Mennyibe fáj nekünk valójában, hogy megnézzék a villanyórát, gázórát, kéményt?
Órákba kerülhet, amíg kivárjuk, hogy leolvassák vízóránkat, villanyóránkat, gázóránkat, megnézzék a kéményseprők a kéményt, vagy bekössenek egy kábelt a telekom-cégtől. Mennyi lehet ennek a társadalmi költsége, ráfordítása Magyarországon éves szinten? Nem könnyű becsülni, de az biztos, hogy tízmilliárdos nagyságrendű.
Itt a tavasz, itt van újra, és vele az éves gázóra–, villanyóra– és vízóra-leolvasás főszezonja. Időnként az internet, telefonvonal vagy a kábeltelevízió is meghibásodhat, szerelést igényelhet egy új modem vagy tévédoboz. Ma már az internet is majdnem olyan fontos sok embernek, mint a vízvezeték. Azután a kéményellenőrök is meglátogatják a lakások nagy részét, kötelező jelleggel, legalább évente egyszer.
Mibe kerül nekünk mindez, leginkább kieső munkaórákban, hiszen kötelező ilyenkor otthon tartózkodni? Budapesten a kéményseprő-művek négy órás intervallumot adott meg, tehát egy teljes délelőttre el kellett magát kérnie annak, aki nem tetszőleges helyről távdolgozik vagy nincs “gazdaságilag nem aktív” családtagja. A gázművek két órát adott, meg mindjárt egy pótidőpontot is, egy nappal később, további két órát. Az Elmű – valamilyen okból részben angolul – első alkalomnak három, majd pótidőpontnak egy órát jelölt meg.
A vízművek már egész évre elosztja az éves leolvasásokat, Budapesten kerületenként más-más hónapokra. Ezekről nem sikerült hirdetményt találnunk, de közvetett források alapján valószínűleg itt is a két órás intervallum dívik. Az elvileg versenyhelyzetben működő internet-szolgáltatókkal rosszabb a tapasztalatunk, ott négy órás intervallumot jelöltek meg utoljára. (De annál is sokkal rosszabb, hogy több hétbe és sok telefonálgatásba tellett, mire ezt el lehetett érni.)
Röpködnek a tízmilliárdok
Ha tehát a vízóra, gázóra, villanyóra leolvasója és a kéményseprő-társaság, plusz valamely telekommunikációs vállalat munkatársait meg kell várni otthon, ez rossz esetben akár 2+2+2+4+4=14 órás várakozást is jelenthet évente. Ami 14 millió óra munkaidő-kiesést jelentene elvileg egymillió háztartásra, ha mindenki munkából kellene elkéredzkedjen hozzá. Ez 1250 forintos nettó órabérrel számolva 17,5 milliárd forint lenne.
Tavaly ugyanis 219 400 forint volt a nettó átlagkereset a KSH szerint, ezt osztottuk 22 nappal és 8 órával. Valójában azonban a “nemzetgazdasági kár” jóval nagyobb, legalább a duplája ennek. Hiszen a munkavállaló által megtermelt értéknek – a kapitalizmusban tökéletesen érthető módon – csak egy részét fizetik ki a munkáltatók. Majd annak a bérköltségnek is majdnem a fele az államhoz megy adók és járulékok formájában.
A 14 óra kiesés egyébként, ha tényleges bércsökkenéssel járna, átlagosan 17 500 forintba kerülne dolgozónként. Bár valószínűleg sok munkáltató megengedi, hogy kicsit lelépjen az alkalmazottja, vagy máskor “lecsúsztassa” azt a pár órát. Akkor viszont a pihenő időnk rövidül meg.
Kivételek márpedig vannak
Magyarországon azonban 4,021 millió háztartás volt a KSH szerint 2016-ban a mikrocenzus alapján, így már 70,37 milliárd forintnyi nettóbér-kiesést kapunk. Ám ez csak egy elvi maximum, figyelembe kell venni sok más tényezőt is.
Hiszen a háztartások egy részében soha sem volt kémény, más részében nincsen vízóra. Megint másutt pedig esetleg még mindig palackos gázt használnak vagy kútból nyerik a vizet.
