|
| (Fotó: Wikimedia Commons, Flickr) |
Menjünk el strandra, hiszen meleg van. Mit látunk ott, akár Pesten, akár valamelyik nagyobb tavunknál? Délben, a legerősebb napsütésben és UV-sugárzásban tömegek, kicsik, nagyok, gyerekek, idősek kint tolonganak, sülnek a napon. Sokan vastagon bekenik magukat naptejjel, de aztán rohannak is a vízbe vagy a napra. Mások még azt sem.
Hiába mondják be néha egyes strandokon a hangosbemondóba is, hogy az UV-sugárzás erős. Az uszodák, strandok is hibásak, a legtöbb helyen nincs elég árnyék, még a gyerekmedencék is a tűző napon vannak elhelyezve. Minimum a medencék felét el kéne takarni.
Németországban például évente mintegy 140 ezer bőrrákos megbetegedést jeleznek, 30 évvel ezelőtt még csak fele ennyi volt ez a szám. Magyarországon is megkétszereződött az esetek száma – de mindössze 20 év alatt.
Ráadásul alattomos betegség, a fokozott napozások, leégések, sugármennyiség után sokszor csak 10-30 év múlva jelentkezik probléma. A számok várhatóan a jövőben is tovább növekednek majd – derül ki orvosok írásaiból.
A bőrrákos esetek egy része könnyebben, más része nehezebben gyógyítható, de mindenképpen az életünkkel játszunk, ha elhanyagoljuk a nap elleni védelmet. Minden leégés maradandó károkat okoz a bőrnek – mondják a szakértők. Ezért összeszedtük a legfontosabb hibákat.
1. Nem tartják be a 12 és 15 óra közötti – mások szerint inkább lehetőleg kicsit hosszabb – napozási szünetet, amikor az UV-sugárzás a legerősebb és naptejjel is erősen káros.
Ha utazunk, Európán belül is más és más időpontokban nyugszik és kél a nap, Nyugatabbra minden kicsit később történik, Spanyolországban vagy Franciaországban például akár több mint egy órával is, nem árt pontosan tájékozódni.
2. Azt képzelik, a napozókrém, különösen a „blokkoló” hatású erős krém megvéd a ráktól. Valójában e védelem mellett sem szabadna a déli napra menni. A krém a leégéstől véd, nem a ráktól.
3. Nem olvassák a krém használati utasítását, nem várják meg azt a 20-30 percet, amíg az beivódik a bőrbe. Így ha kimennek a napra, a krém még nem hat és könnyebben leázik a vízben. Érdemes már otthon kenőcködni. Időnként újra kell kenni, még a vízhatlannak mondott készítményeket is.
4. Azt hiszik, felhők alatt vagy a fa alatt biztonságban vannak, pedig a leveleken és a felhőkön keresztül is beszűrődik a sugárzás komoly hányada. Még rosszabb, ha elalszanak, és aztán verőfényre ébrednek, ha a nap újra kisüt.
5. A napernyő védelmében bíznak, pedig némelyik védőhatása csak körülbelül egy ötös naptejének felel meg.
6. Azt gondolják, a víz alatt nem éri őket baj, pedig a káros napsugarak jelentős része oda is lejut.
7. Nem veszik figyelembe, hogy mindenkinek más a bőre. Van, aki szinte mindig csak leég – ami igen-igen veszélyes –, és soha nem barnul le. Más lehet, hogy egy órát is kibír a tűző napon az első nyaralási napon. Érdemes a bőrünknek megfelelő naptejet választani, akinek pedig annyira érzékeny a bőre, esetleg teljesen elhagyni a napozást.
8. Nem jut eszükbe, hogy már tavasszal is erős a napsütés, az UV-sugárzás, csak esetleg a hűvösebb levegő mellett nem érezni annyira. Nem csak kánikulában kell a nap elleni védelem.
9. Olyan napszemüveget vesznek, amely nem szűri ki az UV-sugarakat, ez károsíthatja a szemet.
10. Úgy tudják, a szolárium nem veszélyes, pedig azt írják az orvosok, egy veszélyes bőrrákfajta (melanoma malignum) kialakulásában annak is szerepe van, erősen növeli a rizikót.
11. Nem gondolnak arra, hogy az autóban is erős napsugárzásnak lehetnek kitéve. Ez abból is látszik, hogy egy amerikai kutatás szerint többen kapnak az arcuk bal oldalán, mint jobb oldalán bőrrákot – az ugyanis közelebb van az ablakhoz és több sugárzást kap.
12. Nem nézetik meg magukat bőrgyógyásszal. Akkor is ajánlatos, ha tünetmentesek. Az orvosok olyat is felfedezhetnek, amit mi nem, például rendellenes anyajegyeket, amiből később bőrrák lehet.
A Fed a héten tartotta az alapkamatot. 
