„A nagyvállalatok részéről egyértelműen csökkenő intenzitás mutatkozik az idei évre tervezett beruházásokat illetően. A tervezett fejlesztések csökkenése alapvetően két területen érhető tetten: az eddig húzóerőt jelentő technológiai beruházások egy év alatt 29-ről 20 százalékra, míg a kapacitásnövelő beruházások 18-ról 11 százalékra estek vissza. Igaz, még ezzel a visszaeséssel is e két terület a legfontosabb beruházási cél a vállalati szektorban” – mondta Hodina Péter, a K&H vállalati értékesítési igazgatója.
A két fő fejlesztési terület mellé feljött a kereskedelemfejlesztés is, amellyel a hazai nagyvállalatok 11 százaléka tervez a következő egy évben.
Nemcsak a beruházások száma, de azok mértéke is lefele mutat, hiszen erősödött azoknak az aránya, akik idén szinten tartják a fejlesztésekre fordítandó költségeket (76 százalék), miközben az elmúlt egy évben jelentősen, 31 százalékról 17 százalékra visszaesett azon vállalatok aránya, akik növelni tervezik beruházásaik értékét.
Ahol mégis lesz beruházás
A beruházási szándékot nagymértékben befolyásolja a tevékenységi kör, a vállalat árbevétele és területi elhelyezkedése is: a kelet-magyarországi régióban, a 10 Mrd éves árbevételt meghaladó cégeknél, valamint az iparban várható leginkább fejlesztés a vállalatvezetők várakozásai alapján. Mindezek mellett a foglalkoztatottak létszáma is meghatározó tényező, hiszen a 100 munkavállalót meghaladó cégek sokkal nyitottabbak a beruházásokra (49 százalék), mint a maximum 49 főt foglalkoztató vállalatok (36 százalék).
Megszavazta az orosz parlament alsóháza pénteken Mihail Misusztyin miniszterelnöki kinevezését, amelyet Vlagyimir Putyin elnök már alá is írt. 