Olyan is bőven előfordulhat, hogy nyugdíjasok vagy diákok, esetleg a szomszéd várják a leolvasási megbízottakat. Vagy gyesen van valaki, esetleg otthonról távdolgozik. Felmerülhet az is, hogy ha négy órás intervallumot adnak meg a szolgáltatók, akkor a lakosok egy részéhez szinte azonnal, a legelején, másokhoz meg csak a végén érnek oda. Az átlagos várakozási idő így csak a 14 óra fele lenne.
Van, ahova nem megy kéményseprő
Valójában azonban nem igazán életszerű, hogy valaki elkéri magát a munkahelyről kettő vagy négy órára – netán kivesz fél nap szabadságot, ha keményszívű a munkaadója –, de már egy vagy két óra után a helyén is van. (Utazásról, ingázásról nem is beszélve.) Ha komolyan szerelni kell, az is lehet fél óra-óra a kábelszolgáltatóknál. Valószínűleg az idő nagy része ilyenkor tényleg elvész a munka számára.
Mennyi lehet akkor az ilyen-olyan kivételek mennyisége? A mikrocenzus szerint “a lakott lakások 99 százaléka rendelkezett vezetékes vízzel, ezen belül 97 százalékuk hálózati vízvezetékkel.” A vízleolvasáson tehát túl sokat nem lehet spórolni, villanyórája is lényegében mindenkinek van. A távfűtéses lakások száma 609 ezer, oda aligha megy ki a kéményseprő, a központi fűtéses társasházak egy részébe viszont lehet, hogy igen.
A rossz kémény veszélyes
Egyes adatok szerint 4,5 millió kémény is lehet az országban, bár ezek egy része nem lakásokban, hanem ipari, kereskedelmi épületekben, középületekben van. A kéményseprők olyan lakásokat is ellenőriznek, ahol évtizedek óta nem használják a kéményt. Másrészt viszont a rossz kémény életveszélyes, halált okozhat vagy károsítja az egészséget. (Sőt, okoz is évente sok halálesetet.) A kéményellenőrzés elmulasztásáért egyébként büntetnek is (csak azt díjfizetésnek nevezték el).
Azt már végképp nem tudhatjuk, ki van otthon ilyenkor, a nagymama vagy a dolgozó, a diák vagy a kisvállalkozó. Így csak durván becsülhetjük a leolvasókra, szerelőkre várás által okozott “társadalmi költséget”. Biztos, hogy az említett 70 milliárd alatt van, de az is nagyon valószínű, hogy legalább 20-25 milliárd forint évente.
Nettó béren, mert a bruttó még inkább megdobná a számokat. De az is, ha azzal is kalkulálnánk, hogy a gázt, villanyt, vizet is javítani, a mérőórákat pedig cserélni kell olykor-olykor.
Címlapon
Dagad az Epstein-botrány: rejtélyes végrendeletet írt a milliárdos halála előtt
A halála előtt két nappal írta alá végrendeletét Jeffrey Epstein milliárdos, akit emberkereskedelem és kiskorúak megrontásának vádjával helyeztek előzetes letartóztatásba, és aki a hivatalos jelentés szerint öngyilkos lett a börtönben. Minden vagyonát egy ismeretlen összetételű társaságra hagyta. A hivatalos jelentés szerint felakasztotta magát.
