átlagos reálkamat ugyanis jóval magasabb volt a mostaninál. Tovább
-
2060-ig tud csak elegendő nyugdíjat fizetni az állam
Elhangzott egy elég erős mondat a PM egyik államtitkárától. Tovább
-
Mennyibe fáj nekünk valójában, hogy megnézzék a villanyórát, gázórát, kéményt?
Órákba kerülhet, amíg kivárjuk, hogy leolvassák vízóránkat, villanyóránkat, gázóránkat, megnézzék a kéményseprők a kéményt, vagy bekössenek egy kábelt a telekom-cégtől. Mennyi lehet ennek a társadalmi költsége, ráfordítása Magyarországon éves szinten? Nem könnyű becsülni, de az biztos, hogy tízmilliárdos nagyságrendű. Tovább
-
Japánban kevesebb nő tesz félre nyugdíjra, de már nagyon jönnek fel
A japán nők továbbra is sokkal alacsonyabb arányban fektetnek be, mint a férfiak. Tovább
-
Katasztrofális a magyar egészségügy: mindenki magánkórházakba menne, ha tehetné
Továbbra is lesújtó a vélemény a magyar egészségügyi helyzetről – derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. kutatásából. Tovább
-
Hiába Európa motorja Németország, nőtt a szegénység a nagyvárosaiban
A szegénység Németországban még mindig egyenlőtlenül oszlik el. A német nagyvárosokban magasabb, mint az országos átlag, és itt a lakosság jobban észre is veszi. Tovább
-
A legrosszabbul kereső képviselő is 989 ezret keres
Fél év után ismét emelkedett a parlamenti képviselők fizetése, így a legrosszabbul keresőké is alig marad el az egymillió forinttól. Tovább
-
Lecserélnéd a régi fűtést? Újra ad rá pénzt az állam
Akár 750 ezer forintot is lehet kapni. Újdonság, hogy a teljes fűtési rendszer korszerűsítését is bevonták a pályázatba. Tovább
-
Mi lesz a törlesztőnkkel a kamatdöntés után?
Vajon mi lesz a hitelesek sorsa az eheti kamatdöntő ülés után? Fel kell készülni a nagyobb törlesztőrészletekre? Tovább
Videók
Utánajártunk
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Szavazás
Az Európai Parlament megszavazta az óraátállítás eltörlését. Ön szerint a téli vagy a nyári időszámítás maradjon érvényben Magyarországon 2021-től?
Exkluzív interjúk
-
Mibe érdemes fektetni az idén? – Zsiday Viktor
-
Külföldi álmok: honnan tudja egy magyar cég, hogy van esélye labdába rúgni? – Katona Zsolt
-
Mit válassz, ha nyugdíjas éveidre szeretnél takarékoskodni? – Benczédi Balázs
-
A kötvényekből ingatlanalapokba mennek az idén a befektetők – Varga Zalán
-
Ha a nyugdíjadra gondolsz, erre ügyelsz a befektetésnél – Hajósi Péter, Varga-Balázs Attila
