Hogy lehet, hogy mégis állatoknak adták a lefoglalt élelmiszert? Utánajártunk

Rossz nézni, ahogy a sok élelmiszert megsemmisítik

Minden alkalommal, amikor a hatóság több tonna ismeretlen eredetű élelmiszert semmisít meg, felhördül az internet népe: miért nem adták inkább a szegényeknek vagy legalább az állatoknak a zöldséget, gyümölcsöt? Pedig a válasz kézenfekvő: az ismeretlen eredetű, jelöletlen élelmiszerről nem lehet tudni, hol állították elő, milyen módszerrel, mennyire figyeltek az előírások betartására - mennyi és milyen alapanyagokat, vegyszert használtak, hogyan tárolták és szállították a termékeket, milyen utókezelésnek vetették alá az élelmiszereket. Így a kérdés sokkal inkább az: ki vállalná annak kockázatát, hogy rászoruló gyerekek betegedjenek meg?

Meg lehetne persze vizsgálni az élelmiszereket, hogy – bár eredetük ismeretlen, de – biztonságosak-e az emberi fogyasztás szempontjából. A Nébih ezzel kapcsolatban korábban azt közölte: „Tonnányi ismeretlen eredetű terménynél pl. dinnyénél vagy baracknál csak akkor tudunk felelősséget vállalni (például a vegyszermaradványok miatt), ha minden egyes gyümölcsöt majdhogynem laboratóriumi vizsgálatnak vetünk alá. Erre nem volt és nem is lesz szakember, de ha lenne is, a lefoglalt mennyiség átvizsgálása akár hetekig is eltarthat, ami a romlandó termények esetében nem kivitelezhető. Még takarmányként sem lehet felhasználni, mert annak is szigorú szabályai vannak. Csak akkor lehet forgalomba hozni és felhasználni, ha biztonságos a környezetre és az állatra nézve egyaránt.”

Ha az élelmiszerbiztonság vagy épp a józan ész szempontjai nem lennének elegendőek, a hazai és uniós jogszabályok egyértelműen úgy rendelkeznek: ismeretlen eredetű élelmiszer nem kerülhet be az élelmiszerláncba.

Ilyenkor jellemzően az történik, ami 2015-ben ezzel a 12 tonna mandarinnal történt:

Hogy kaphatják meg mégis az állatok a lefoglalt élelmiszert?

Az elmúlt időben a NAV több közleményben is beszámolt arról, hogy pénzügyőrök ismeretlen eredetű zöldségszállítmányt foglaltak le, amelyet aztán részben vagy egészben állatok etetésére használtak fel. Március végén például öt tonnányi lefoglalt zöldség került a Szegedi Vadaspark állataihoz. Áprilisban pedig a Körös-Maros Nemzeti Park állatai örülhettek két tonna almának.

Mivel nem nagyon emlékszünk olyan esetre a közelmúltból, amikor a lefoglalt termékeket megsemmisítés helyett állatoknak adták volna, kérdéseinkkel a NAV-hoz fordultunk, akik a Békés Megyei Kormányhivatalhoz irányítottak minket.

A Kormányhivatal válaszában számos hazai és uniós jogszabályra, rendeletre hivatkozva megerősítette, hogy az érintett esetekben hatósági eljárást kezdeményezett és az ismeretlen eredetű terméket - a jogszabály erejénél fogva kötelezően – mérlegelés nélkül ki kellett vonniuk az élelmiszerláncból, hogy az emberi életre veszélyt ne jelentsen.

A hangsúly az élelmiszerláncból történő kivonáson van: a Kormányhivatal válasza alapján ugyanis azért lehetett odaadni a Vadasparknak a zöldséget, mert az itt élő állatok az élelmiszerláncba nem kerülnek bele – tehát ez nem olyan, mintha egy baromfi- vagy sertéstelepnek adnák oda az élelmiszert takarmánynak.

A zöldségeket emellett a Kormányhivatal szerint valószínűsíthetően azért feketén akarták piacra dobni, hogy az adófizetést elkerüljék, nem pedig azért, mert valamilyen minőségi probléma adódott volna a szállítmánnyal. Emellett azért elvégezték azokat a szükséges vizsgálatokat is, amelyek alapján kiderült: a zöldség egyébként fogyasztásra alkalmas. (De ettől még az ismeretlen eredet miatt nem kerülhet vissza az élelmiszerláncba, még állati takarmányként sem.)

Az ilyen esetekben egyébként a NAV és a Nébih között minden esetben van egyeztetés, az együttműködés kiemelkedően működik, de a végső döntés a növényvédelmi felügyelőé.

Rászorulóknak továbbra sem adhatják oda

Megkérdeztük azért a Kormányhivatalt arról is, elképzelhetőnek tartják-e, hogy (megfelelő bevizsgálás után) emberi fogyasztásra is továbbadják a lefoglalt élelmiszereket, például rászorulóknak? A válasz azonban a fentiek alapján borítékolható volt: a jogszabály erről tételesen rendelkezik, határozottan megtiltja. A döntést a helyszínen kell meghozni, a szükséges iratok hiányában azonnali végrehajtást kell elrendelni. Ezen tételek romlandók, tárolásuk nem megoldható. Élelmiszerláncba való visszavezetésük sem jogszabályilag, sem szakmailag nem lehetséges – írta a Békés Megyei Kormányhivatal a Privátbankár.hu megkeresésére.

A közelmúltban érkezett három ázsiai elefánt a Szegedi Vadaspark új elefántházában az átadóünnepség napján, 2018. május 27-én.