További cikkek
-
Pénzt adnak az iskolások pénzügyi tudatosságának fejlesztésére
Ez már a második ilyen pályázati lehetőség. Tovább
-
A történelemben először százezer felett az Ausztriában dolgozó magyarok száma
Ha nyár, akkor új rekord, tovább tart a magyar munkaerő lassú, de biztos kiáramlása Ausztriába. Tovább
-
Tízezreket hozhat a nyugdíjasoknak ez a hír
Ugyan a nyugdíjasok jelentős része a gazdasági növekedéshez már nem járul hozzá aktívan, mégis jól járhatnak a magasabb GDP bővüléssel. Tovább
-
Óriási tartozást cipelnek tovább a végzős amerikai diákok
Eladósodnak a munkakezdő amerikaiak, mert a stagnáló bérek miatt egyre nehezebb a diákhitelek törlesztése. A teljes adósságuk már 1,5 milliárd dollár. Tovább
-
Óriási különbségek vannak a diákszámlák között
Bár a diákoknak igen kedvező feltételekkel kínálnak a bankok különböző számlákat, egyáltalán nem mindegy, hogy melyiket választjuk. Tovább
-
Tállai: eddig 190 ezer babakötvényt kötöttek
"Jó okunk van feltételezni, hogy 2019 rekordközeli év lesz a babakötvény történetében" - mondja az államtitkár. Tovább
-
Durván lehúzza az embert az Euronet ATM-je
A masinákat általános gyanakvás övezi, a rutinos utazók messziről elkerülik őket. Jó helyen vannak, cserébe 10-15 százalékkal kedvezőtlenebbül váltanak pénzt. Tovább
-
A hét, amikor a román tanárok már hivatalosan is jobban keresnek a magyarnál
Egy egészen abszurd látleletről mesél heti videónkban kolléganőnk, Székely Sarolta. Miközben ugyanis a tanárok bére majd' 10 éve alatt nőtt 60 százalékkal, addig a focisták ezt egyetlen év alatt is megkaphatták. Tovább
-
Kapós lett a Diákhitel
Másfélszer többen igényelték júliusban a Diákhitel1-et, mint egy évvel korábban. Tovább
-
A nap grafikonja: a szuperkötvényt a nyaralók kevésbé vették
Lassan csökkenő tendenciát mutat a MÁP Plusz kötvények jegyzési eredménye, aminek több oka is elképzelhető Tovább
-
Újabb tévhit kering a babaváró hitelről
Tényleg kell fizetni kezességvállalási díjat a szüneteltetés alatt? Tovább
-
Milyen euróárfolyamnál mondanád azt, hogy megbántad a szuperkötvényt?
Az eléggé kétségtelennek látszik, hogy a kockázatmentes forintbefektetések között a szuperkötvénynek becézett sorozat a csúcstartó. Tovább
-
Eddig 8 ezer nagycsalád szeretné, hogy szálljon be a kormány az autójukba
Kijött az autóvásárlási program első havi mérlege. Tovább
-
Alaposan legatyásodhat az a fiatal, aki hűbelebalázs módjára nyit diákszámlát
A 26 évesnél fiatalabbaknak szánt bankszámlák éves kiadásai között több mint 10 ezer forintos különbség is lehet. Tovább
-
Nem jó hír a nyaralóknak: erősebb a kuna, gyengébb a forint
A forint a leggyengébbek között van, a horvát kuna pedig erősödik. Tovább
-
Ha a babaváró nem jön be: milyen hiteleket vehetünk fel szabad felhasználással?
Mit tehetünk, ha sürgősen nagy összegre lenne szükségünk, de a kölcsönök ásza nem jöhet szóba? Bőven találhatunk a babaváróhoz hasonló hitelt a piacon, és még keresni sem kell sokáig. Tovább
-
Megduplázódott a hazai luxuslakások ára
Tavaly nyáron még egymillió volt a négyzetméterük, most meg már kettő. Tovább
-
100 millió forint kompenzáció: több száz ügyfelének fizethet a biztosító
Vizsgálódott a GVH, fizethet a 4Life Direct és biztosító-partnerei ügyfeleinek. Tovább
-
Rég volt ilyen alacsony a személyi kölcsönök kamata
Részleges vagy teljes online igénylés, aktív számlavezetés, az átlagkeresetnél nagyobb havi jövedelem vagy frissen nyitott számla az adott banknál – ezek egytől egyig befolyásolhatják, hogy ki milyen kamatra jogosult, ha személyi kölcsönt igényel. Érdemes alaposan tájékozódni a bankok kínálta lehetőségek között, hiszen jelentős lehet egy-egy kamat közötti eltérés, mert az intézmények mást és mást „jutalmaznak”. Tovább
-
Halálos támadás a peronon – hogyan lehetne védekezni?
Hogyan lehet védekezni az olyan támadások ellen, mint amilyen Frankfurtban történt? A válasz eléggé kijózanító. Vannak ugyan megoldások – de magas árat kellene fizetnünk értük. Vagy túl költségesek, vagy nagy közlekedési fennakadásokat okoznának, vagy nem jelentenek semmi garanciát a védelemre. Tovább
Videók
Utánajártunk
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
